Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-23 / 3. szám

6 SZEKSZÁRDI 2000. január 16. Érdekli? Bemutatjuk! „Az anyukák a lehető legtovább szoptassák a babákat! Két héttel ezelőtt Hegyi Lászlóval, a 608. számú Schola Caritatis Cserkészcsapat parancsnokával a mozgalomról, a gyerekekről, s a gyerekek lelkéről beszélgettünk. Hegyi úr kérésére most is szó lesz a gyermekekről, mégpedig a testükről. Ugyanis dr. Tomóczky János, a Tolna Megyei Önkormányzat szekszárdi kórháza IV. számú belgyógyászati osztályának vezető főorvosa a cukorbetegségről, s annak megelőzéséről tájékoztatott, s természetesen kifejtette azt is, hogy miként lehet a g)>ermekeket e betegségtől megóvni. 1971 óta vezeti az osztályt, ahol többféle betegséget gyógyítanak, közöttük a cukorbajt. Húsz éve tagja a Magyar Diabetes Társaság vezetőségének, régóta részt vesz az európai társaság munkájában is. Tehát az európai és a magyar cukorbeteg-helyzetre rálátása van. Kérem, hogy a szigorú számokat sem mellőzve adjon helyzetismertetést. - Magyarországon félmillióan szenvednek cukorbetegségben. Ebből 450 ezren tartoznak a II. típusúhoz, ötvenezren pedig az l-es típusúhoz. Hogy melyik mit jelent, arra később térek rá. Még egy rémítő adat: nálunk a veszélyeztetettek száma valamivel több, mint a megbetegedetteké, vagyis 600-700 ezer. Ha közülük „csak" százezren lépnek át a már betegséget jelentő küszöbön, az óriási feladatot jelent az egészségügynek. És sajnos nagyon sokan kerülnek át ebből az „előszobából" a betegek közé. A cukorbetegségnek két fő típusa van. Az egyik a gyermekkori és a fiatal-felnőttkori, azaz az I. típus. Jellemző rá az inzulin hiánya, mert a hasnyálmirigy inzulintermelése megszűnt. A második típus a felnőtt kori a 35 év felett kialakuló cukorbetegség, ami azért jön létre, mert nő a szervezet inzulinszükséglete, vagyis ezeknek a betegeknek jelentősen megnőtt a testsúlyuk. A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt cukrot csak részben, vagy egyáltalán nem tudja értékesíteni, vagyis a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, így az felszaporodik a vérben, magas lesz a vércukorszint. - Vannak olyanok, akik legyintenek a figyelmeztetésre, igaz? Hány százalékukat jellemzi ez? - Egyharmaduk az úgynevezett halogató típus. Ez a hozzáállás azzal magyarázható, hogy a cukorbetegség nem okoz fájdalmat. - A cukorbetegséghez általában magas vérnyomás társul. Annak viszont vannak tünetei, például a fejfájás. - Igen, társulhat, de nem törvényszerűen. Persze, sokszor éppen a cukorbetegség mellett „futó" magas vérnyomás révén derül ki a cukorbaj. Ugyanis a páciens gyakori fejfájással fordul az orvoshoz, s kiderül a magas vérnyomás, mellette pedig a cukorbetegség. De felhívom a figyelmet, hogy egy influenzás megbetegedés, hosszabban tartó lázas állapot következménye is lehet heveny anyagcserezavar. Ismét hangsúlyozom, hogy a felnőttkori cukorbetegség jellemzően a nagyobb testsúlyúaknái alakul ki, s náluk gyakran jelentkeznek érproblémák és a zsíranyagcseréjükkel is gond van. Ezek a betegségek egymást gerjesztik, egymásnak ártanak. Ezeknek a betegeknek kicsi a sanszuk a hosszú életre. - A gyermekkori cukorbetegség száma növekszik? - Sajnos, igen. Kérdés, hogy mi ennek a magyarázata? A kromoszóma-anomáliákat nem magyarázom el, mert igen bonyolult, s nem is közérthető. Dc vannak az úgynevezett genetikai károsodások és a környezeti tényezők. Talán emlékszik arra az időre, amikor a rózsahimlős terhessé- • geket meg is szakították, ha magas volt a vérben a titer, hiszen a fertőzés a magzatot károsíthatta, mert azokat a béta sejteket is tönkreteheti®, amelyek az inzulint termelik. A gyermekeknél részben azzal magyarázták a cukorbetegség kialakulását, hogy az anyát olyan vírusfertőzés érte, ami a magzati inzulintermelő szigetek károsodását okozta. De a gyermeknél a különböző vírusfertőzések később is okozhatnak a szigetsejtekben gyulladást, károsodást, ami nyomán megszűnik az inzulintermelés. - Kérem, hogy a környezeti tényekről is szóljon. - Itt a táplálkozást emelem ki. Voltak olyan évtizedek, amikor az anyának úgymond nem illett szoptatni a kisbabáját. Arra törekedtek, hogy minél előbb elválasszák a gyermeküket, s az anyatej helyett tehéntejjel táplálták őket. Jó pár évnek el kellett telnie, mire kiderült, hogy azoknál a gyerekeknél, akiket nagyon hamar, egy-két hónap után elválasztottak, sokkal gyakoribb a cukorbetegség, mint azoknál, akiket három hónapon túl is szoptatott az édesanyjuk. Ennek az a magyarázata, hogy a tehéntejben olyan fehérjék vannak, ami ellen a baba szervezete ellenanyagokat termel, s ezek az ellenanyagok érdekes módon vonzódnak a hasnyálmirigy szigetsejtjeihez, s tönkreteszik azokat. - Ha ezek tönkremennek, nincs mód a gyógyításukra? - Nincs. Gyulladás, vagy az imént említett úgynevezett autoimmun folyamat - a saját szervezet sejtjeit a saját szervezet sejtjei teszik tönkre - révén az inzulint termelő szigetek helyét kötőszövet foglalja el, s örökre működőképtelcnek lesznek. Mindezek okán világossá vált, hogy az a helyes megoldás, ha az anyukák a lehető legtovább szoptatják a babákat. Ám, ha valamilyen oknál fogva nem lehet szoptatni, akkor a ma már kapható megfelelő tápszerekkel (hipoallergén) kell etetni a kicsinyeket. Ezekre a tápszerekre az jellemző, hogy nem késztetik a gyerek szervezetét ellenanyag termelésre. - De kik és miért nem szoptattak? Hiszen ha a cukorbetegség kialakulását nem is ismerték a kismamák, azt tudták, hogy az anyatej a fehérjéken, zsírokon... kívül vitaminokat és immunanyagot tartalmaz. - Egyes társadalmi rétegeknél az volt a jellemző, hogy a babát hamar elválasztották, hogy az anyag minél előbb nyerje vissza saját morfológiáját, s maradjon továbbra is vonzó. Ez a mentalitás különösen fontos volt az északi országokban. 1995-ös finn adatokkal (a svédeké sem tér el) hasonlítom össze a miénket és más országokét: százezer finn közül 35-en szenvednek gyermekkori cukorbetegségben, nálunk tízen, Romániában ez a szám 3,5 a japánoknál még alacsonyabb. • - Mikor kaphat a kisgyermek tehéntejet? - Egy éves kor után lehet csak beszélni a tehéntej beviteléről. Amikor én fiatal orvos voltam, ezt jóval korábban meg lehetett engedni. De már változott a helyzet: minél később, annál jobb! - A cukorbetegséget kimutató általános szűrés nincs? - Nincs... bár visszatérve a felnőttekre - szórványszűrések vannak. Mi is végzünk bizonyos szűréseket a nagyobb súlyúaknái, akiknek magas a vérnyomásuk, illetve infarktusuk volt, vagy nagy babát szült. Van lehetőségünk annak a kiderítésére, hogy az említetteknek jelen pillanatban hol áll a cukor-anyagcseréjük. Diabeteszes az illető? Nem az. Akkor ellátjuk tanácsokkal: mit tegyen, hogy ne is legyen az. -És mit kell tenni? - Lefogyni, korszerűen táplálkozni és mozogni. - Milyen étrendet ajánl? - El kell mozdulni vegetáriánus irányba, s a rostdús, növényi ételek kerüljenek előtérbe. Erre általábar^ azt mondják, hogy ez drága! Ped^B nem így van. Volt egy munkacsoport, amelyik ezzel foglalkozott, s feketén fehéren kimutatta, hogy ez az olcsóbb, mivel .a növényi anyagok bevonása a táplálkozásba, csökkenti a kiadásokat. Gondoljunk csak a sárgarépára, a karalábéra, a karfiolra, a káposztára, a brokkolira és így tovább. Megemlítem egy sióagárdi megfigyelésemet: ott egyre kevesebben vágnak disznót, nagyon helyesen. S nem csak azért, mert nem használják föl a zsírt, mivel olajjal főznek, hanem bizonyára terjed a korszerű táplálkozás, amibe sertéshús nem tartozik bele. Helyette halat, baromfit és marhahúst kell fogyasztani. - A szülő hogyan veszi észre a gyermekén, hogy cukorbeteg? - Hogy a gyermek megáll a fejlődésben, hányingere lesz, gyenge, fáradékony. Már az első tünet JU^t lentkezésénél a szülők orvoshoz vl^P szik a kicsit, hiszen aggasztó a számukra. Ebben nem látok problémát. Ilyenkor a gyerekgyógyászok kis adag inzulinnal kezdenek, s megtanítják a gyereket a beadására. Ma már ez korszerű módszer. Töltőtollra hasonlít a szerkezet, amiben benne van az inzulin patron, a végén pedig igen finom tű található, nem is érzi a szúrást. - Nagyon sokszor találkoztam főorvos úrral, de eddig csak dolgozni láttam. Van hobbija? - Szívesen megnézem a tévében a politikai műsorokat, és rendszeresen szakítok időt az olvasásra. Nagyon szeretem a vizet, hetenként több alkalommal úszom. így megkímélem a kérdéstől: szeretném a jelképes stafétabotot egyik úszótársamnak átadni, akit Sióvölgyi Józsefnek hívnak és agrármérnök. Úgy tudom, már négyszer járt Izraelben. Néha beszélgetünk az uszodában, s felkeltette érdeklődésemet az érdekes egyéniségű férfiú. V. Horváth Mária