Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-06-04 / 22. szám
5 2000. június 4. ' , SZEKSZÁRDI TAS4RNAP Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata ez év májusában megtartotta tulajdonosi közgyűlését, melyen gazdasági társaságai (Héliosz Kft., Vízmű Kft., Vagyonkezelő Kft. és a Szekszárdi VTV Kht) 1999-es működéséről hallgatta meg a társaságok ügyvezetői, felügyelő bizottsági és könyvvizsgálót jelentéseit. A közgyűlés mindhárom társaság ügyvezetői beszámolóját elfogadta. A Szekszárdi Vasárnapban a társaságok helyzetéről, illetve az idei év terveiről szeretné .k tájékoztatni olvasoinkat. Elsőként Dránovits Istvánt, a Szekszárdi VTV Kht. ügyvezető igazgatóját szólaltattuk meg. - Mi jellemez/e a TV 1999. évi gazdálkodását? - A tulajdonos önkormányzat mindhárom beszámolót - az ügyvezetőét, a felügyelő bizottságét és könyvvizsgálóét is - elfogadta. A VTV 1999-es gazdálkodása eredményes volt, a műsoridőnket megháromszoroztuk, ezzel párhuzamosan az órára eső műsorköltségeinket a felére csökkentettük. Az elmúlt évben a piaci bevételeinket 10 MFt-tal növeltük. Amiben sajnos nem sikerült jelentős előretörést elérnünk, az az eszközpark megújítása, itt csak a szinten tartást sikerült megvalósítanunk. • A műsorpolitikában milyen elmozdulást törtavaly az elmúlt évekhez képest? - A műsorstruktúra kialakítása már 1998-ban elkezdődött, a tavalyi év elejére már sikerült megvalósítanunk az egész estés televíziózást. Hétköznap 18.00-tól 23.30-ig tudunk műsort adni. A KSH felmérései szerint a nézők ezt a kialakított műsorstruktúrát elfogadták, szeretik. A felmérés szerint ma a televízió a vezető napi hírforrás a városban és a városkörnyéken. —A gazdálkodásra visszatérve, a TV támogatottsága és bevételei milyen arányban állnak egymással? - A tulajdonos önkormányzat és a piaci bevételek, mintegy 50-50%-ban adják és biztosítják a TV működését. Ha az 1997-ben biztosított önkormányzati támogatást vesszük alapul, akkor az 1999-ben biztosított összeg még az infláció mértékével sem emelkedett. Tehát a televíziós műsorokra ma reálértéken számolva kevesebb támogatást kapunk, mint 1997ben. A Szekszárdi Vasárnap gondozását is szerkesztőségünk végzi, ez további terheket jelent a TV-nek, hiszen a laphoz biztosított támogatás és a lap saját bevételei nem fedezik a kiadás költségeit. -A tulajdonosi közgyűlésen néhányan a magas működési költségeket kifogásolták, mi az oka a je1tős mértékű növekedésnek? - A költségnövekedés véleményem szerint természetes, hiszen a műsoridő növekedésnek ez természetes velejárója. Azonban a költségnövekedést az árbevételek fedezték. Az egész estés televiziózás nemcsak nézői igény, hanem részünkről üzletpolitikai koncepció is. Napi egyórás műsorhoz olyan csekély reklámidő kapcsolható, amellyel a piaci igények sem és az a saját bevételi arány sem biztosítható, amelyet az önkormányzat elvár tőlünk. Tehát a felelős gazdálkodás az én fogalmaim szerint megvalósult, mivel arra törekedtünk, hogy növeljük árbevételeinket és ezekből újabb és újabb műsorokat finanszírozzunk. A nagyobb műsoridőre a VTV szerződésben is kötelezettséget vállalt. Tavaly az ORTT-vel sikerült rendeznünk a VTV törvényes működését, pályázati úton 10 évre sugárzási jogot szereztünk, de ez a szerződés nem csak jogokat, hanem kötelezettséget is ró ránk, többek közt a vállalt műsoridő megvalósítását. -A szerkesztőség létszáma változott-e, hány fővel dolgozik a TV? - Jelentősen nem nőtt az állomány. Ma már viszont nem alkalmazottak, hanem alvállalkozók végzik a műsorkészítést. Ez egyébként szinte ma már az összes televíziós társaságra jellemző, ez a megoldás biztosítja a teljesítményarányos bérezést, illetve motivál a jobb és minőségibb munkára. A munkatársak között ma már jelen vannak azok a médiaszakot végzett diplomások, akik az utóbbi pár évben végeztek, így a szakember-ellátottsága a TV-nek biztosított. - Említette, hogy a fejlesztések terén nem sikerült jelentős előrelépést elérni Mikor és milyen módon tud a TV technikai-technológiai váltást produkálni? -A piaci árbevételeink a fejlesztés megvalósítására még nem elegendők. Pár év múlva ez talán már nem lesz elképzelhetetlen. A technikai fejlesztés azonban nem halogatható sokáig, hiszen az eszközök elhasználtsága már az adásbiztonságot veszélyezteti. A tulajdonos önkormányzattal már megkezdtük a tárgyalásokat. 15 MFt-ot meghaladó fejlesztési igényre van szükségünk - természetesen ez a fejlesztés több lépcsőben is megvalósulhat, mert a TV csak akkor tudja a vezető hírforrás szerepét megőrizni, - sőt követni -, ha ehhez a megfelelő szintű technikai bázis adott. A helyi, pontosabban a kisrégiós televíziózásra pedig véleményem szerint egyre nagyobb igény lesz, hiszen a globalizáció ellenhatásaként a helyi politika gazdaság és kultúra információira a társadalom egyre fogékonyabb lesz, és ezt a helyi információt a helyi médiánál jobban semmi sem tudja közvetíteni. Gál Csordultig a szekszárdi szeméttelep Köszönöm a lehetőséget, hogy pár szóban elmondhatom véleményemet. Kezdeném azzal, hogy az ember a természeténél fogva szennyező tényező, Kalmár Zoltán de ez nem szüks é6" isazeató szerűen lga z" Amí g ° 6 kevés ember élt, és a populációk szétszórtan vagy mozgásban voltak, mindaddig a természet tökéletesen fel tudta venni, és feldolgozta az emberi hulladéktermékeket. Csak amikor a népesség nőni kezdett, és az emberek korlátozott területen telepedtek meg, akkor kezdődött el az ember okozta szennyeződés. Ez a probléma egyre súlyosabbá válik, de míg a nyugati országokban modem hulladékkezelés történik, és szigorú törvények biztosítják a környezet óvását, addig Magyarországon közönséges szemétgödrökbe szállítják a hulladékot, amelyeknek nagy részei már megteltek és közvetlenül veszélyeztetik élőhelyeinket. Sajnos Szekszárdon és környékén sem jobb a helyzet és túlzás nélkül mondhatom, hogy városunk és környéke országunkban is az utolsó helyen van a totális környezet szennyezés megakadályozása és a további megoldások keresése tekintetében. Nem szükséges továbbiakban az Európai Unióra hivatkozni, mivel a napokban elfogadott hulladéktörvény tökéletesen átvette és alkalmazkodik az Uniós szabályok rendszeréhez és annak végrehajtásához, ellenőrzéséhez. Az egyik megoldás lenne városunknak, hogy a meglévő Keselyűsi úti hulladéklerakó telepünket tegyük újrahasznosíthatóvá, melynek költsége meghaladja az 500 millió forintot. Azonban ehhez a megoldáshoz sem a HÉLIOSZ Kft-nek, sem a városnak nincs pénze és vissza nem térítendő pályázati lehetőségek sincsenek, mivel nem a régió önkormányzatainak gondját oldja meg, csak a városét. Másik megoldás regionális hulladéklerakóban képzelhető el, mivel ehhez már igényelhető központi támogatás. Gazdaságossági okai is vannak a régióban való gondolkodásnak, mivel csak egy Szekszárd nagyságrendjében elszállított és továbbkezelt hulladék nagymértékben megdrágítaná a későbbi üzemeltetés során a városunk polgárai számára a szemétszállítás díját, mivel a hulladék továbbkezelése egy modern technológiával működő hulladéklerakó esetében rendkívül költségigényes. Azonban, ha a tevékenység regionális (min. 100 ezer fő), akkor juthatunk el oda, hogy közel hasonló mostani szemétszállítási tarifák mellett tudja a szolgáltató a feladatát ellátni, mivel „piaca" bővül, több bevétele lesz, és költségei is megoszlanak. - Nem okozna az Önöknek az elhelyezésben kapacitási gondokat, hogy a környező települések hulladékát is ide szállítják? Nem, mivel olyan modern tömörítő eljárásokkal dolgozna majd az új műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó, hogy a gyakorlatban kb. 2030-szor kevesebb térfogatot igényelne az elhelyezés a mostani technológiával szemben. És akkor még nem is beszéltünk a szelektív hulladékgyűjtésről és a hulladék újrahasznosításáról, melynek a bevezetését és alkalmazását egyértelműen kimondja az új hulladékgazdálkodási törvény. N.M.
