Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-28 / 21. szám

9 2000. május 28. SZEKSZÁRDI - A vasárnapi szülő rossz intézmény, de sajnos egyelőre nincs jobb. Nem tudom, hogy három-hat hó, vagy egy év egyik szülőnél, azután a másik szülőnél, mennyivel jobb az előbbinél. Itt az állandóság, a megszokottság hiányzik, újból kell a gyermeknek „beilleszkedni". Anyagi körülmények sem teszik ezt lehetővé, hiszen mindkét helyen meg kellene lennie a gyermekek szobáinak, berendezéseinek, stb. Nehezen tudom ezt ma nálunk elképzelni. - Magyarországon a válásoknak milyen hányadában mondják ki a közös szülői felügyeletet? - Kivételesen. Általában a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, kivéve ha a bíróság közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve ilyen egyezséget hagyott jóvá. Közös szülői felügyelet hiányában is a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a különélő szülők együttesen gyakorolják jogaikat. Ilyen lényej^^kérdések: gyern^Fnevének meghatározása, megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, iskolájának, vagy életpályájának megválasztása. A bíróság a gyermekétől külön élő szülő jogosítványait egyébként korlátozhatja vagy növelheti. A jogszabály ezen eseteket pontosan szabályozza. - Vajon a felügyeleti jogra vonatkozó szabályozás egyszer s mindenkorra szól? - Nem. A bíróság a szülői felügyeleti jogokat korlátozhatja, megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el. ^fej szülő alapvető kötelessége a gyerWml való gondoskodás. Ez a válás után is vonatkozik az apára és az anyára egyaránt Sajnos vannak olyan szülők, akik válás után nem érintkeznek a gyerekeikkel. Van-e a bíróságnak módja, hogy a külön élő szülőt rávegye arra, hogy a gyereke érdekében tartsa vele a kapcsolatot? - A bíróságnak arra van lehetősége, hogy a láthatás jogát biztosítsa, a láthatás gyakorlásának kikényszerítésére nincs lehetősége. Értelmetlen is lenne, ez senkinek sem lenne jó. Szeretetet nem lehet kikényszeríteni. Általában nem a láthatás jogának az elmulasztásából származnak a problémák, hanem abból, hogy a láthatás lehetőségét nem biztosítja az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték. - Mit vesznek figyelembe a gyerektartási díj megállapításánál? - A gyermektartási díj meghatározásánál figyelembe kell venni a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, a szülők háztartásában eltartott más gyermekeket, és a gyermek saját jövedelmét. Ha a szülők több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik se kerüljön a másikkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe. A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában határozzák meg. A százalékos megállapítás esetén általában gyermekenként a szülő jövedelmének 15% - 25%-át állapítják meg. - Természetes lenne, hogy a gyerektartásra kötelezett szülő pontosan betartsa fizetési kötelezettségét. Az állami cégeknél dolgozóknak havi fizetésükből tiltják le a tartásdíjat De mi a teendő azokkal szemben, akiktől az állam nem vonhatja le automatikusan a tartásdíjat és akik úgy „ügyeskednek" a jövedelmi kimutatással, hogy a lehető legkisebb tartásdíjat kelljen fizetniük? - A jövedelem kimutatása, bizonyítása sok esetben egyre nehezebb. Vállalkozásból származó jövedelem nehezen meghatározható. Fel kell készülni a vállalkozásból származó osztalékok, kamatok és egyéb jövedelmek felderítésére. - Gyakran vannak perek a gyerektartási díj ügyében? - Sajnos igen. - Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a kiskorú gyerek szükségleteire fordítják a gyerektartási díjat és nem a vele együtt élő szülő öltözésére, utazására? -Bizonyítani csak kirívó esetben lehet, pl: a gyereknek - bár telene a tartásdíjból - nincs megfelelő ruházata, tanszere stb., ezzel szemben a felügyeletre jogosult szülő életvitele meghaladja anyagi lehetőségeit. - Mi a teendő, ha az egyedi felügyeleti jogot gyakorló szülő rendszeresen megakadályozza gyereke és a másik szülő találkozását? Vagy ha éppen fordítva, ha a külön élő szülő használja fel arra a láthatás idejét, hogy a gyereket a volt házastársa ellen uszítsa? - Többek között ezt is a gyermekek elleni bűntettnek tartom. A gyermeknek anyja és apja van, mindkét szülőjére a gyermeknek szüksége van. A gyermeknek az a jó, ha minél több ember szeretetét érzi. Ennek megvonása nem csak a másik szülőt érinti, hanem a gyermeket is. Az ilyen magatartás nagyon sok esetben viszályára szokott fordulni. - A környezet gyakran azt feltételezi az elváltakról, hogy nekik haragban kell lenniük egymással. Különben miért váltak volna el?! Mit kell tenni, hogy a jó viszony megmaradjon a korábbi partnerek között, legalább a közös gyermekük(eik) érdekében? - Jó lenne, ha legalább a válást követő néhány év után a felek elfelejtenék sérelmeiket, és kapcsolatukat normalizálnák. Gondoljunk arra, hogy a gyermeknek van születésnapja, névnapja, ballagása, érettségi vacsorája, stb., melyet a gyermekek nem a szülőknél külön-külön, hanem együtt a szülőkkel, illetve azok új élettársaival kívánnának megünnepelni. T. Litovkina Anna Szerre fel!" 99 - TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A MILLENNIUM JEGYÉBEN Játékos történelmi vetélkedőt szervezett nemrégiben a Babits Mihály Művelődési Ház 10-14 éves diákoknak. Ez nem is volna különös, hiszen versenyek, vetélkedők az iskolákban is zajlanak szép számmal. Most azonban a cél kicsit több volt a tudás összemérésénél, ezúttal az ismeretek bővítése mellett az izgalom is része volt a játéknak. A tartalmat a magyar államalapítás 1000. évfordulója adta, így a kérdések az Árpád-korra vonatkoztak. A vetélkedő kétfordulós volt, az elődöntőt Szekszárdon rendezték meg április 13-án. A négyfős csapatoknak három helyszínen, akadályverseny-szerűen kellett megküzdeniük a feladatokkal. Először is csapatnevet kellett választaniuk Szekszárd és környéke ősi földrajzi nevei közül, választhatták elpusztult falvak, korabeli települések egykori elnevezéseit. A feladatok egy része történelmi totók, vaktérképek segítségével a meglévő tudást kívánta felmérni, de ugyanakkor próbára tették a gyerekek ügyességét és fantáziáját is. A Babits Társalgója után a második helyszín a Vármegyeháza romkertje volt, ahol többek között saját készítésű, korabeli hangszert kellett megszólaltatniuk a versenyzőknek. A legnépszerűbb egyértelműen a harmadik helyszín volt az elődöntő során, ez pedig a Remete-kápolna csodálatos kertjében zajiotf. Itt a történelmi vetélkedő szellemi koordinátora és ötletadója, Dr. Szabó Géza muzeológus várta a gyerekeket. De nem száraz „mettől-meddig uralkodott?" kérdésekkel állt a verőfényes napsütésben, hanem lovaglóostorral. Ezen a helyszínen ugyanis a gyerekek ügyességére voltak leginkább kíváncsiak. Néhány szelíd póniló hátán még a legfélénkebbek is tettek egy-két kört a kápolnakertben. Az íjkészítés, gerelyhajítás szintén eleink ősi tevékenységét idézték. A „Szerre fel!" verseny döntőjére Ópusztaszeren került sor, ahová a kilenc legjobb csapat jutott el a Művelődési Ház költségén. A Történelmi Emlékpark megtekintése mellett a döntő versenyszámai is igen eredetiek voltak. A kiállításhoz kapcsolódó kérdések mellett feladat volt szőrlabda készítése, bakugrás és korhű jelmez elemzése is. Tanáraik segítségével a gyerekek köleskását és kövön sült halat is készítettek, melyeket aztán jóízűen el is fogyasztottak. Az ősi magyar szokások, játékok felelevenítésével, régi étkek főzésével közelebb kerültek a gyerekek az ezer évvel ezelőtti magyarság történelméhez. Az egyedi vetélkedő győztese a lengyeli Wosinsky Mór Általános Iskola csapata lett. A megyei szintű játék friss levegőn, játékosan zajlott, mégis méltóképpen emlékezett Magyarország ezeréves államalapítására. N.M.