Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-11-19 / 40. szám
SZEKSZÁRDI 2000. NOVEMBER 19. m JIXnOUiKUl VASÁRNAP 415 Emlékeink Vörösmarty Mihályról „Vagy tán kérded még, ki vagyok? ki nyög ily szomorodva? / Puszta magányosság bús fia, én vagyok az. / Én kit társaitól különítvén félre szakasztott / A bölcs gondviselés, s tolnai földre vetett" írja reformkor későbbi legnagyobb költője 1821-ben Klivényi barátomhoz című versében: bizonyság ez az utókor számára, hogy mennyire fontosnak érezte megyénkhez fűződő kapcsolatát. Ma úgy mondanánk, hogy stoppolt az út szélén, amikor Perczel Sándor hintajába vette föl az akkor nemrég elárvult fiút, akinek képességeiről és helyzetéről is meggyőződhetett a rövid utazás alatt. Mindkét fél jól járt: a Perczel-fiúk, Sándor, Mór és Miklós kitűnő nevelőt kaptak, Vörösmarty pedig ellátást, némi pénzt, de főleg szellemi fejlődéséhez megfelelő közeget és barátokat. Kik ezek? Egyed Antal, akkor bonyhádi, később paksi, majd dunaföldvári plébános, akinek gazdag s főleg klasszikusokat rejtegető könyvtára, valamint e téren szerzett fordítói gyakorlata egyaránt jótékonyan hatott a jövendő pályára. Vörösmarty hosszú évek után sem lett hálátlan, 1833. november 15-én az ő ajánlásával választotta levelező tagjául Egyedet az Akadémia. Klivényi Jakab Egyednél régibb barát. A Vörösmartyval egy évben született későbbi plébános, tanár, majd kanonok még az irodalmi központtá formálódó Pestről ismeri a későbbi költőt, maga is irodalmár, több levelük baráti viszonyt sejtet. Klivényi kezdeti lendületét azonban megtöri a szigorú egyházi rend, 1824-ben már megkeseredetten írja Mihály barátjának: „A költés nem az a pállya, a mellyre termettem. A ki a középszert sem érte el, az nem Poéta, s hijjában mázolódik, mert csak tobák-, sajt- és túró-árulók számára dolgozik. (Hidniillik verseiből csomagolópapír lesz...) Nekem inkább tetszik a folyóbeszéd, de nem írhatok, mert se erőm, se tárgyam." Vörösmartyt ekkoriban már egy másik kapcsolat is megyénkhez fűzte. Valószínűleg Perczel Sándor ajánlatára joggyakorlatát Csefalvay Ferenc alispánnál végezte Görbőn (ma: Pincehely része), de emellett van magántanítványa is, vele s barátaival a Kapósra járt csónakázni és horgászni. Ez idő tájt kezdi írni a romantika későbbi korszaknyitó művét, a Zalán futását, amelyben megyénk reformkori szellemisége és tájai egyaránt megjelennek. Ebből az időből kell még megemlítenünk Teslér Lászlót, akit Bonyhádon ismert meg, s akinek később tanyájában a falra írogatták verseiket, valamint Szalay Antalt, Döbrököz szülöttét, akitől - akárcsak Egyedtől - később az általa szerkesztett Tudományos Gyűjteménybe fogadott el Tolna megyei témájú cikket. Megfordul a kapcsolat jellege Vörösmarty Pestre kerülésével. Garay János az ő eposzán föllelkesülve írja meg a maga Csatár című eposzát, s hozzá hasonlóan próbál megélni az irodalomból és az újságírásból, -szerkesztésből. Vörösmarty baráti pártolásával lesz az Akadémia levelező tagja, 1844-ben pedig - Széchenyi István mellett már a költőtárs javasolja a Tudós Társaság 100 arannyal és ezüst serleggel járó költészeti elismerésére. Ahogy Szekszárd szülötte írja, nem tudja eldönteni minek örül jobban, „egy ágyban sinlődő s élelemszerzési gondokkal gyötrött családapa fizikai szükségén, éppen a baj legsürgősb pillanatában oly nagyot segített", de elismerése legalább ennyire jól esik. Ugyanez az elismerés Vörösmartytól Petőfiével is párosul, amikor 1848-ban az egyetem magyartanszékének élére ajánlják - eredményesen - Garayt Eötvös József miniszter figyelmébe. A szabadságharc után Vörösmarty még hosszú napokat lakik Garayéknál, majd barátja halálán megdöbbenve írja Az ember élete című költeményét: „Önzetlen áldozat / Volt tiszta élete: / Az embereknek üdv, / Magának dics köre. // S ha lelke húrjait / Az élet megüté, / Oly kedves volt a hang, / Mint a legszebb dalé. // Hiába! mennie / Kellett idő előtt, / Kérlelhetetlenül, / A sír lehúzta őt... // Emléke oltva van / A földbe, melyen élt, / Mélyen bocsátja be / Megáldott gyökerét." Alig több, mint egy év múlva, 1855. november 19-én már írójára is illettek a sorok... VENDÉGLÁTÓESZKÖZÖK BOLTJA • Üveg-porcelán-műanyag áruk • Konyhai és cukrászati felszerelések • Új- és használt vendéglátóipari gépek, berendezések VENDESZ Kkt. 7100 Szekszárd, Pollack M. u. 93. (a felüljáró alatt) Telefon: 74/312-053, telefon/fax: 74/510-740 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig ENERGO BT. Szekszárd, Rákóczi u. 42. Tel.: 74/313-697; Fax: 74/413-851 FŰTÉSTECHNIKA SZAKÜZLET - Dunaferr Márkakereskedés Dunaferr LUX-N lapradiátorok még tavalyi áron, nagy kedvezménnyel - Kazánok (Termo-öv; Hermann; Buderus; Óceán; Hőterm...) - Boylerek (Quadriga; Lámpáit; Hajdú...) • Tűzhelyek, beépített konyhai készülékek - Mosdók,WC-k, fürdőkádak, csaptelepek nagy választéka • Komplett víz- és fűtésrendszerek, gázszerelési anyagok - Wilo szivattyúk területi képviselete • Ingyenes tervezés, szaktanácsadás Mindent egy helyen, a legolcsóbban! ÓDON DERŰ 81. A zöld szörny (1884) A régi időknek is megvoltak a maguk kínos pillanatai, s noha a férfi-nő kapcsolat az előbbi uralmát és az utóbbi türelmét jelentette inkább, született például olyan kúriai (ma úgy mondanánk: legfelsőbb bírósági) iránymutató döntvény, amely szerint, ha a férj nemi betegséget visz haza, ezzel súlyos testi sértést követ el s tette válóokot jelent. Arra is akad azonban néhány adat, hogy a másik fél sem angyalok hadából állt, s csoda-e, hogy ilyenkor a férjben föltámadt a zöld szörnyeteg, azaz a féltékenység. A Szekszárd Vidéke 1884. november 20-i számában az egyszerű Megtörtént címmel írt meg egy helybeli esetet. „Rajta kapta a férj a feleségét, midőn az egy levelet dobott be a postaszekrénybe. A férj a féltékenység által felizgatva követelte nejétől, hogy menjen be vele a postafőnökhöz és kérje vissza a levelet, hogy azt ő is elolvashassa. A nő vonakodott, a férj nem tágított. Végre így szólt a nő: - Jól van, bemegyek veled a postára, elkérem a levelet, de ha elolvasod, akkor én elválok tőled. - Az a te dolgod, most csak jöjj és kérd ki a levelet. A levelet előadják, a férj elveszi azt, a nő újra figyelmezteti, hogyha feltöri, elvál. A férj azonban nem hallgatva nejére feltöri a levelet és elolvassa azt. - Csak a szavaidat akarom helyreigazítani, feleségem - így szólal meg Othello, - te azt mondád az imént, hogyha elolvasom a levelet, te válasz, nos, most már nem te, hanem majd csak én válok. Tessék, ez a következménye, ha az asszonyok nem kellő óvatossággal adják postára leveleiket." Nem tudjuk, csak gondolhatjuk, hogy mások nem a postára adás óvatlanságát kárhoztatták, de ilyen távolból mi nem kereshetjük az igazi okokat. Mindenesetre Baranyai Decsi János 1598as közmondásgyűjteményéből két bölcsességet idézhetünk: „Nem mohoszik (mohásodik) az a kő, mellyet gyakran mozgatnak." A másik így szól: „Jobb a szomszéd lányát egy bűnnel, kettővel elvenni, hogysem mint az idegent eggyel sem." ^ Lanius Excubito r^
