Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-12-10 / 43. szám
2000. DECEMBER 10. , szekszárdi VASÁRNAP MÓD OSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉS, BEMUTATKOZOTT A TESCO, LESZ IDEGENFORGALMI ADÓ Fontos döntések a közgyűlés novemberi soros ülésén November 30-án, csütörtökön, előző kiadásunk lapzártája után tartotta novemberi soros ülését Szekszárd Megyei Jogú Város közgyűlése. A képviselők fontos kérdésekben döntöttek, így módosították az ez évi költségvetési rendeletet, megszavazták az idegenforgalmi adó január elsejei bevezetését városunkban, valamint a tehermentesítő út szerződésének módosítását, és meghallgatták a Tesco áruházlánc szekszárdi beruházási terveit. Az egyébként meglehetősen jBKzúra nyúlt ülés (a délelőtt kiWrckor kezdődő munkát este tíz után fejezték be a képviselők) könnyeden, tájékoztatók tudomásul vételével indult. felkéri a bizottsági elnököket pénzeszközeik megfelelő beosztására, a jegyzőt és az intézmények vezetőit arra, hogy a kintlevőségek behajtása érdekében mindent tegyenek meg, és kimondja a külföldi utazások finanszírozásának felfüggesztését. E napirendi pontot követően hallgatták meg a képviselők a Tesco Global Áruházak Rt. szekszárdi beruházási terveiről szóló szóbeli előterjesztést, amely mint ilyen, sok-sok kérdést vetett fel mindenkiben. Az áruházlánc képviselői tolmácsolták az angliai igazgatótanács döntését, mely szerint, ha városunk igent mond az ő javaslataikra, 2001. szeptemberében átadják a 7000 m 2-es elAz egyikben a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Tolna j^feyei Szervezete mondott köszmétét a város vezetésének az új 1956-os emlékmű felállításáért, a másikban a Műszaki Iroda ez évi előirányzatainak első három negyedéves felhasználásáról esett szó. Teljes volt az egyetértés, amikor a 2000. évi költségvetés januártólszeptember végéig tartó teljesítéséről szóló beszámolóra szavaztak a képviselők. A napirendi pontot konszenzussal elfogadták. Szintén mindenki az igen gombot nyomta meg a polgármester előterjesztése után, amelyben olyan intézkedési javaslatok sora áll, amelyek elősegítik a város pénzügyi helyzetének javítását. A közgyűlés ezáltal a legminimálisabbra szorítaná vissza a hivatal kiadásait, csak az intézmény folyamatos működése érdekében elengedhetetlenül fontos új kötelezettségeket vállalhatnának. A határozat adótérrel rendelkező új szekszárdi Tescót. Csakhogy nem biztos, hogy a hipermarket idetelepítésével foglalkozó szakemberek helyesen mérték fel a terület kiválasztásánál a körülményeket. Ők ugyanis a város déli részén, a körforgalom közelében képzelték el az áruházat, míg a képviselők sokkal inkább megfontolandónak tartanák az északi oldalt, ahonnét jóval nagyobb forgalom súrolja, érinti Szekszárdot, ráadásul ide fog csatlakozni a leendő Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat is. Végül is az rt. képviselői ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a közgyűlés által felvetett kérdéseket, és hogy ezekre januárban mindenképpen visszatérnek. Hangsúlyozni kell, hogy öszszességében persze mindenki egyetértett abban, hogy a Tescóra szükség van városunkban. (Folytatás az 5. oldalon.) „NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY JÖJJÖN VAGY NE. HANEM AZ, H OGY HOV A..." TESCO-vita a közgyűlésen Szekszárd Megyei Jogú Város novemberi közgyűlésén élénk vita bontakozott ki a városban letelepülni kívánó TESCO áruházzal kapcsolatban. A nagyvárosokban már jelenlévő üzletlánc a csatári városrészben szeretne áruházat építeni, azonban a közgyűlés egyelőre nem adott zöld utat a beruházásnak. Koltai Tamás - a FIDESZ-frakció tagja a TESCO közgyűlésen megjelent tagjainak a déli városrész helyett az északi területen javasolta a beruházás megvalósítását. - A közgyűlésen ön egyáltalán nem nehezen megválaszolható kérdéseket tett fel a TESCO képviselőinek, bár úgy tűnt mintha váratlanul érte volna őket. Ugyanakkor talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ezt a beruházást sokan óhajtják és várják a városban. - Önmagában is örvendetes tény, hogy megyénk és Szekszárd városa is ebben az esztendőben felértékelődött. Ennek jelei nemcsak az ingatlanok árának országos átlagot is meghaladó növekedésében, hanem a kereskedelmi és ipari tőke letelepedést célzó érdeklődésében is megmutatkoznak. Pécshez, Kaposvárhoz képest évtizedes lemaradásban lévő városunk a jövőben komoly lehetőségek előtt áll a befektetők kiválasztása és megtartása terén. Azonban Szekszárd további fejlődését mintegy 30-50 évre meghatározó döntéseinknél olyan szempontokat is mérlegelnünk kell, ami a befektetőknél - érthető módon - nem élvez prioritást. - Melyek ezek a város oldalúról nézve fontos szempontok? - Szekszárd természetes és mesterséges környezete meghatározza a város térbeli fejlődésének ill. fejlesztésének egyetlen lehetséges irányát. Nyugati oldalról a méltán híres borokat termelő dombokon belátható időn belül, se lakóövezeti, se kereskedelmi fejlesztés nem lehetséges. Városunkat keletről a vasút, majd azt követően az ipartelep határolja, ami a fejlesztés ipari irányultságát alapvetően meghatározza. Marad tehát az északi és a déli városrész. Délen az 56-os út mentén valójában már megtörtént a város lakóövezeti fejlődése, térbeli kitolódása. E térség lakóövezeti fejlesztése hosszabb távon mindenképpen indokolt, hiszen mindannyian bízunk a gazdasági növekedésben, a mihamarabbi megélhető életszínvonal oly mértékű emelkedésében, amely az európai lakhatási körülményeket mindenki számára elérhetővé teszi. Ehhez viszont újabb lakótelkek és újabb lakóházak biztosítására illetve megépítésére van szükség, mely városunknak csak ezen a részén lehetséges. Egyben ez az a terület, ahova a TESCO, majd a csatlakozó többi multinacionális cég, áruházakat szeretne építeni a városrészből egy bevásárló centrumot képezve. Városfejlesztő mérnökökkel tanácskozva alakítottuk ki azt a véleményünket, hogy lehetőségeinkhez mérten minden kereskedelmi beruházást igyekezzünk a város északi területére terelni, hiszen ott már most is az ilyen jellegű szolgáltatások dominálnak, a déli városrészen pedig őrizzük meg, sőt fejlesszük tovább a kis- és kertvárosias jelleget. így a nyugati dombság, a keleti iparterület és az északi kereskedelmi szolgáltatók, mint határok ellenére a déli irányban tehát hosszú távon is biztosítható a város életterének növekedése, fejlődése. - Van e más érv is az északi területen történő beruházás mellett? A multinacionális cég képviselői elismerték, hogy az áruházat több mint százezer ember kiszolgálására tervezik. így annak szolgáltatásait nemcsak a város lakói élvezhetik majd, hanem a környező települések lakói is. A több tízezres bevásárlóturizmus pedig elsősorban északról érkezik majd, a 6-os út mindkét irányából, a siófoki és székesfehérvári utak menti településekről. A két év múlva a forgalomnak átadott Duna-híd pedig a (Folytatás az 5. oldalon.)
