Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-05-07 / 18. szám
5 2000. május 21. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP YAIASZ A ZVG'OLODOMAK A két héttel ezelőtti számunkban (X. évf. 16. szám) nyílt levelet közöltünk. A levél szerzői a ZUG ügyében fordultak Szekszárd város képviselőtestületéhez. A kérdésben érintett Művelődési Bizottság elnökét Borbás Tamást arról kérdezzük, hogy a levél által vázolt helyzet hogyan és miért alakult így, illetve a „ZUG ügyében" a bizottságnak milyen megoldási javaslatai vannak. - Elöljáróban a kérdéssel kapcsolatban azt azért el szeretném mondani, hogy a levél aláírás nélkül jelent meg, amit én nem tartok szerencsésnek, hiszen így nem tudom, hogy a válaszomat kinek adjam vagy küldjem el. Az sem igazán világos számomra, hogy kinek a döntését nehezményezi a levél szerződje vagy raerzői. A levél Szekszárd város testületéhez szól, de a Béla tér 6-ra szóló ZUG használati jogot az épület tulajdonosa, a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (GYIK) mondta fel. Tette ezt mindazért, mert a megyeszékhelyre olyan regionális feladatokat ellátó Ifjúsági Központ létesítésére kapott lehetőséget, amelynek a működése azt hiszem a ZUG-ra is jótékony hatással lesz. - Amikor a GYIK jelezte, hogy igényt tart a ZUG által használt terekre, illetve a város vezetése is tudomást szerzett erről, milyen megbeszélések, tárgyalások kezdődtek el? - Mind a három oldal (ZUG, GYIK, város) részvételével januárban asztalhoz ültünk. A város azt • javaslatot tette, hogy a ZUG kessen a városban olyan ingatlant, amelyben hasonló konstrukcióban (a város fizeti a hely bérleti és rezsiköltségét) folytatni tudja a tevékenységét. A ZUG egyetlen helyként a BM Klubot jelölte meg. A Művelődési Bizottság felhatalmazta a polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a BM Klub bérlőjével a lehetséges együttműködési lehetőségekről. A bérlő ajánlatot tett a városnak, a legutóbbi áprilisi közgyűlésen pedig azt a határozatot hoztuk, hogy a ZUG adjon pontos tájékoztatást, hogy milyen rendszerességgel és milyen programokat akar a BM Klubban rendezni, illetve felhatalmazta a Polgármesteri Hivatalt, hogy készítsen megállapodás-tervezetet a ZUG támogatására, ezt terjessze a Művelődési Bizottság, illetve a soros közgyűlés elé. - Akkor az ügy „sínen van", a következő közgyűlés után akár már a megállapodás is megszülethet? - Igen, de azt már most jelezni szeretném, hogy azt az 1,5 millió Ft-os támogatást, amit a város eddig biztosított a ZUG-nak nem tudjuk garantálni, mondom ezt azidei költségvetési számok ismeretében. Csak az összehasonlítás kedvéért ez az anyagi támogatás nagyobb volt, mint a város legnagyobb és talán legnépszerűbb együttesének, a Bartinának a támogatása. - Gál Házi Ápolási Szolgálat Ha Ön munkájában túlságosan elfoglalt, vidéken dolgozik, szabadságra vagy üzleti útra indul, ha csak egy színházi előadást szeretne nyugodtan élvezni, HÍVJA a314-965-ös telefont, vagy írjon a HÁSZI Betéti Társaság 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 61. VII/2. címére! Vállalkozásunk: • ápolást, • gondozást, • ellátást, • felügyeletet, • egyéb tevékenység^ igénylő hozzátartozója mellé szakembert biztosít SARXOZI-DECSI TÖRTÉNÉSZTALÁLKOZÓ Decsen, a Faluházban (ápr. 27-29én) tartották meg a Zürichi Magyar Történel ..i Egyesület Nyolcadik (sárközi, decsi) Övezeti Történésztalálkozóját. Az Európai Uniós, magyar és svájci himnusz elhangzása után Biczó Ernő, Decs polgármestere, valamint Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő, a rendezvény fővédnöke köszöntötte a megjelenteket. Sárköz (és benne Decs) Magyarország egyik legjellegzetesebb gazdasági, társadalmi és történelmi tájegysége, ahol jól megfigyelhető és tanulmányozható a különböző kultúrák és műveltségek ölelkezése, népek kevelyókon is, annál magasabb a vízszint. Be kellene látni már végre, hogy egy olyan jelentős vízgyűjtő területtel rendelkező folyót, mint például a Tisza, szinte képtelenség nagyobb árvizek esetében megtartani viszonylag szűkre szabott medrében. Természetesen egyáltalán nem arról van szó, hogy a Nagyalfold 70%-át újra víz borítsa, mint az ősidőkben, hanem hogy az észszerűség és a haszonelvűség érvényesüljön. A háromnapos rendezvény remek lehetőséget kínált a sárközi étel- és italkülönlegességek bemutatására is. A Gyöngyösbokréta kórust hallgatva (Sej, a decsi Faluházban szólt a A konferencia előadói, középen Dr. Andrásfalvy Bertalan redése, egymásra hatása a népzene, a néptánc, a kézműipar, a népművészet majdnem minden területén. A háromnapos rendezvényen a honfoglalás előtti idők emlékeitől a mai aktualitásokig (pl. a demográfiai problémák és a sárközi ártéri gazdálkodás, stb) szinte minden - a térséget és közvetve az egész országot érintő - fontos és érdeklődésre számot tartó kérdés szóba került. Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, tanszékvezető egyetemi tanár (volt művelődési miniszter) „A magyarok ártéri gazdálkodása, különös tekintettel a sárközi ember gazdálkodására" címmel tartott érdekes, nagy tetszéssel fogadott előadást, amely sok olyan elemet tartalmazott, amely a mai árvízvédelem és ártéri gazdálkodás szempontjából is megfontolandó lehetne. Komoly formában el kellene gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne haszonnal visszaadni a víznek (Tiszának, Dunának) azokat a területeket, amelyeket egykor a folyók vize éltetett. A gátak állandó magasítása, nagyobbítása rendkívül költséges, és nagy valószínűséggel nem az egyedüli üdvözítő és hatásos/célravezető módszer a katasztrófák megelőzése szempontjából. A tapasztalat is azt mutatja, minél magasabbak a gátak a mellékfomuzsika...) ízlelgethették a személyre szóló meghívóval rendelkezők a decsi gazdák és a borvidék borait. Szóval, volt minden, mi szem, szájnak (fülnek) ingere, hogy mindenki számára emlékezetes legyen a történészek találkozója, amelyen természetesen nemcsak történészek vehettek részt és tarthattak előadást, mert az előadók közt volt lelkész, régész, muzeológus, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, stb. A találkozó a résztvevők kiértékelő felszólalásaival végződött. A rendezvény egyik sarkalatos tanulsága, hogy a múlt tisztelete, a hagyományok őrzése, ápolása nélkül nincs se jelen, se jövő. Sárköznek (Decsnek) szüksége van a népművészetre, amely országos, sőt nemzetközi hírű. Ezért is tűnik kissé' kevésnek az, hogy Decsen például csak tizenhármán vállalnak részt a hagyományőrzésben, és népi iparművész is mindössze kettő van. Az ünnepélyes befejezés a Szózattal zárult, ezt követően, akinek jegye volt, hun üstben főtt hun ebédet ehetett a Faluházában, és aki délig jelentkezett a Faluház tájékoztató irodájában, az látogatást tehetett a decsi Szőlőhegyen a borosgazdáknál. Bálint György Lajos