Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-12-03 / 42. szám

szekszárdi 2000. DECEMBER 3. VASÁRNAP 4UL Kérdések I. Béla körül EKVMMMMMMMMMI A Szekszárd életében oly fontos szerepet játszó uralkodót 940 éve, 1060. december 6-án választották királlyá s még aznap meg is koronázták Székesfehérvárott. Szűk három évnyi uralkodásának előzményei és utóéletének kérdései fölöttébb izgalmasak, noha ezek legtöbbjét a történettudomány tulajdonképpen komolyan föl sem tette. Béla, aki az Árpád-ház pogány ágáról származott, valószínűleg maga sem volt keresztény még akkor, amikor a lengyel király szolgálatában legyőzte a pomerániai fejedelmet, aki népével éppen a kereszténység fölvétele ellen szállt | csatasíkra. A mi hercegünk, akárcsak a mesében, ekkor kapta meg a királylány kezét s ha nem is a fele, de a harmada királyságot. Minden bizonnyal e házasság kedvéért keresztelkedett meg, s a frigy igen eredményesnek bizonyult, mivel Salamont kivéve a Béla utáni Árpád-házi királyok mind az ő leszármazottai. A krónikák a dinasztia jó híre miatt ezért egész egyszerűen meghamisítják atyja személyét s buzgó kereszténynek teszik meg. Ennek éppen az ellenkezőjét tudhatták 1060 decemberében a Székesfehérvárott összegyűlt magyarok: atyját a pogányügy vértanújaként tartották számon, ezért volt nagyobb bizalmuk a keresztény nevén Béla, de pogány nevén Bika iránt. (Azt, hogy ez a neve akkor még élhetett, onnét tudhat|juk, mivel a bencés apátságnak épp egy ilyen nevű, tehát a saját tulajdonában volt szőlőt is adományozott.) A pogány fordulatban az őt megválasztók már csak azért is bízhattak, mert (az utolsó) - pogány kori szokást követő - országos gyűlésre hívták őket. A keresztény források ugyan pogánylázadásról írnak, de ez csak formálisan igaz: éppen ők írják le a követeléseket, amelyekben a papok elűzése nemcsak hit kérdése, hanem gazdasági is, mert ők szedeI. Béla király tik be és kapják meg az egyházi tizedet. A gazdaság korabeli állapotában, a korai feudális termelési viszony mellett ez súlyos teher lehetett, sőt, akár fel is boríthatta a családi gazdaságok törékeny egyensúlyát. Béla hiába tudhatta maga is ezt, központi hatalma és - éppen ellenpártja, a német irányzat ellen kellő - pápai támogatás miatt szét kellett vernie a lázadókat. Kétségeit és erejének gyengeségét jelzi a krónikák kitétele, hogy mindehhez két nap gondolkodási (sereggyűjtési) időt kért. Győzelme után látszólag keresztény gesztust tett, amikor megalapította a szekszárdi apátságot, ez azonban csak formálisan igaz. A behozott bencés szerzetesek a nyugat-európai modern mezőgazdaságot honosítják meg, jövedelmüket az erre járó királyok rendszeres vendégeskedéssel fölözik le, ráadásul az apátság közvetlenül az ő fennhatóságuk alá tartozik. Ennek hadi jelentősége is volt, hiszen a Sárközben élő besenyők, az apátság lovas szolgái így neki szolgáltak ezután. Bélát, a szekszárdi apátot és utódait nem igazán izgatta, hogy a besenyők pogány szokásoknak hódolnak. (Er/Pl ng nyele! az Augusz I. u. 1-3. szápi alatt (Vállalkozók Háza) orchidea NŐI DIVATÁRU ÜZL1 NYITVA: hétfőtől péntekig 9.30-17.30, szombaton: 8-12 óráig. Telefon: 412-122 A HOLLÓHÁZI PORCELÁN KÜLÖNLEGES AJÁNDÉK. BENNE VAN AZ ALKOTÓI FANTÁZIA, A SZAKÉRTŐ KEZEK MUNKÁJA, AZ ANYAG SZERETETE. MINDEZ MOST AZ ÖNÖKÉ LEHET. %gdvezményes ajándékakció A m HOLLÓHÁZI PORCELÁNGYÁR szekszárdi márkaboltjában Szekszárd, Kiskorzó tér 3. Telefon: 416-988 r ODON DERU 82. re fényes bizonyíték, hogy még 900 évvel az apátság alapítása után is ismerték a kumiszkészítés titkát, el is mondták Andrásfalvy Bertalannak!) Béla számára szelíd keretek között a későbbiekben is előnyös volt, ha a köznép előtt fennmarad pogány mivoltának legendája. Nem véletlen ezért, hogy az apátsági oszlopfőn is ott szerepel a Bika, vagyis az ő totemállata. Mellette az ököl - a hatalom jelképe -, ezzel egy szinten az apátság névadója, a Szent Megváltó, Jézus Krisztus. A korabeli írástudatlan magyarnak ez világos jelképsor lehetett: az égi hatalom Krisztusé, a földi az itt lenn vele egy szinten álló Béláé. Innét származik a krónikák azon megállapítása is, hogy „monostorát magáról nevezte el". Fölmerül a kérdés, eredményes volt-e Béla kettős törekvése, a pápai, keresztény támogatás és a félig még pogány magyarság megnyerése? Erre a XIX. században még meglévő, Garay és Mehrwerth Ignác által összegyűjtött mondák és regék válaszolnak. A Bartina neve hiába szláv eredetű, a szekszárdiak azt állítják, hogy a szomjas király kívánsága: Bort innám!, mert Bort inna! - formában adták tovább a szerzetesek. Ha a szekszárdi tavasszal szőlőt metsz, úgy véli, a vesszők kibugygyanó leve Bélát siratja. Tiszteletét jelzi legrégibb köztéri nevünk, a Béla tér is, amely szeretetből és nem bizalmaskodásból nem egészül ki a „király" szóval, azt sem kell senkinek külön mondania, hogy I.. és nem a többi három Béla valamelyike. Az már más kérdés, hogy Lesenyey Márta szobra kissé illúzióromboló, hiszen a daliás lovagnak tudott Bélát szinte összezsugorítja. Erről azonban nem az alkotó tehet: a krónikák fametszetén valóban így szerepel az uralkodó, aki oly mesterien politizált a maga szerény lehetőségein belül. Dr. Töttős Gábor A titokzatos idegen (1906) A Közérdek című újság 1906. november 24-i száma szerint különös figura kavarta föl Szekszárd poros csöndességét. Az alispánnál megjelent, spanyolul, franciául és törve németül is beszélő férfiú „elmondotta, hogy perui szár mazású, Bakuban mint vezető mérnök a petróleumforrásoknál volt alkalmazásban, de a cserkeszek elhamvasztották a forrásokat, öt megsebesítették, feleségét agyonlőtték, s ő, miután 250 000 rubel vagyonát elvesztette, négy gyermekével hazafelé igyekszik s egyelőre Triesztet akarja elérni, ahol Perunak van diplomáciai képviselete, mely őt majd haza segíti". Dőry Pál alispán és Simontsits Elemér főjegyző - noha bizonyosan enyhe szédület fogta el őket - csupán azt furcsállotta, hogy mindehhez a budapesti német konzultól kapott levelet, amely a hatóságok anyagi támogatását kéri. A két úr először a városhoz utasította a magát Cerdas Remegiusnak valló idegent, hogy ott váltson koldulási engedélyt, „de ő intelligens emberhez illő önérzettel utasította el annak még a látszatát is, mintha kéregetni akarna. Erre az alispán szűkebb körben gyűjtést indított, mely 47 koronát eredményezett." Másnap a főjegyző már angol tolmácsot is szerzett, de a férfiú a hatóság segítségét visszautasította, mondván, Sárbogárdon egy asszony, aki hallotta őt gyermekeivel spanyolul beszélni, e nyelven szólította meg, mivel „kint járt Brazíliában, ott tanulta meg ezt a nyelvet". (Vajon kitől, mivel ott portugálul beszélnek...) A nő aztán állítólag Őcsényig ment a gyerekekkel, de mire vonattal odaértek, este lett, nem tudta megmutatni a befogadó házat. Visszajőve Szekszárdra végre a rendőrkapitánynak volt annyi esze, hogy táviratozott Budapestre, de „onnan az a válasz jött, hogy a konzulátus adott ugyan a kérdéses idegennek nyílt levelet, de abban anyagi támogatásról szó sem volt. Erre Budapestre akarták eltoloncolni a gyanús alakot, de Adonyszabolcsnál leugrott a vonatról s eltűnt." Köd ide, köd oda, kár hogy megtette, mert ő lehetett volna Szekszárd egyetlen perui kapcsolata - az utcai zenészek előtt... Lanius Excubitor