Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-11-26 / 41. szám

. szekszárdi MSARMP Férfiakról nemcsak férfiaknak mmm SAS ERZSÉBET OLDALA 2000. NOVEMBER 26. Vendégem a Gemenc presszóban dr. Tóth Csaba, akivel akkor készítettem először interjút, amikor a rendszer­váltás után, függetlenként képviselő­vé választották a Felsővárosban. Az azóta eltelt tíz esztendőről és a jövő terveiről faggatom, s széles körű te­vékenységét ismerve, csak remélni merem, hogy annak egy részét felvil­lanthatja ez a beszélgetés. - A mindennapokban sokszor találkozunk, az újságok hasábjain utoljára akkor, amikor fiatal fogor­vosként, fiatal családapaként s fiatal politikusként - készítettem önnel interjút. Sok minden történt az eltelt tíz esztendőben mindany­nyiunk életében, így az önében is. Elsőként: mi változott a család­ban? Akkoriban két kislány boldog édesapja volt. - Nekem se kutyám, se macs­^Bám nincs. Van azonban egy fele­ségem és négy gyermekem - és nem fordítva. Félretéve a viccet, számomra valóban a család a leg­fontosabb, és örülök, hogy ezt kér­dezi először, mert ha az ember a családjában nem boldog, akkor semmilyen munkahelyi, közéleti, tudományos vagy politikai siker igazán nem kárpótolhatja. Vikiké már 13 éves, Klárika 10, Zsuzsi 1996-ban született, és most, két hónapja megkaptuk ajándékba Csaba Mihályt, akinek az egész család nagyon örül. - Ezzel zárul a sor? A fiúra vár­tak, vagy igaz lesz, amit tíz évvel ezelőtt nyilatkozott, legszíveseb­ben venné, ha öt gyermeke lenne... - A magam részéről semmi nem változott, de ilyen kérdésekben a feleségemmel, dr. Bajor Viktóriá­• al együtt döntünk, aki valóban az letem társa, remek anya és min­denben a partnerem. Büszke va­gyok rá, és köszönöm neki, hogy vállalta a negyedik babát is. - Négy gyermek vállalása ma­napság nem kis megterhelést je­lent... - Tíz éve is Dosztojevszkijre hi­vatkoztam, ma sem mondhatok mást: „Akinek van miért, az kibír minden hogyant!" Egy gyermek­nek a jövője, boldogsága és mond­hatom, boldogulása szempontjából is sokkal fontosabb, hogy testvérei legyenek, nagycsaládban nőjön fel, tanulja a másságot a „szenvedjétek el egymást szeretetben" tanítás alapján, mintsem, hogy be van-e kötve az HBO, Adidas csukája van-e, vagy „olaszba" jár-e nyaral­ni. A mai értékrend kificamodott, már nem dialektikusan és történel­mien materialista, hanem vulgári­san az. Mindent pénzben mér, és eladja az életet az életszínvonalért. - Közismert a városban, hogy szülei, Tóth Árpád és Margit refor­mátus lelkészek voltak, templom­építő és közéleti szerepük is ismert, a mondás nemkülönben hogy az alma nem esik messze a fájától... - Nagyon szeretem, és büszke va­gyok a szüleimre, s köszönöm ne­kik azt a helytállást, ami engem is kötelez. Lelkész nem lettem ugyan, de százszázalékosan elköteleztem magam amellett az értékrend mel­lett, amit szüleimen keresztül Isten készített elő bennem, másrészt dr. Gyökössy Endre lelkész-pszicholó­gus és dr. Hegedűs Lóránt püspök és családjához való szoros barátság az elmúlt évtizedek alatt elmélyített és megerősített. - Mindennapi munkáján kívül és felül ez az elkötelezettség indítot­ta arra, hogy olyan közéleti szerep­léseket vállaljon, amelyek a mai vi­lágban egyre fontosabb klasszikus értékek felmutatására törekszik? Ezekről beszéljen, kérem... - A Szekszárdi Református Egy­ház presbitere vagyok, de a Ma­gyar Református Presbiteri Szövet­ségen belül is örömmel végzek munkát. Űj lelkészünkkel és fele­ségével, a gyülekezet és a presbité­rium közös akaratának megfelelő­en egyházi óvoda és iskola alapítá­sán fáradozunk. A nagytiszteletű úr felesége, dr. Thúry Katalin, a Miskolci Egyetem Sárospataki Ta­nítóképző Karának főigazgató he­lyetteseként került hozzánk s úgy gondolom szellemisége, pedagó­gus múltja garancia arra, hogy Szekszárdon „feltámadjon" a re­formátus iskola, a város legrégebbi iskolája. Ma, amikor az erkölcsi válság minden más válságnál sú­lyosabb, elengedhetetlen, hogy olyan iskolák létesüljenek és mű­ködjenek, amelyek nemcsak isme­retet, de lelkiismeretet is tudnak közvetíteni és adni a diákoknak. Berzsenyinek ne csak nevét, ha­nem szellemét is viselje egy iskola, hiszen ő írta: „minden ország tá­masza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész: Róma ledül, s rabigába görbed." - Lassan két éve minden vasár­nap délután 4 órától működik a XX. századi nagy magyar prédiká­torok sorozat a Bezerédj u. 3. szám alatt... - Ennek sikere abban rejlik, hogy - gyűjtőként - olyan archív felvételek állnak a rendelkezésem­re, amelyeken nem kisebb szemé­lyiségek beszélnek, mint dr. Ra­vasz László, dr. Joó Sándor, dr. Gyökössy Endre, dr. Újszászi Kál­mán, dr. Hegedűs Lóránt, Cseri Kálmán stb. Ők olyan klasszikus igehirdetők, akiket a szekszárdiak tér és időbeli akadályok miatt élő­ben soha vagy nagyon ritkán hall­hatnának. Ezek közreadását köte­lességemnek éreztem és van is rá igény hétről hétre. Minden érdek­lődőt szeretettel várunk. - Óriási népszerűséget és látoga­tottságot hozott a millenniumi lé­leképítő sorozat, amelyet ön szer­vezett, s amelyben március óta va­lóban „léleképítő" előadásokat hallgathattunk... Hogy született az ötlet, mi indította arra, hogy meg­valósítsa? - Az ötlet egyszerű: Ne csak ne­kem, nekünk kelljen Budapestre, Szárszóra járnunk, ha ilyesmit aka­runk hallani, hanem jöjjenek az előadók ide, bizonyára másokat is fog érdekelni. így lett. A szervezést a művelődési ház és a Mentálhigié­nés Egyesülettel együtt, az önkor­mányzat támogatásával csináljuk. A sorozat Szükségessége és létjogo­sultsága nem kétséges. A század és a§ ezredfordulós évtizedünk egyre gyorsuló változásaival az általános feladatokon felül, fokozódó mó­don, különös kihívásokkal terhel meg mindannyiunkat és közössé­geinket. A kapcsolatszegénység, az értelmetlenség, a depresszió és ki­ábrándultság közepette e kihívá­soknak egyre nehezebben, gyak­ran elégtelen módon tudunk meg­felelni. A megnövekedett szabad­sággal együtt ránk tört a lelki ­szellemi - morális szabadosság is, ami csak súlyosbítja a helyzetet. A nagy rombolások, butítások, a mérhetetlen szellemi környezet­szennyezés közepette szükségünk van belső építkezésre, tisztánlátás­ra, tartásra, megfelelő érték-koor­dináta rendszerre. A nem létező betegségek szimulálása se jó, de a meglévők elkendőzése sokkal ve­szélyesebb. A ránk zúduló infor­mációözönben nehéz kiválasztani a mennyiségből a minőséget. A so­rozat célja: Szekszárd szellemi vér­keringésébe oly emberek eszméit, tudását helyben közvetlenül bejut­tatni, akik rendíthetetlen érték­rendjükkel és nemzetközi szinten is magas fokú szakmai tudásukkal méltók a léleképítő címre. - Legközelebb, december U-én Balczó András olimpiai bajnokot hallhatjuk a Babitsban. Lesz foly­tatás? - Januártól természetesen foly­tatjuk és előzetes tervként egy-két nevet hadd mondjak: Vekerdi Ta­más, Popper Péter, László Atya, Szokolay Sándor, Czeizel Endre. Balczó András előadásán remélem mindenki kész programot kaphat a kezébe. - Ahogy önt ismerem, valószínű van már a tarsolyában egy pár terv a jövőre vonatkozóan is... - Újabb komoly tervem további nemzeti szellemi értékek Szek­szárdra való importálása. A Bocs­kai István Szabadegyetem január­tól indul Szekszárdon, ahol az elő­adók közül csak egy-kettőt emlí­tek: Medveczky Ádám, Szent­mihályi Szabó Péter, dr. Csath Magdolna. - Jut ideje arra, hogy saját lelké­vel és testével eleget foglalkozzon, hiszen csak az tud ennyi mindent csinálni, aki saját magát „edzés­ben" tartja. - A lelkem karbantartása folya­matos. Sajnos a testem karbantar­tását manapság elhanyagolom, va­lamikor sokat jártunk biciklizni dr. Muth Lajos főigazgató úrral ­gyanítom manapság neki sincs már ideje rá -, ami egyre keve­sebbszer fordul elő. Csak remény­kedni tudok, hogy a rengeteg szer­vezéssel járó elfoglaltságaim kar­ban tartják a testemet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom