Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-04-30 / 17. szám

2000. április 30. . szekszárdi vasárnap 15 Vendégem a Gemenc presszóban, Birck László a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Rt. Bátaszéki Erdészetének vezetője, akit abból az alkalomból hívtam randevúra, hogy immár harmadik esztendeje kerül megrendezésre, Sötétvölgy ben az a Majális, amelynek rendezője a Fesztiváliroda. Beszélgetésünkben az erdész hivatásról, az erdők állapotáról, az erdészet ágazatairól, a Zöldekről is szó lesz, ahogy azt a kiváló szakember, Birck László erdőmérnök látja. - Sok gyermek álma az, hogy erdész lesz, csizmában, madártollas zöld kalapban, hátán puskával járja az erdőt. Ön mikor határozta el, hogy ezt a hivatást választja? - A nagybátyám erdész volt, sokat nyaraltam náluk, jártam vele az erckít. Ez és a biológia iránti vonzalifl volt a motiváció. A pécsi Nagy LajoS gimnáziumban már erdész szakra jelentkeztem, sajnos abban az évben nem indult, így a szőlész-borász szakon érettségiztem. Onnan viszont egyenes út vezetett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol 1975-ben szereztem diplomát, másoddiplomát pedig növényvédő szakmérnöki karon. - Bevallom, pont ilyennek képzeltem el egy erdészt, nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak, halknak Ez a szakma velejárója, vagy...? - Ez is az is. Hárman vagyunk fiúk, s bizony „kemény" gyermekkorunk volt, sokat veszekedtünk, verekedtünk. Ez sok mindenre jó volt, többek között arra is, hogy lánytestvérünk nem lévén édesanyánk befogott bennünket. Sokat segítettünk, s ez nem vált hiányunkra, sőt... T^yébként mórágyi származású vagyok, szüleim viharos idők után abban a kis faluban kötöttek ki és találtak otthonra. - Az egyetem után azonnal erdészként kezdett dolgozni? - Igen, méghozzá egy Tsz-nél, Egyházaskozáron. Igazi mélyvíz volt, hiszen a Tsz-ben semmiféle szakmai segítségre, tanácsra nem számíthattam. Azóta az a véleményem, hogy fiatal diplomás csak Állami Erdőgazdaságban kezdje a szakmát, ahol megvan a lehetősége a tanulás után a szakmai tapasztalatszerzésre. Szerencsére három évig tartott ez az időszak, amikor 1978-ban a mostani cégemhez a Hajósi erdészetéhez kerültem, ahol 5 évig dolgoztam. A Bátaszéki Erdészetnél 1982 óta vagyok, s 1991 óta mint vezető. - Hol lehet meghúzni a Bátaszéki Erdészet felségterületének határait? Férfiakról nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala - Szekszárd-Bonyhád-Bátaszék háromszög, dombvidéki erdők, tíz község határa, a Bátaszék-Bajai úttól a horvát határig teijed, 9600 ha. - Tíz esztendeje vezeti ezt az erdészetet, mi változott ez alatt az idő alatt? - Szinte mindent privatizáltak, az elmúlt tíz esztendő alatt, csak az erdőket nem. Az erdő állami tulajdonban van, az államot képviseli a Kincstár és az ÁPV Rt. így a Gemenci Erdőgazdaság csak kezelője az erdőnek. - Bővebben kifejtené ezt, hogy mit jelent az, hogy csak kezelője? - Az összes erdőterületet béreljük a Kincstártól - nem túl magas összegért - a valamikori erdőgazdaságnak a vagyonából: épületek, gépek, eszközök átkerültek a Gemenci Rt. Tulajdonába, illetve a gépek többsége kb. 90%-a eladásra került, azok a dolgozók vásárolhatták meg, akik addig is használták, csak most mint vállalkozó dolgoznak. - Egy erdészetet vezetni elég összetett feladat lehet, hiszen nem csak egy ágazata van ennek a területnek... - Három ágazatra bonthatjuk. Fahasználat: a fakitermelést és faértékesítést foglalja magában. Erdőművelés: a kitermelt erdők helyére erdők ültetése, csemetekert karácsonyfatelep stb. Vadászat: az erdészet gyakorolja a vadászati jogot, van öt vadásztársaság, akik a mi erődterületeinken vadásznak bérleti díj ellenében. Vadászház: Mohácstól 15 km-re egy egész évben működő - sajnos a vadászszezon után nem kihasznált - 10 fő részére kényelmes, minden igényt kielégítő ház vadászok és természetimádók részére. - Sokat hallani mostanában a Zöldek tevékenységéről. Önnek, mint legilletékesebbnek mi a véleménye róluk? - A zöld mozgalmak megerősödtek az utóbbi tíz esztendőben, s bár céljaik jók, a mértékekkel van baj. Áz erdészetnek sok problémája van ezzel, ugyanis tér és időbeli korlátaink vannak. Az ártéri részen nemzeti park van, a Zöldek mint hatóság beleszólnak szakmai kérdésekbe is. Sokszor hátráltatva ezzel a munkát. - Térjünk rá beszélgetésünk apropójára, Sötétvölgyre, a szekszárdiak legkedveltebb kiránduló, pihenőhelyére. Mit tudunk kialakulásáról? - A két háború között nagy részét kitermelték, s a mai erdőrész annak a helyére lett telepítve. Van az erdészetnek egy olyan részlege, amely a Sötétvölgyi erdészkerület, ennek vezetője: Kulisity Attila. Elmondható, hogy talán az egész erdészet területén itt a legidősebb az erdő, amely hasznosításának többféle célja lehet, ezek közül az egyik a természetvédelmi rendeltetés, a sötétvölgyi erdők ilyenek. A 70-es évek derekától volt egy olyan időszak, amikor állami forrásból lehetett közjóléti és természetvédelmi céllal beruházni ezen a területen. Ebben az időszakban sok szép dolgot csináltunk Sötétvölgyben. - Közjóléti célokon mit értünk konkrétan ? - A turistáknak sétautak létesítése, eligazító táblák elhelyezése, esőbeállók építése, pihenőhelyek kialakítása. Aztán jött egy szűkösebb időszak a 80-as évek közepe, amikor már csak ezek karbantartására maradt pénz. - S ma? - Ismét van egy kisebb lehetőség, ami sajnos nem nagy pénz, apró dolgokat meg tudunk azonban valósítani vele, rendbentartás, pihenők kialakítása. -Az idő vasfoga mindent megesz, a fát pláne. Mennyire vigyázunk mi emberek erre az értékre, ha már nincs pénz, legalább ne rontsuk tovább... - Sajnos alig. A fiatalok a sétautakat motorokkal teszik tönkre, szemetelnek, s el sem merem mondani mi mindennel raknak tüzet, mindenesetre nem a lehulló faágakkal. Ez annál is szomorúbb, mivel az elmúlt két év nagy rendezvénye a Majálisok, azt bizonyították, hogy az emberek nagyon vágynak a városi élet után ki a szabadba, jó levegőre, jó programra, családi kirándulásra. Egyébként ezeknek a rendezvényeknek az „utóélete" bizonyítja a legjobban, hogy lehet egy nagy rendezvény után is tisztaságot, rendezett helyszínt hagyni. -A Majális harmadik alkalommal kerül megrendezésre, az elő• ző két esztendőben nagy sikerrel, ami reméljük az idén is ismétlődik. Az év többi részében is igénybe veszik a Sötétvölgy adta lehetőségeket? - Egész évben vannak kisebb rendezvények, amelyek az erdőt érintik, minden engedélykérőnek díjtalanul adjuk át, egyetlen feltételünk, hogy a természetet óvják, s tisztaság maradjon a rendezvény után. - Még adósok vagyunk a kedves olvasónak azzal, hogy valamit megtudjon Birck László erdőmérnökről, mint magánemberről... - Feleségem pedagógus, lányom és fiam mindketten közgazdásznak tanulnak Pécsett, illetve Budapesten. Hobbym öszszefügg a hivatásommal, tagja vagyok egy 30 fős vadásztársaságnak, az Egres mentinek, Bátaapáti székhellyel, s ebben a vadászmester posztot töltöm be. Szeretek olvasni, mindent, ami jó. Bátaszéken élek a családommal, de édesapám Mórágyon él, ahová szeretek hazajárni, s kertészkedni, a virágok és a gyümölcsfák között lenni. Fiatalabb koromban kedveltem a vizisportokat, ma már időm sem lenne rá. S a végén nehogy elfelejtsem, egy erdész- vadásznak legyen kutyája, nekem egy német vizslám van, vele járok vadászni.