Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-07-16 / 26. szám

2000. július 16. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 Hatékony évet tudhatunk magunk mögött mm A Parlament elmúlt ciklusát befejezve sorban jelentek meg az értékelések a parlamenti munkát illetően. A Szekszárdi Vasárnap is értékelést kért Dr. Braun Mártontól a körzet or­szággyűlési képviselőjétől, aki szabadsága nagy részét választókörzetében tölti, de a szoká­sos biciklitúráról és a családi nyaralásról nem mond le. - Az elmúlt parlamenti ciklus vé­leményem szerint nagyon hatékony volt, hiszen az elmúlt egy évben 125 törvényt fogadott el az Országgyű­lés. Az elfogadott törvények száma magasabb, mint az 1990-98 közötti időszakban, a háromhetes ülésezési rend bevezetése ellenére. A képvise­lők pedig - mind a kormánypárti, nind az ellenzéki oldalon - az egy­^P>iásközti beszélgetésekben beval­lották, hogy az új ülésezési rend az ^egyéni körzeti képviselőknek egyér­telműen előnyös, hiszen a választó­körzetükben így a képviselők ha­vonta egy hetet eltölthetnek, foglal­kozhatnak annak problémáival. - Az elmúlt ciklusban Ön mi­lyen témákban és kérdésekben szólalt fel, nyilvánított véleményt a parlamentben? - Elsősorban a gazdasági jellegű törvényekkel kapcsolatban szólal­tam fel, illetve a választókörzetem­mel kapcsolatban tettem fel kérdé­seket, és intéztem interpellációt az érintett minisztereknek. - A gazdasági törvények közül a Számviteli törvénnyel kapcsolat­ban vita alakult ki arról, hogy ke­ret jellegű vagy részletes szabályo­zásra van-e szükség. Ön a felszó­lalásában melyik mellett érvelt? -A számviteli szabályokat illető­en az EU-ban még nincs egységes szabályozás, a tagállamok már el­kezdték összhangba hozni a szabá­lyozóikat, de itt is vita van, hogy saját EU szabvány kidolgozására van szükség, vagy át kell venni az amerikai GAAP rendszert. - Ön szerint, melyik rendszer­hez kellene igazítani a magyar számviteli szabályokat? - Bármelyikhez lehet. Az alapvető probléma nem a számviteli rendszer­ben van, hanem a kapcsolódó jogsza­bályokban. Az adójogszabályok (ÁFA, társasági adó, APEH rendele­tek) gyakran köszönő viszonyban sincsenek a Számviteli törvénnyel. Elsődleges feladatunk az lenne ­és remélem ezt a közeljövőben meg is tudjuk valósítani hogy a gazdálkodókra vonatkozó jogsza­bályokat egyszerűsítsük és egysé­gesítsük, hiszen a befektetők nem csak adókulcsok miatt választanak célországot, hanem megvizsgálják azt is, hogy a adó és vámszabályok milyen lehetőséget és biztonságot nyújtanak számukra. - Említette a vámszabályokat. A Vámtörvénnyel kapcsolatban is felszólalt, mégpedig a saját szabá­lyozás megtartása érdekében. - A EU alapja a közös piac, en­nek alapintézménye a vámunió. A csatlakozás pillanatában ehhez a rendszerhez csatlakoznunk kell. Addig azonban nemzetgazdasági érdek a saját szabályozás fenntartá­sa, hiszen amíg nem élvezhetjük a csatlakozás előnyeit, nem érdemes magunkra erőltetni olyan szabályo­kat, amelyeknek csak hátrányai vannak számunkra. - A Villamosenergiatörvény tár­gyalásakor is felszólalt, mégpedig a liberalizáció mellett. - Az Európai Parlament és a Ta­nács a villamos energia piac belső szabályozásáról szóló rendelete 2003. februárjáig a tagországok számára minimális 33%-os piac­nyitást ír elő. Mi sem tehetünk mást, a csatlakozásig legalább ilyen szintű liberalizálást kell vég­rehajtanunk. Természetesen a fo­gyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű el­látását szem előtt tartva. A törvény már ezeket a szabályokat figyelem­be véve készült. - A választókörzetet érintően si­került-e az elmúlt ciklusban olyan problémát megoldania, amely az itt élők életkörülményeit, helyzetét segíti. - A sok nagy illetve apró ügy mellett a medinaiaknak van konk­rétan jó hírem. Sikerült elérnem, hogy a Bortörvényt módosítva Me­dina is bekerült a Szekszárdi Bor­vidék körzetébe. -A nyári szabadságát hol és mi­vel tölti? - A szabadságot elsősorban a csa­ládommal töltöm. Együtt tudunk nyaralni 1 hetet, majd a barátaimmal a szokásos biciklitúrára indulunk. A képviselői munka is folytatódik, hi­szen a Millennium évében a válasz­tókörzetemben zászlóátadásokon veszek részt, illetve információkat gyűjtök az itt élők mindennapi életé­ről, gondjairól, amelyek megoldásá­ra, majd az őszi ciklusban kell az energiáimat összpontosítani. Gál VÁLLALKOZÓK, MUNKÁLTATÓK, EGYESÜLETEK! Tolna megyében is újjáalakult a VOSZ A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetsége Tolna Megyei Szervezete újjáalakult és tizenegy tagú vezetőséget választott. Az el­nök Kovács Sándor lett, aki a Paksi Iparoskör elnöke, az Aranynád Kft. ügyvezetője. Az egyik társelnök Fajszi Lajos, az F+F Kft. ügy­vezetője, a másik társelnök Illés Tamás, a szekszárdi Vállalkozói Szalon vezetője lett. A három évre megválasztott három tagú elnökség demokratikus alapon, s úgy szeretné működtetni a 11 tagú veze­tőséget, hogy mindenki azt a feladatot végezze, amihez a legjobban ért. Kocsis Imre Antal polgármester örömmel üdvö­zölte a VOSZ megyei szervezetének új­jáalakulását, mert az önkormányzatnak is az az érdeke, hogy erős érdekképvise­leti szervezetek legyenek a partnerei. A vállalkozók házának tanácstermében tar­tott vállalkozói fórumon először dr. Ká­rolyi Miklós, a VOSZ főtitkára tartott •k. rövid előadást a szervezet érdekérvé- Dr. nyesítő szerepéről, a vállalkozókat hátrányo­san érintő és fejlődésüket gátló körülmények­ről, és azok megszüntetésére vonatkozó straté­gia kialakításáról. A VOSZ politikai szem­pontból semleges szervezet, amely nemzetkö­zi szinten képviseli a vállalkozókat. Természe­tesen ez nem hermetikus elzárkózást, elefánt­csonttorony-szerű elszigetelődést jelent. A po­litikai elkötelezettség - politikai kapcsolatok kamatoztatása - nem kizáró ok, sőt bizonyos távolságtartás mellett kifejezetten kívánatos dolog. A VOSZ nagyon rövid idő alatt (5 hó­nap) jelentős támogatottságot ért el, és mos­tanra már kb. 24 vállalkozó szövetséget tömö­rít. Csomor Gábor a VOSZ társelnöke zsebbe vágós/nyúlós kérdéseket fesze­getett. A vállalkozói környezet nem kö­vette a rendszerváltozást eléggé, és nem segíti a vállalkozókat/vállalkozásokat eléggé, annak ellenére, hogy minden ed­digi rendszerváltozás utáni kormányzat zászlajára tűzte - sajnálatos módon csak a szavak szintjén - a vállalkozások segí­tését, fejlesztését, a vállalkozások előse­gítését; hogy érdemes legyen vállalko­zóvá válni, hiszen a gazdasági fejlődé­sünk alapja (támasza és talpköve) a vál­lalkozások sikere, gyarapodása. Károlyi Miklós a VOSZ főtitkára előadást tartott folytatás az 5. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom