Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-07-02 / 25. szám

2000. július 2. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP INTEGRÁLÓDÁS ÉS TISZTÚJÍTÁS Dr. Tolnay Lajos volt már kötelezd és önkéntes tagságú kamarai elnök is A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége legutóbbi ülését Szekszárdon tartotta. A grémium a Hungária Biztosító dísztermében gyűlt össze, az aktuális gazdaság-politikai kérdések megvitatására. Először a házigazda tisztét ellátó Tolna megyei elnök, dr. Bertha Kálmán köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Tolnay Lajos országos elnök, Dunai Péter főtitkár és dr. Soós Adrianna főtitkár-helyettes tartott tájékoztatót a szervezeti élet eseményeiről és a közelgő kamarai választások lebonyolításának szabályairól, illetve a munkaadók - főként a turizmus területén tevékenykedők - szakmai minősítéséről. A turizmus, az idegenforgalom. Dr. Tolnay lajos ebben és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokban látja a kitörési lehetőséget, Tolna megye számára. Véleménye egybecsengett dr. Kraft Péterével, aki az ülés végén, diavetítéses előadásban számadatokkal is alátámasztotta az idegenforgalom prioritását. A GM turisztikai ügyekért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatta az elnökséget, hogy ez a terület nálunk kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a gazdaság egyéb szektorai. A hazai GDP 10%-át adja a dinamikusan fejlődő turizmus. Kevés támogatást élvezve is jelentős devizatermelő. Az országos elnök, dr. Tolnay Lajos interjút adott lapunknak. Két kamaratörténeti esemény - a tavaszi kézműves kamarai beolvadás és az őszi önkéntes tagságra való átállás és a vele járó tisztújítás - között félúton volt miről beszélgetni... - Mi a véleménye a kamarai átalakulásról, a kézműiparosokkal történt fúzióról, illetve az önkéntes tagságra való áttérésről? - Az első lépés zökkenőmentesen megtörtént. A kézművesek a vezetésbe 33 százalékban bekerültek, a tagság 100 százaléka integrálódott. Probléma nem merült fel. A még létező elszámolási ügyek, kintlevőségek, tartozások rendezése folyamatban van, amiben főként Pest és Szabolcs megye érintett. A második lépéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a regisztrálási határidő június 30. Összesítő adatok még nincsenek a kamarai tagságot vállalókról; a kép megyénként más és más. De van érdeklődés a kamara iránt nagy-, közép- és kisvállalatok részéről is, tulajdonviszonyoktól függetlenül, állami, külföldi és hazai cégek részéről egyaránt. - Most, amikor felszállóágban voltak a kamarák, ésszerű volt hozzájuk nyúlni, vagy személyek, netán az ön háttérbe szorítására irányult ez az egész tortúra? - Az én személyem ebben a történetben nem játszik szerepet. Szerintem, arról van szó, hogy akik azt gondolták, hogy Magyarországon önkéntes alapon működő kamarák kellenek, azoknak megvan a r laguk filozófiája... Erről őket kellene megkérdezri. Nemzetközi tapasztalatok alapján mindkettőrek van létjogosultsága, a világban léteznek jól r lűködő kötelező és jól működő önkéntes kamar ik. Sőt, Magyarországon is vannak ez irányú isr lereteink, én mindkét fajta testületnek voltam elli ake a rendszerváltás után: '94-ig az önkéntesnek, u :ána a kötelezőnek. Szerintem a gazdasági átalak jlás eddigi szakaszában jobb volt a kötelező tags ig, mert jobban szolgálta a rendet - a gazdaság f jlesztését, a szabályok és regulációk elfogadtatását -, most talán már lehet más struktúrában gondolkodni. A kamara lényege azonban nem változhat: továbbra is a gazdaság általános érdekképviselete lesz a legfontosabb feladata, továbbá piacképes szolgáltatások biztosítása és a nemzetközi kapcsolatok bővítése, különös tekintettel a szomszéd országokba irányuló exportra és tőkeexportra. - Ha a tisztújítást követően ön lesz ismét az elnök, milyen irányba viszi a kamarát? - Legfontosabbnak, mint már utaltam rá, a gazdasági lobbizást, a gazdasági törvénykezés befolyásolását, a vállalkozási környezet javítását tartom. Ebben az adózástól az EU-integráció kérdéséig minden benne van. Másik lényeges elem a gazdaság duális jellegének megszűntetése, tehát a magyar tula donú vállalkozások működési feltételeinek javítász megfelelő pályázati rendszerekkel, közbeszerzési előnyökkel. Harmadikként pedig egy korszerű gazdi ságkutató intézetet említenék, ami meg is van a kani irán belül, csak még erősíteni kell. Tudniillik nem el ;g, hogy valakinek gazdasági teóriái vannak, ezek( t a vállalatok - például a kamarai cégbázis - tap< sztalataira kell építeni. Wessely Nem bánija a szemét (a zsebét) a szemét? fj Dehogyisnem! Hiszen egyre inkább szemet bántó I és zsebbe vágó dolog. Hogy a magam részéről el| kerüljem a személyeskedést - amelyen a parázs | hangulatú lakossági fórum másfél órával a kezdete után sem tudott túllépni -, pontosítanom kell a szeli mét fogalmát, mert nem minden szemét, ami annak f, látszik. Vagyis a hulladék nem szemét, a szemét ÍJ nem hulladék. A hulladék újrahasznosítható haszonnal, a szemét csak ráfizetéssel. Egyetlen közös ij dolog van bennük, ami említésre méltó, hogy | mindkettőt el kell szállíttatni, és egyedi (személyre 3 szabott) szerződések alapján az új díjszabá| si és tarifarendszer szerint kell fizetni érte, 3 amely igazságosabb a réginél. Az igazsáf gosságot, a szolgáltatás színvonalát a résztfj vevők erősen megkérdőjelezték, amin nem Ú is igen lehet csodálkozni, ha beleéljük raa1 gunkat azoknak az alacsony fizetésűeknek !j és nyugdíjasoknak a helyzetébe, akiknek ezs| után kétszer, háromszor annyit kell fizetniük I kevesebb szemét elszállatásáért, mint ezI

előtt, amikor nagyon igazságtalan volt a tarifarendszer. Szó szót követett, mígnem a vita odáig fajult, hogy az egyik résztvevő | kerek-perec feltette a kérdést: Egyáltalán 1 vannak-e olyan ügyfelek, akiknek ezután V majd kevesebbet kell fizetniük a szemét^•••••••••••••••••••IIIIIIIIIIIIIIIIII in i mm szállításért? A kérdésre megnyugtató válasz érkezett: vannak. A kertes családi házakban lakók nevében valaki azt firtatta, hogy akinek nincs elszállítandó szemete, annak miért kell fizetni? Kalmár Zoltán, a Héliosz Kft. igazgatója szerint azért, mert a társadalomban élőknek vannak társadalmi kötelezettségei, aki ezeket nem hajlandó elfogadni vagy tudomásul venni, az menjen el hegylakónak. (Szőlőhegyiek, félreértés ne essék: a Szőlőhegy nem hegy, hanem domb.) Ebből a rövid epizódból is látható, hogy nemcsak a foci EB mérkőzései képe sek felkorbácsolni az indulatokat, és nagy valós2:nűséggel azt a véleményt is megkockáztatható n, hogy az új szemétszállítási rendelet tizedrész ernyi ellenérzést sem váltott volna ki, ha nem n; omná a lakosság vállát kisezer más gond is. Kése sb - amikor sikerült valamivel békülékenyebb vi :ekre evezni - Kalmár Zoltán elmondta azt is, hc gy a szemétszállításról szóló új rendeleteket, törve nyi előírásokat nem ő találta ki, azt sem ő találta ki a hasára ütve, hogy személyenként egy átlagembe r naponta átlagosan 4 liter szemetet „állít elő", ezt hosszú évek statisztikai felméréseiből tudományos módszerekkel állapították meg. Többek között - a félreértések elkerülése érdekében - elmondta azt is, hogy a szemétszállítás nem nyereséges szolgáltatás, a múlt év egyenlegét is 15 millió forintos negatívummal zárták, annak ellenére, hogy nincsenek felesleges adminisztratív alkalmazottak, és az ő javadalmazása is rendkívül szerény... Hosszan lehetne sorolni az érveket és az ellenérveket. Egy kívülálló pártatlan megfigyelőnek nagy valószínűséggel az lenne a véleménye, hogy a maga módján mind a két félnek igaza van. Na de hát - ahogy mondani szokták - ezzel van teli a padlás... Bálint György Lajos LAKOSSÁGI FÓRUM