Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-07 / 18. szám

5 2000. május 21. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP YAIASZ A ZVG'OLODOMAK A két héttel ezelőtti számunkban (X. évf. 16. szám) nyílt le­velet közöltünk. A levél szerzői a ZUG ügyében fordultak Szekszárd város képviselőtestületéhez. A kérdésben érin­tett Művelődési Bizottság elnökét Borbás Tamást arról kérdezzük, hogy a levél által vázolt helyzet hogyan és mi­ért alakult így, illetve a „ZUG ügyében" a bizottságnak milyen megoldási javaslatai vannak. - Elöljáróban a kérdéssel kap­csolatban azt azért el szeretném mondani, hogy a levél aláírás nél­kül jelent meg, amit én nem tartok szerencsésnek, hiszen így nem tu­dom, hogy a válaszomat kinek ad­jam vagy küldjem el. Az sem igazán világos számom­ra, hogy kinek a döntését nehez­ményezi a levél szerződje vagy raerzői. A levél Szekszárd város testületéhez szól, de a Béla tér 6-ra szóló ZUG használati jogot az épület tulajdonosa, a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Közala­pítvány (GYIK) mondta fel. Tette ezt mindazért, mert a megyeszék­helyre olyan regionális feladatokat ellátó Ifjúsági Központ létesítésére kapott lehetőséget, amelynek a működése azt hiszem a ZUG-ra is jótékony hatással lesz. - Amikor a GYIK jelezte, hogy igényt tart a ZUG által használt terekre, illetve a város vezetése is tudomást szerzett erről, milyen megbeszélések, tárgyalások kez­dődtek el? - Mind a három oldal (ZUG, GYIK, város) részvételével janu­árban asztalhoz ültünk. A város azt • javaslatot tette, hogy a ZUG ke­ssen a városban olyan ingatlant, amelyben hasonló konstrukcióban (a város fizeti a hely bérleti és re­zsiköltségét) folytatni tudja a tevé­kenységét. A ZUG egyetlen hely­ként a BM Klubot jelölte meg. A Művelődési Bizottság felhatal­mazta a polgármestert, hogy foly­tasson tárgyalásokat a BM Klub bérlőjével a lehetséges együttmű­ködési lehetőségekről. A bérlő ajánlatot tett a városnak, a leg­utóbbi áprilisi közgyűlésen pedig azt a határozatot hoztuk, hogy a ZUG adjon pontos tájékoztatást, hogy milyen rendszerességgel és milyen programokat akar a BM Klubban rendezni, illetve felhatal­mazta a Polgármesteri Hivatalt, hogy készítsen megállapodás-ter­vezetet a ZUG támogatására, ezt terjessze a Művelődési Bizottság, illetve a soros közgyűlés elé. - Akkor az ügy „sínen van", a következő közgyűlés után akár már a megállapodás is megszülethet? - Igen, de azt már most jelezni szeretném, hogy azt az 1,5 millió Ft-os támogatást, amit a város ed­dig biztosított a ZUG-nak nem tudjuk garantálni, mondom ezt az­idei költségvetési számok ismere­tében. Csak az összehasonlítás kedvéért ez az anyagi támogatás nagyobb volt, mint a város legna­gyobb és talán legnépszerűbb együttesének, a Bartinának a tá­mogatása. - Gál ­Házi Ápolási Szolgálat Ha Ön munkájában túlságosan elfoglalt, vidéken dolgozik, szabadságra vagy üzleti útra indul, ha csak egy színházi előadást szeretne nyugodtan élvezni, HÍVJA a314-965-ös telefont, vagy írjon a HÁSZI Betéti Társaság 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 61. VII/2. címére! Vállalkozásunk: • ápolást, • gondozást, • ellátást, • felügyeletet, • egyéb tevékenység^ igénylő hozzátartozója mellé szakembert biztosít SARXOZI-DECSI TÖRTÉNÉSZTALÁLKOZÓ Decsen, a Faluházban (ápr. 27-29­én) tartották meg a Zürichi Magyar Történel ..i Egyesület Nyolcadik (sárközi, decsi) Övezeti Történész­találkozóját. Az Európai Uniós, ma­gyar és svájci himnusz elhangzása után Biczó Ernő, Decs polgármeste­re, valamint Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő, a rendezvény fővédnöke köszöntötte a megjelenteket. Sárköz (és benne Decs) Magyaror­szág egyik legjellegzetesebb gazda­sági, társadalmi és történelmi tájegy­sége, ahol jól megfigyelhető és tanul­mányozható a különböző kultúrák és műveltségek ölelkezése, népek keve­lyókon is, annál magasabb a vízszint. Be kellene látni már végre, hogy egy olyan jelentős vízgyűjtő területtel rendelkező folyót, mint például a Ti­sza, szinte képtelenség nagyobb árvi­zek esetében megtartani viszonylag szűkre szabott medrében. Természe­tesen egyáltalán nem arról van szó, hogy a Nagyalfold 70%-át újra víz borítsa, mint az ősidőkben, hanem hogy az észszerűség és a haszonelvű­ség érvényesüljön. A háromnapos rendezvény remek lehetőséget kínált a sárközi étel- és italkülönlegességek bemutatására is. A Gyöngyösbokréta kórust hallgat­va (Sej, a decsi Faluházban szólt a A konferencia előadói, középen Dr. Andrásfalvy Bertalan redése, egymásra hatása a népzene, a néptánc, a kézműipar, a népművészet majdnem minden területén. A három­napos rendezvényen a honfoglalás előtti idők emlékeitől a mai aktualitá­sokig (pl. a demográfiai problémák és a sárközi ártéri gazdálkodás, stb) szinte minden - a térséget és közvet­ve az egész országot érintő - fontos és érdeklődésre számot tartó kérdés szóba került. Dr. Andrásfalvy Berta­lan néprajztudós, tanszékvezető egyetemi tanár (volt művelődési mi­niszter) „A magyarok ártéri gazdál­kodása, különös tekintettel a sárközi ember gazdálkodására" címmel tar­tott érdekes, nagy tetszéssel fogadott előadást, amely sok olyan elemet tar­talmazott, amely a mai árvízvédelem és ártéri gazdálkodás szempontjából is megfontolandó lehetne. Komoly formában el kellene gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne haszonnal visszaadni a víznek (Tiszának, Duná­nak) azokat a területeket, amelyeket egykor a folyók vize éltetett. A gátak állandó magasítása, nagyobbítása rendkívül költséges, és nagy valószí­nűséggel nem az egyedüli üdvözítő és hatásos/célravezető módszer a ka­tasztrófák megelőzése szempontjá­ból. A tapasztalat is azt mutatja, mi­nél magasabbak a gátak a mellékfo­muzsika...) ízlelgethették a személy­re szóló meghívóval rendelkezők a decsi gazdák és a borvidék borait. Szóval, volt minden, mi szem, száj­nak (fülnek) ingere, hogy mindenki számára emlékezetes legyen a törté­nészek találkozója, amelyen termé­szetesen nemcsak történészek ve­hettek részt és tarthattak előadást, mert az előadók közt volt lelkész, régész, muzeológus, néprajz-, nép­tánc- és népzenekutató, stb. A talál­kozó a résztvevők kiértékelő felszó­lalásaival végződött. A rendezvény egyik sarkalatos tanulsága, hogy a múlt tisztelete, a hagyományok őr­zése, ápolása nélkül nincs se jelen, se jövő. Sárköznek (Decsnek) szük­sége van a népművészetre, amely országos, sőt nemzetközi hírű. Ezért is tűnik kissé' kevésnek az, hogy Decsen például csak tizenhármán vállalnak részt a hagyományőrzés­ben, és népi iparművész is mind­össze kettő van. Az ünnepélyes befejezés a Szózat­tal zárult, ezt követően, akinek jegye volt, hun üstben főtt hun ebédet ehe­tett a Faluházában, és aki délig je­lentkezett a Faluház tájékoztató iro­dájában, az látogatást tehetett a decsi Szőlőhegyen a borosgazdáknál. Bálint György Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom