Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-07-02 / 25. szám

2000. július 2. SZEKSZÁRDI 3 A megye külkapcsolati rendszere példa értékű - NÉMETH ZSOLT ÁLLAMTITKÁR SZEKSZÁRDON ­ii té A megye külkapcsolati rendszeréről és az Európai Integrációs Pont hely­zetéről tájékozódott Szekszárdon Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki Koltai Ta­más megyei közgyűlési elnök meg­hívására látogatott Tolna megyébe. Az államtitkár szerint a megye külkapcsolati rendszere kiváló, ez a kapcsolati rendszer elsősorban a megyében élő német kisebbségnek "köszönhető", amelynek tagjai és közösségei az anyaországgal tarta­nak fenn rendszeres kapcsolatot. A kapcsolatrendszernek fontossága most az EU integráció küszöbén ér­tékelődött fel igazán, hiszen a Ma­yarországról alkotott, sokszor még 'negatív ítéleteket ezek a kapcsola­tok és a rajtuk keresztül áramló in­formációk segíthetnek feloldani. Németh Zsolt a kisebbségekkel kapcsolatban megemlítette, hogy remélhetően még ebben a parla­menti ciklusban a kisebbségi tör­vényt is módosítja a Parlament, így megvalósulhat az országban élő ki­sebbségek parlamenti képviselete, a kisebbségi önkormányzatok in­tézményfenntartókká válhatnak, melynek következtében kiszélesed­het kulturális autonómiájuk. Az államtitkár a sajtótájékoztatója előtt megtekintette a megyei Euró­pai Integrációs Pontot is, melyet az kítását a külügyminisztérium 3 M. Ft-tal támogatta. Az államtitkár sze­rint a választás az integrációs pon­tok kialakításánál azért esett a me­gyei önkormányzatokra az érdek­képviseleti szervekkel (kamarák, szövetségek) szemben, mert az ön­kormányzatok azok az intézmé­nyek, amelyek csoportérdek nélkül tudják képviselni a megye egészét. Az államtitkár szerint a megyei önkormányzatok még mindig kultu­rális és történelmi tradíciók miatt még sokáig meghatározóak lesznek a magyar közigazgatásban, hiszen a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar régiókat, a most kialakított fejlesztési régióknak pedig még meg kell találniuk helyüket és szerepüket. Az államtitkári sajtótájékoztatón részt vettek Braun Márton és Potápi Árpád országgyűlési képviselők is. Braun Márton, aki a nemrég befeje­ződött Európa Parlamenti ülésszak­ról adott rövid tájékoztatót, illetve elmondta, hogy az EU tagországai­ban érzékelhető gazdasági recesszió az oka annak, hogy unió vezetői még mindig nem mondanak dátumot a csatlakozás konkrét időpontjára. Potápi Árpád, a bonyhádi térség képviselője az augusztus 18-án kez­dődő bukovinai székelyek találkozó­járól adott tájékoztatót, amelyre Lengyelországból, Ukrajnából, Ro­önkormányzat épületében alakítot­tak ki, és amelynek alapvető felada­ta az EU csatlakozással kapcsolatos információk eljuttatása a térségben élők felé. Az integrációs pont kiala­mániából és Magyarországról érkez­nek vendégek. A találkozó a milleni­umi eseménysorozat része, fő támo­gatója az országos szervek mellett a Tolna Megyei Önkormányzat. Egész nyáron át délutánonként folytatódik a XX. századi Magyar Pré­dikátorok sorozat. Július 2-án Dr. Gyökössy Endre lekészpszichológus, július 9-én Dr. Hegedűs Lóránt református püspök igehirdetéseit eleve­nítik fel videó-, illetve hangfelvételről a szervezők. Helyszín mindkét alkalommal: Bezerédj u. 3. 17 órai kezdettel. FIATALÍTOTT A BO MDÉKI BORKULTÚRA ALAPÍTVÁNY A szakma fantáziát lát a kis Taklerben Az Alisca Bornapokon a nem bo­ros „megfigyelők" köréb ;n meg­lepetést keltett, hogy egy még igazán gyerekképű sü/ölvény ténykedett a szervezéshe; tartozó protokolláris szerepkörbe í. Szak­mai berkekben nem s::ámított annyira kuriózumnak az idősebb Takler fiú, András ilyet ín való előtérbe kerülése. Meri hogy a magának nevet szerző tra iicioná­lis szekszárdi pincészet csapatfő­nöke, Takler Ferenc, a bo marke­tingre, kereskedelemre s peciali­el: ehhez az Alisca Bornapokhoz még alig van közöm, ezt úgy ahogy van egy az egyben Bajnok Sándor volt, elnök úr szervezte, a tanuló, a megfigyelő körében vizslatom az eseményeket a ta­pasztalatszerzés céljából. - Mit gondol miért esett Önre a szakma választása, egyáltalán számított-e rá, mennyire érte meglepetésként? - Ezt inkább tőlük, a borászok­tól, a kuratórium tagjaitól kéne megkérdeznie. Úgy gondolom, zálódott fiát, Andrást hamar be­dobta a mélyvízbe. Ali]; múlt húsz, amikor már önállóan bemu­tatókat, egyéb szakmai pro iramo­kat vezényelt le, s a szakma „öregjei" szerint: közme; ;elége­désre. Persze a túlzott fiata ítással nem szimpatizálók és örck ta­máskodók amikor meg udták, hogy ez a huszonnégy é"es le­gényke nem csupán beug: ó, ha­nem a Történelmi Borvidél :i Bor­kultúra Alapítvány frissen r íegvá­lasztott elnöke, bizonyára íangot adnak, adtak aggodalmukn ik. De nem több ez puszta füstölgésnél, lévén, hogy nem volt valam i fene­mód tülekedés ezért a dicsőség­gel, hatalommal, pénzzel e| ;yálta­lán nem velejáró titulusért - miu­tán az eddigi prezident, Üajnok Sándor egészségügyi okok miatt kénytelen volt lemondani. - Kilépve a jól megszoki tt ha­zai környezetből, mindjárt mély­vízbe dobták? - szólítom n ieg az ifjú borászt, Takler Andrist, a sióagárdi zárórendezvény ünne­pélyes eredményhirdetése előtt, akinek az új szerepkör, hogj a bo­ron kívül másról is beszéln e kell nagyobb nyilvánosság elő'c, még érthetően kis lámpalázz;.l jár.— Mindjárt az elején a tévedések el­őkerülése végett hadd r íondj am hogy a pincészetünk elismertsé­ge, respektje játszhatott legfőkép­pen szerepet ebben. Aztán a fiata­lítás szimpatikusnak tűnő ötlete is számíthatott. Az sem közömbös, hogy tényleg vannak ambícióim ahhoz, hogy a­borvidékért tegyek, dolgozzak, és jobban ráérek, mint a képzettebb, rutinosabb nagyobb tapasztalatú szakmabeliek, akiknek - lássuk be - valóban nincs idejük arra, hogy ezért a közös ügyért dolgozzanak. - No és az sem elhanyagolha­tó, hogy a bormarketinggel fog­lalkozik elméletben és gyakorlat­ban egyaránt. - Gondolom arra céloz, hogy ezen a téren szükséges a borvi­déknek a hazai és nemzetközi él­mezőnyhöz felzárkóznia. Nos most már nem titkos vágyam, hogy ezen a téren szeretnék válto­zást, ha úgy tetszik eredményt el­érni. Például azzal, hogy az Alisca Bornapokon, a Szekszárdi Szüreti Napok rendezvényein kí­vül is szeretnék bemutatókat, programokat szervezni az export­ban, a mfhőségi termelésben érde­kelteknek. Ezt még ki kell talál­nom, hogy milyen körben, kinek, milyen szervezeti formában, utaz­zunk, vagy mi fogadjunk. Folytatás az 5. oldalon J

Next

/
Oldalképek
Tartalom