Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-09-24 / 32. szám
2000. szeptember 24. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 9 JUBILÁL Á SZÜRETI FESZTIVÁL „A szehzávduikvól szól) cu ízÁszárdlakmk..." Interjú Dránovits Istvánnal, a Fesztiváliroda igazgatójával Szekszárdon tíz esztendővel ezelőtt, 1990-ben került először megrendezésre a Szekszárdi Szüreti Fesztivál. Dránovits István ötlete valósult meg, s hogy hagyomány lett belőle, az nagyon sok mindenkinek köszönhető. Elvitathatatlan már a népszerűsége, a látogatottsága, országos hírneve, s az, hogy a szekszárdiak annyira magukénak érzik ezt a három napossá terebélyesedett ünnepet, hogy alig van olyan család, aki távoli, akár külhoni rokonát, barátait ne erre a hétvégére hívná, várná vendégségbe. Az ok nagyon egyszerű, « ;kszárd város a Fesztivál da rendezésével és a szekk szárdiak segítségével olyan " programot kínál az itt lakóknak és az idelátogatónak, amely egy életre, évekre, - a szerencséseknek, akik minden évben részt vehetnek rajta - egész évre szóló élményt nyújt. A jubileumi 10. Szüreti Fesztivál küszöbén, az eltelt tíz esztendőről kérdezem Dránovits Istvánt, a Fesztiváliroda igazgatóját, aki nemcsak megálmodta egy évtizeddel ezelőtt, hanem évről évre, új és új elemekkel, programokkal megújítja, gazdagítja, bővíti ezt hagyományos Fesztivált, amely országon belül és kívül hírül viszi: Szekszárd város bor és kultúra iránti nagy szefetetét és kötődését, s a lakosság igényét e szép ünnep iránt. - Szekszárdi Szüreti Fesztivál... Évről-évre ugyanabban az időpontban, szeptember végén... Hol rendelted meg minden esztendőben a jó időt? - Amikor a Fesztivál ötlete megvalósulni látszott, s el kellett dönteni az időpontot, eszembe jutott édesapám mondása, hogy Dél-Magyarországon a szeptember utolsó két hete és az október első hete mindig szép napos idővel örvendeztette meg régen is az akkori szüretelőket. A döntés így született, s az eltelt tíz év igazolta ezt. Háromszor „próbálkozott" az eső, különböző napszakokban, azonban nem volt „szerencséje". A napsütés mindig győzött, s természetesen vele mi is. - Valamikor nagy hagyomány volt Szekszárdon a szüreti felvonulásnak, a szüreti báloknak, ám tíz évvel ezelőtt amikor a Szüreti Fesztivál elindult „hódító útjára" éppen nagy csend volt.. - Éppen ez adta az ötletet, hiszen a szekszárdi emberek nagyon kötődnek a szőlőműveléshez, s ezen keresztül ahhoz az ünnephez, amelynek a végén az egész évi munkájukat a szüret után megünnepelték. Ennek a rendezvénynek a létjogosultságát, a sikerességét már az első évben éreztük, ugyanis az elejétől kezdve felfutóban van az érdeklődés. Minden évben valamivel többet nyújt ez a rendezvény az előző évinél, a programok bővülnek, s egyre többen vannak, akik együttműködve velünk, magukénak érezve ezt az ünnepet, gazdagabbá, színesebbé teszik. - Az országos sztárok mellett évről évre újabb és újabb helybéli együttesek mutatkoznak be... - Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a helyi amatőr kulturális csoportoknak bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk. Itt nemcsak a város, hanem az idelátogatók is láthatják, hallhatják őket, s ez további tevékenységükhöz, fejlődésükhöz ösztönzést ad. Ugyanez jellemzi a kereskedőket, akikkel hosszú évek óta semmilyen konfliktusunk nincs, számukra is ez egy mutatkozási, üzleti lehetőség. Jól tudjuk, hogy ez egy óriási rendezvény, ahol sok-sok érdeket kell figyelembe venni, viszont csinálni kell, mert ez a város egyetlen olyan országos hírű rendezvénye, amelyet az ország valamennyi turisztikával foglalkozó irodája nyilvántart, s szívesen ajánl. - Egyre több belföldi és külföldi tér vissza. Mondják: aki egyszer „megkóstolta" nemcsak a szekszárdi bort — a Fesztivál hangulatát, az újra eljön... - Mindenki számára örvendetes ez a tény, büszkék lehetünk rá mindannyian szekszárdiak, mégis azt gondolom, hogy a Fesztivál elsősorban a szekszárdiaké. Beépült az ő életükbe, a legkisebb gyerektől a legidősebbekig. A műsor összeállításánál éppen ezért első számú szempont, hogy minden igényt kielégítsünk, s vállaljuk, hogy ez egy populáris rendezvény. Sikeressége nem az én, nem a Fesztivál Iroda magánügye, hanem a vendéglátósoktól a taxisokig, a tűzoltóktól a kereskedőkig, a rendőröktől - akikkel mindig felhőtlen volt a viszonyunk - a szekszárdi borrendekig, s nem kevésbé azoké az embereké, akik a Fesztivál területén laknak, s elviselik a zajt, egyszóval mindannyiunk kompromisszumkészségén múlik a sikeresség. A Volán, a Héliosz, a Művelődési Ház és még sorolhatnám azoknak a magánszemélyeknek, s kisebb és nagyobb cégeknek a nevét, akik a Fesztivál Irodának segítenek, de ezzel a Szüreti Fesztiválnak is, amelyet ugyan magukénak éreznek. - Pénzről eddig még nem esett szó... - Az első támogatást amit kaptunk az önkormányzattól tíz évvel ezelőtt, az 150.000.- Ft volt. Ha az inflációt nézem, akkor ez az összeg nem sokat változott. Ez beszédtéma lehet, ugyanakkor azon senki sem gondolkodott még el, hogy pl: szombaton egy 800.- Ft-os belépővel pontosan nyolc órányi szórakozást válthat meg a vendég, s ebben benne van a borudvari bál is. A programokért kb. másfél millió forintot fizetünk naponta ki, s az is ismert.mindenki számára, hogy ma már egy batyusbál is 1000-1.500.- Ftba kerül. A három napra a belépő 2.000.- Ft, s ha arra gondolok, hogy itt lesz a sok sztár között Demjén Ferenc is, akinek csak egy koncertjére ennyi az állóhelyes jegy Budapesten, akkor talán érzik az arányt. Hiszen a három nap valamennyi programjára szóló belépő kerül 2.000.- Ft-ba. - Ha már a számoknál tartunk... Mennyi vendége van évről évre a Fesztiválnak? - Szerény becslést végeztünk, a három nap alatt minden évben kb. 30.000 ember szórakozik, látogatja a kulturális műsorokat, a borudvart, a felvonulást, s az egyéb rendezvényeinket. - A sikeres jubileumokhoz minden területen hozzátartoznak az elismerések. Az eltelt 10 esztendő alatt nem emlékszem, hogy lett volna benne részed... - Hivatalos elismerésre gondolsz? Ugyanis abban valóban nem, de nem is vágyom rá. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy ha „utolérne", valami csoda folytán, akkor sem engem érne, hanem azt a csapatot, akikkel tíz éve együtt gondolkozva, dolgozva teremtettük meg, ennek a Fesztiválnak hagyományait, népszerűségét. Amit viszont sokat kaptam, az az egyszerű emberek dicsérő szavai és elismerésük. Akik értékelik, hogy tíz évvel ezelőtt valami megszületett, valami fejlődik gazdagodik. S ez a szekszárdi Szüreti Fesztivál, amit együtt csinálunk a szekszárdiakkal, a szekszárdiakért, s azokért, akik ezen a Fesztiválon keresztül viszik jó hírét a városnak, itthon és külföldön egyaránt. Sas Erzsébet