Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-29 / 37. szám

2000. október 29. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 7 (Dr.) Trunkó Barnabás CSILLAGÓRA ÉS MÁS CSODÁK (a humorista) női Trunkó Barnabás neve alá odaírtam azt, hogy humoris­ta, mintha volna olyan humort ked­velő valaki is az or­szágban, aki ezt kétségbe vonná, esetleg nem tudná. Egyébként sem az a fontos, hogy mit irat az ember a névjegyére. Trunkó Barnabás névje­gyén ez áll: MA­GYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVET­SÉGE, Dr. Trunkó Barnabás, főtit­kár. Tehát nincs humorista névje­e, nincs szüksége rá, komoly, ke­érkereső foglalkozását/állását viszont lényegesen kevesebben is­merik. (Csak zárójelben jegyzem meg, szép számmal vannak a médi­ában olyan HUMORISTÁK, akik­ről első látásra/hallásra az isten se mondaná meg azt, hogy azok, hiá­ba van róla díszes névjegyük.) Az „alibi" humoristákat arról lehet fel­ismerni, hogy szinte minden egyes szavuk után magnóról kell beját­szani a nevetést, ami még egy való­di közönség valódi nevetése eseté­ben is nagyon zavaró, időnként na­gyon idegesítő tud lenni. Az előre­gyártott „konzerv-nevetésről", az esetleges fizetett és nem fizető kö­zönségről Trunkó Barnabás azt mondta: „a mi korosztályunk (52­56 évesek) ebben a kérdésben egy •kicsit konzervatív, mi a Rádiókaba­rénál (ha nem egyenesadásban ^fegy a műsor) ritkítjuk a nevetést ^re a tapsot, hogy ne legyen zavaró, és ne lassítsa az előadás ritmusát." Manapság divat lesajnálni a ma­napság divatos showmanokat, a vidámkodó/örömködő, sete-suta hasraesésekkel tarkított műsorokat. Trunkó Barnabásnak ezekről a mű­sorokról sem volt egy rossz szava sem.„A nézettség dönt el mindent" - nézett kicsit a távolba, mintha azon tűnődne, hogy mennyire is le­hetnek pontosak ezek a mutatók, esetleg már minden egyes tévéké­szülékbe poloskát telepített a San­da Ipsos? Végezetül csak ennyit mondott: „A mi korosztályunk már egy kicsit konzervatív ezekhez a műsorokhoz, de a nézettségi adatok szerint még így is 1,5-2 millióan nézik." Ezzel a téma le volt zárva. A régi Ludas Matyi szerzőgárdá­ja került szóba, az országosan is­mert, szeretett és tisztelt humoris­ták (sajnos már sokan nem élnek közülük), Tabi Lászlóra emlékezve eszembe jutott egyik (kicsit önkri­tikus) mondása: „Egy humoristának addig mélyül a hu­mora, amíg már nem lehet rajta ne­vetni." Ha élne még a kiváló szer­kesztő és író, akkor nagy-nagy elégté­tellel nyugtázhatná, hogy az egyre seké­lyesedő humoron is csak hangfelvétel­ről lehet nevetni. Trunkó Barnabás nem szívesen „reklámozza" saját magát, inkább a 75 éves Kállai Fe­rencről beszél nagy-nagy tisztelet­tel és szeretettel... De én juszt se hagyom magam, újra és újra meg­próbálom - ahogy Karinthy Fri­gyes kritikusa Petőfi esetében ­különválasztani Trunkó Barnabás­ban az embert (a biztosítási szak­embert) és a humoristát. Csak mo­solyog meddő igyekezetemen, hi­szen ő több évtizedes tapasztalata­ira támaszkodva tudja azt, hogy nincs különválasztható „kettős én­je", ezt a két dolgot különösebb lelki megrázkódtatás nélkül együtt is lehet csinálni: „Van, aki bélye­get gyűjt (van, aki pénzt), van, aki lepkét gyűjt, én meg írok a Rádió­kabarénak, a Mikroszkóp Színpad­nak, újságoknak... nincs ebben semmi különös." Szerinte... De szerintem sem. Az ő esetében ennek az ellenkezője lenne különös. A „mély interjú" el­maradt: se üzenet a mának és a jö­vőnek, de még csak egy ici-pici kis ars poétika sem. De ez nem azt je­lenti, hogy Trunkó Barnabás ne venné komolyan a világot, önma­gát és az embereket. Aki látta az előadásra készülődve a Fritz Bor­ház előterében, az erődítmény-sze­rű mellvéd előtt magányosan, el­gondolkozva, állni, az tudja, hogy Trunkó Barnabás nagyon komoly ember. Ránézésre is... Tehetségét, gondolatait, energiáját nem arra pocsékolja, hogy lépten-nyomon csörgősipkáját rázza, hogy falren­gető vicceivel környezetét elárasz­sza, hogy állandóan azt a látszatot keltse, hogy ő milyen heppy... Trunkó Barnabás minden tekintet­ben profi. Ősidők óta tudja, hogy az az igazán jó humoros előadás (vígjáték), amikor a színpadon sír­nak (esetleg zokoghatnak is), a né­zőtéren viszont eközben nevetnek, mert ha a színpadon nevetnek, és a nézőtéren sírnak, az a legrosszabb, legpocsékabb tragédia. Bálint György Lajos \ Horváth Miklós fellépése a Német Színházban Horváth Miklós, mint azt lapunk­nak Dávid Zsuzsa, a DBU igazga­tója elmondta, híres és elismert színész Ausztria- és Németország szerte. Magyarországon először lép fel, és bár további együttműkö­dést is terveznek, ez anyagi szem­pontok miatt nem feltétlenül lesz egyszerű. A művész szülei 1956­ban hagyták el az országot, ő maga már Zürichben született. 18 éves kora óta lép fel különféle színmű­vekkel Németor­szágban és Auszt­riában. Jelenleg Kölnben lakik, onnan utazott Bu­dapestre, ahol a Merlin színház­ban lépett fel, majd Szekszárdra, ahol négy napon is megcsodálhat­ták művészetét a Német Színházba látogatók. A Deutsche Bühne Ungern meghívására hazánkba érkezett Horváth Miklós repertoárjának két csillogó darabját adta elő Ma­gyarországon. Az egyik az irodal­mi Nobel-díjas olasz drámaíró, Dario Fo műveiből vett hat jele­net, A színész születése és más csodák címmel, melynek során a művész a bohóc, a mesélő és a vásári kikiáltó jelmezét is magára ölti. A másik darab Eberhard Streul és Ottó Schenk műve, a Bieder József csillagórája - Revü egy színházi kellékesnek. Ebben egy előadás lemondása miatt egy kellékes sokoldalúságát és tudá­sát csodálhatják meg a nézők, és betekintést nyernek a színház ti­tokzatos világába is. Mindkét darab monodráma. A színész tehát egyedül adja elő az adott színpadi produkciót, ami nem kis tudást igényel, és azt a feladatot rója a művészre, hogy egymaga szóra­koztassa a publi­kumot akár több órán át. Horváth Miklós szereti az efféle kihívá­sokat, meg tudja oldani mindazt, ami rá hárul az előadás során. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ezt a két darabot külföldön évek óta nagy sikerrel játssza. Csakúgy, mint október négy nap­ján Szekszárdon a Német Szín­házban, amelynek színpadán re­ményeink szerint még több ízben köszönthetjük a művészt. -kápé­mmmDr 1 Siajanlatok szekszárdi indulással: 7 íi~i • • / Szilveszter dec. 27,-jan. 1. (szállás, utazás, étkezés) r h27.-febr.1.-5éj|^ febr. 3. - febr. 8. - 5 éj J utazás •? v - No.1. ajánlat ínyenceknek!H Les Arcs -1440 km'sípálya. PályaszáílásTX j jan. 5-14. s MMÉMk Autóbusz: 19.900.- Ft/fő ÍTu^ e rdeklődjö n irodánkban! Varga Trans-Fer Utazási Iroda Szekszárd Mártírok tere 23. Tel/fax.: 74/315-627

Next

/
Oldalképek
Tartalom