Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-09-17 / 31. szám

2000. szeptember 17. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 RÉGIÓK ÉS KISTÉRSÉGEK­A kistérségi megbízotti rendszer kiépítése Centralizáció vagy decentrali­záció? Ez itt a kérdés - mond­hatnám drámaian -, de ennél sokkal több a részben vagy egészben megválaszolat­lan/megválaszolhatatlan kér­dés a területfejlesztési önkor­mányzati társulások működé­séhez kapcsolódó költségve­tési hozzájárulásról szóló /61/2000. (V.3) / Korm. ren­delet alapján megkezdődött sMisztikai körzetekkel össze­Bő kistérségi területfej­lesztési megbízotti rendszer ^•építésével kapcsolatban, ^tnnek nagyrészt az az oka, hogy a törvény és az azt módosító kormányrendelet eléggé szűk­szavú, nem tér ki, nem térhet ki minden apró részletkérdésre. A területfejlesztés (és benne a kistérségi területfejlesztés) egy új „szakma", amelynek a szakmai kvalifikációi még nem definiáltak. A kistérségi területfejlesztési rend­szer kormányzati koordinációs intézmény, amelynek kiépítésére, működtetésére a MEH (Miniszterelnöki Hivatal) 500 millió forintot különített el. Ez az összeg az ország 156 kistér­sége között osztódik el. 40%-át fordítják a há­lózat kiépítésének személyi és dologi költsége­ire, a fennmaradó összeg egy részét pedig a kistérségi megbízottak képzésére, 92 millió fo­rintot a kistérségek pályázatok útján számító­gép, telefon, fax beszerzésére vehetik igény­be. A dologi kiadások körébe tartozik egy zárt rendszerű számítógépes hálózat kiépítése is, ^Aelyen majd a kor­T^^/zati döntéseket fogják továbbítani a kistérségi megbízottak­nak, akiket megbízási szerződés alapján alkal­maznak. Munkájukat a megyei közigazgatási hivatalok felügyelik, az elvégzett feladatokat ők igazolják, természete­sen a kistérségi önkor­mányzati társulások vé­leményének figyelembe vételével. Szekszárdon a Vármegyeháza dísztermé­ben tartott szeptember 6-i rendezvényre, ame­lyen Koltai Tamás, a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke (a tanácskozás levezető elnö­ke) rövid tájékoztatást adott a régió sajátossá­gairól, a fejlesztési feladatok folyamatának állásáról, a kistérségi területfejlesztési kon­cepcióról, a források feltártságáról, a projek­tek helyzetéről, meghívást kaptak Tolna, So­mogy és Baranya megye területfejlesztési ta­nácsainak elnökei, a közigazgatási hivatalok vezetői, a területfejlesztési önkormányzati társulások elnökei és a kistérségi megbízot­tak. A rövid bevezető után dr. Virágh Rudolf, a MEH Közigazgatási és Területfejlesztési Koltai Tamás a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke £223 . IS Er HM Politikai Államtitkárság főta­nácsadója adott részletes tájé­koztatást a kistérségi terület­fejlesztési rendszerről, a szer­ződések tartalmáról, a jogi és technikai feltételekről, a tár­sulások számára kiírt pályá­zatokról. A regionális tanács­kozásra időközben megérke­ző dr. Mikes Éva, a Miniszter­elnöki Hivatal (MEH) Köz­igazgatási és Területpolitikai Hivatalának államtitkára a té­mával kapcsolatos kérdésekre és véleményekre válaszolt. A kételyeket és aggályokat leg­markánsabban dr. Kékes Ferenc, a Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke (Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke) fogalmazta meg, miszerint a kistérségi önkormányzati társulások visszajelzéseiben sok a bizonyta­lanság, a bizalmatlanság, mivel nem nyilvá­nos a pályáztatási rendszer, sokszor felvető­dik a politikai kötődések gyanúja, az össze­férhetetlenség kérdése nem tisztázott, a meg­bízottak tekintetében a szakmai kvalifikációk nem meghatározottak, és a kistérségek nem szólhatnak bele a szakemberek kiválasztásá­ba. (Ez utóbbi állítást Koltai Tamás határo­zottan visszautasította, mivel minden érintett kistérségi önkormányzati társulás elnökének véleményét kikérték.) Dr. Mikes Éva a kér­désekre és véleményekre adott válaszában kihangsúlyozta azt, hogy a kormányzat a kis­térségi megbízottak személyében kínálati rendszert biztosít a kis­térségi önkormányzati társulások számára, és ez egy olyan hálózati rendszer, amelyben a kistérségi megbízottak együttműködésre köte­lezettek, hiszen a kistér­ségi önkormányzati tár­sulások teljesítmény igazolásai alapján ítélik meg a kistérségi megbí­zottak munkáját, és ezek alapján kapják a fi­zetésüket is. Koltai Ta­más ehhez még kiegészítésül azt tette hozzá, hogy jelentős különbségek (lemaradások) vannak a különböző kistérségek között, és nincs arra idő, hogy kiváijuk azt az „evolúci­ós" fejlődési folyamatot, amíg a kistérségek önmaguktól megtanulják az érdekeiket kellő­képpen érvényre juttatni. Az intézményháló­zat kiépítése a kistérségek forrásmegkötő ké­pességét erősíti, ezáltal felgyorsulnak a felzár­kóztatást elősegítő folyamatok. A kistérségi társulások többsége örömmel fogadja a segít­séget, bár az is igaz - tette hozzá Koltai Tamás -, hogy vannak olyan kistérségek, amelyek nem hagyják, hogy segítsenek rajtuk... Bálint György Lajos ÉhfL^ ^ ü |§ HKK L ^ d3 < £2 >^1253; CSS23 AZ APEH JELENTI CSÖKKENT A BERUHÁZÁSI KEDV Tolna megyében 21%-kal csökkent az ipari beruházá­sok száma, ami hosszabb tá­von nézve nagyon kedvezőt­len gazdasági tendencia: ha csökkennek a termelőeszkö­zök, akkor csökken a terme­lés, kevesebb az árbevétel, és így értelemszerűen csökken az adó- és járulékbevétel. A sajtótájékoztatón, amelyen Bíró Zoltánon, az Apeh me­gyei igazgatóján kívül Bodri István, a Bűnügyi Igazgató­ság Tolna Megyei Hivatalá­nak vezetője (a hivatal ered­ményesség tekintetében or­szágos 2. helyezést ért el) és Burillák Attila, az Apeh saj­tószóvivője is részt vett, el­hangzott többek között az is, hogy tavaly 4617 gazdálko­dó nyújtotta be társasági adóbevallást, ami 7,5%-kal több az előző évinél, és az 1999. évet az adóalanyok 22,4 milliárd forint pozitív adózás előtti eredménnyel zárták, ami 44,1%-os emel­kedést jelent. Megyénk sajá­tos gazdálkodói struktúrájá­ból adódóan a kistérségen­kénti árbevételt nagyban be­folyásolja az ott működő egy-egy nagyvállalat. A pak­si kistérségben (ahol kiemel­kedő, 20,7%-os a fejlődés) ha figyelmen kívül hagynánk az atomerőművet, akkor a növekedés átlag alatti, csak 8%-os lenne. Ami az expor­tot illeti, a megyei vállalatok tevékenysége rendkívül kon­centrált, a társasági adó­alanyok mindössze 6,5%-a foglalkozik árukivitellel. A 25 legnagyobb exportáló cég az összes kivitel 75%-át bo­nyolítja le, és ezek a vállal­kozások zömükben többségi külföldi tulajdonúak. A forrá­sokon belül az idegen tőke részarányának az emelkedése a vállalkozások egy részének az eladósodását jelzi. A gaz­dasági ágazatokat tekintve a nettó árbevétel felét az ipar és az építőipar adja. A vi­szonylag alacsony megyei növekedés alapvető oka a mezőgazdaság stagnálása, ami leginkább az erdőgazda­ságban, a vadgazdálkodás­ban, a halászatban mutatko­zik meg, de jelentős mérték­ben hozzájárni mindezekhez a textilipar, a bőripar, a cipő­Dr. Bíró Zoltán igazgató ipar, a faipar 10% alatti nö­vekedése, jobban mondva folyamatos visszafejlődése. Az év eddig eltelt 7 hónapjá­ban a bázis időszakinál 36%­kal több adóigazolást és 23%-kal több jövedelem­igazolást adtak ki az Apeh munkatársai, így továbbra is ez a megyei adóhivatal leg­jövedelmezőbb „üzletága". Az igazolások megszerzése érdekében több mint 1,5-szer annyi ügyfél rendezte fenn­álló adó- illetve járulék-hát­ralékát, mint az 1999. év ezen időszakában. A bevétel összege meghaladta a 307 millió Ft-ot, ez több mint a 4-szerese a bázisidőszaki összegnek. Az operatív el­lenőrzési terület az év első hét hónapjában 644 esetben vizsgálta a nyugta-, számla­adási kötelezettség teljesíté­sét a bázisidőszaki 380 da­rabbal szemben. Július végé­ig 18 preventív-, 40 leltár- és 26 feketedoboz-ellenőrzésre került sor. A piacokon, köz­területeken végzett ellenőr­zések száma 75 volt. Üzlet­bezárásra illetve tevékeny­ség felfüggesztésre 43 eset­ben került sor. 15 esetben nyugtaadási kötelezettség el­mulasztása, 17 esetben be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, 11 esetben igazolatlan eredetű áru for­galmazása miatt. Az operatív vizsgálatokhoz kapcsolódó­an 16,8 millió forint jogerős mulasztási bírság került ki­szabásra az év első hét hó­napjában. Ámde a tények és a tapasztalatok azt látszanak alátámasztani, hogy még az aránylag jelentős bírságok sem jelentenek megfelelő mértékű visszatartó erőt. Bálint György Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom