Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-08-27 / 29. szám

2000. augusztus 27. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 PRO URBE SZEKSZÁRD 2000: MADRIGALKORUS A Szekszárdi Madrigálkórus itthon és nemzetközi versenyeken elért kima­gasló eredményeiért, a magas művé­szi színvonalért méltán kapta meg a PRO URBE díjat. A világ számos or­szágában általuk ismerhették meg vá­rosunk nevét, s azt a kulturális értéket, amelyet ők közvetítettek. A Szekszár­di Madrigálkórus az idén ünnepli működé­sének 35. évfordulóját. A PRO URBE díj, valamint a 35 évfordu­ló alkalmából Klézli Máriát, a kórus elnö­két kértem fel egy kis összegzésre. - A 35 évvel ezelőtt alakult kórus hány ta­got számlált, s kik azok, akik még tagjai • lenlegi kórusnak? A Kórus 1965. no­. vember 2-án alakult 12 f taggal. Theisz György az, aki ma is kórustag, aki végigélhette ennek a kó­rusnak a 35 esztendejét, aki sokáig a kórus titkára és elnöke is volt. - Hány karnagya volt a kórusnak az eltelt időszak alatt? - Dr. Partos János volt az alapító karnagy, majd Gerse József, Fertő­szögi Béláné, Ligeti Andor és a jelen­legi karnagy Jobbágy Valér, aki im­már két évtizede vezeti a kórust. - Jelenleg hány tagja van a Mad­rigálkórusnak, s milyen a korosztá­lyonkénti megosztás? - 35 tag körül mozog a taglétszám, s a 20 évestől egészen Theisz Gyuri bá­csiig minden korosztály megtalálható. - Hány országból, hány díjjal tér­hetett haza a kórus? - 19 országban jártunk, ezen fellé­pések nagyobb része nemzetközi kó­rustalálkozó, illetve verseny volt, s ezen fellépések alatt 14-szer lettünk dobogós helyezettek, s többször hoz­tuk el az első díjat. Idehaza 15 város­ban léptünk fel, s mindig díjazott volt a kórusunk. S ha már a felsorolások­nál tartunk, eddig 485 alkalommal lé­pett fel a kórus, 459 művet adott elő, 172 zeneszerzőtől, ebből 41 magyar, 131 külföldi szerző, 12 nyelven éne­keltünk, s a 35 év alatt a két rendsze­res fellépésünk a Karácsonyi és a húsvéti koncert. Rendszeresen fellépünk jótékony célú esteken és ökumenikus istentiszteken. - Két hangkazettával ajándékozta meg a Madrigálkórus a közönséget... - Mindkettő nagyon sikeres volt, s nagy ör^'Timel mondom, hogy az idén elkészült az első CD, amelyen Palestrina két miséjét szólaltatjuk meg. -Az újságok, rádiók, televíziók mindig hírül viszik a Madrigálkórus sikereit... - A Szekszárdi Városi Televízió, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, az ml, valamint az RTL Klub is meghívott már bennünket, s készített műsoraink­ról felvételt. Büszkék voltunk, s saját munkánk elismerése is volt, amikor karnagyunk Jobbágy Valér tavaly megkapta a „KÖZJÓÉRT" kitüntetést Ebben az esztendőben pedig az egész Madrigálkórus, volt és jelenlegi tagjai érezzük úgy, hogy munkánk legna­gyobb elismerése ez a PRO URBE díj. - Mennyi próba kell ahhoz, hogy 35 éven keresztül ilyen színvonalon maradhasson egy kórus? - Hetente kétszer próbálunk, s bizony ez nem kevés kitartást és áldozatot kí­ván, hiszen vannak közöttünk tanulók, családanyák, nagymamák. Az időt a családtól vonjuk el, viszont reméljük, hogy nemcsak a magunk örömére. - Ebben az ünnepi hangulatban, amikor kitüntetésről, évfordulóról beszélgetünk, elkerülhetetlen - ép­pen a továbblépés miatt - arról is szólni, hogy milyen nehézségekkel küzd a Madrigálkórus.... - Az anyagi hátterünk egyre bi­zonytalanabb. Az egyedüli és biztos támogatónk már csak az Önkormány­zat. A külföldi versenyek már szinte megfizethetetlenek, az útiköltséget s néha a szállást is magunknak kell fi­zetni. Mint vidéki együttes sajnos az országos pályázatokon - bármilyen szép eredményeket is tudunk felmu­tatni - óriási hátrányban vagyunk. Egyre több lesz az olyan külföldi kó­rusverseny, ahová éppen a pénz miatt nem tudunk majd eljutni. Ez azért szomorú, mert a Madrigál­kórus most van a csúcson, az eddigi sok-sok munka a nemzetközi verse­nyeken most kamatozna. Versenyek előtt éjjel-nappal gya­korolunk, a CD felvételt is éjszaka készítettük, egyszóval a kórus min­dent megtesz a pénzügyi nehézségek ellenére. A zene szeretete, a verse­nyek izgalma, a győzelem varázsa, a kihívás, a megmérettetés az, amiért mindannyian ezt csináljuk. Egy ne­mes versenyen dobogón lenni már rangot jelent. S ezek a percek aztán feledtetik a próbák minden gyötrő munkáját. A díj pedig még több erőt ad, dol­gozunk és reménykedünk... Sas Erzsébet PRO ÍRBE SZEKSZÁRD 2000: H A kV PETER ^ Vi % Baky Péter festőművésszel, pedagógussal, a me­gyében élő művészek patronálójával, a Művé­szetek Háza igazgatójával számtalan interjút ol­vashattunk az utóbbi években. Ez azt bizonyítja, ogy Baky Péter körül mindig forr a levegő, nindig történik vele általa valami, ami érdemes arra, hogy megtudják azok, akik szeretik a mű­vészet bármelyik ágát. Ebben az esztendőben több kis fontos állomás mellett, két igen fontos dolog történt, történik az életében. Baky Péter Pro Urbe Szekszárd díjazott lett, s november 29-én 50 esztendős lesz. - Két évtizede élsz Szekszárdon, mégis bárkit megkérdeznénk, biztos azt mondaná Te szüle­tett szekszárdi vagy, annyira hozzátartozol a vá­roshoz, a város művészeti életéhez. - Talán ez a legalkalmasabb pillanat, hogy el­mondhassam, fantasztikus lehetőségeket kaptam ettől a várostól, hogy alkotni, tanítani, dolgozni tudjak. S miután úgy nevelkedtem, hogy abban a | közösségben, amelybe „belesodort" az élet, azért } kutya kötelességem tenni valamit, azaz érzésem, 1 hogy nekem kéne kitüntetést adnom Szekszárd f városnak, hogy megadta mindazt a lehetőséget | számomra, amellyel megpróbáltam a legjobban i sáfárkodni. Ez volt az, amiért - annak ellenére, i hogy a családom visszament Budapestre - én itt I maradtam. - Lassan egy évtizede vagy a Művészetek Há­za igazgatója, s mellette rengeteg egyéb elfog­laltságod van. A Ferencvárosi Pincegaléria mű­vészeti vezetője, a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesületének tagja, a Magyar Képző­művészetek Szövetségének, a Magyar Grafikus­művészek Szövetségének, a Festők Társaságá­nak, a Vízfestők Társaságának, a Tm. Képző és Iparművészeti Egyesületnek szintén tagja vagy. Javaslatodra alakult a VIZ'P'ART Alapítvány, amely Tolna megye vizuális nevelését, képzőmű­vészeti életét hivatott segíteni Titkára vagy a HEREDITAS Alapítványnak. Részt vettél a II. világháborús emlékmű ter­vezésében és kivitelezésében, a szekszárdi Borkút a terve­id, ötleteid alapján készült A felsorolás még így sem tel­jes, hiszen akkor még festői munkádról nem is tettem említést. Meddig lehet ilyen tempóban élni és dolgozni? - Még egy pár évig talán lehet, bár most nagy fogadal­mak előtt állok. Szeretném, ha kevesebb teher lenne raj­tam, szeretnék „csak" rajzol­ni, festeni, s a Művészetek Háza igazgatója lenni. Itt az idő, amikor fel kell mérnem, _ mi a fontos, s mire marad időm, energiám, s azt kell megvalósítanom. - Itthon és külföldön 40 önálló kiállításod volt, a Kolping iskola auláját a 15 képből ké­szült Keresztút című pannód díszíti. Megfes­tetted városunk díszpolgárainak portréját, s most a Millenniumi ünnepségsorozat egyik fénypontja, az a történelmi pannó, ami a Vá­rosháza első emeletét díszíti. - Egy ekkora művet megfesteni iszonyatosan nagy munka. Vannak festők, akiknek az életében egyszer adódik ez a lehetőség, hiszen köztudott, hogy - kevés kivételtől eltekintve - a festők vi­szonylag későn érnek. Úgy érzem, én olyan pil­lanatban kaptam ezt a lehetőséget, amikor embe­rileg, művészileg letisztultam. Figyelembe kellett vennem a kép megkompo­nálásától, hogy hová kerül. Ez a pannó tulajdon­képpen egy illusztráció, a történelem illusztrálása, eredetileg Szekszárd történe­téé, de benne van a magyar állam története is események­ben, alakokban. Természete­sen igyekeztem művészeti ér­téket is belefesteni, hogy ne legyen szigorúan illusztráció, viszont a konkrét események, leszűkítették megkötötték a kezemet. Ettől függetlenül le- • hetett .játszani", s lehetett egy olyan festményt festeni, mint­ha saját gondolataimat, élmé­nyeimet festettem volna meg. - Banális a kérdés, mit éreztél, amikor megtudtad, Pro Urbe díjas lettél? - Annak ellenére, hogy meglepődtem, ami talán azért van, mert jól tu­dom mennyi kiváló képességű, a város érdeké­ben tevékenykedő ember érdemelné meg ezt a díjat, bevallom nagyon - nagyon örültem. - Küszöbön áll a bűvös 50. születésnap, ami­re azt mondtad, attól kezdve visszaveszel a tem­póból, s „csak"festesz és igazgatsz... Mivel ün­nepled meg ezt a napot? - Szeretném egy kiállítással megünnepelni ­természetesen a Művészetek Házában - amely­nek keretén belül a látogatók elé tárnám három évtizedes munkám eredményét. Sas Erzsébet ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom