Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-04-30 / 17. szám

12 SZEKSZÁRDI 2000. április 30. Európa újra kedd délután csodálta azokat a híres, tu­lajdonképpen Tolnán szaba­dalmaztatott Bátorfi adoga­tásokat. A kontinens női pin­pong elitjének képviselői a nyolcvanas évek közepétől úgy gondolták, úgy érezték, tudják kezelni ezeket a való­ban világviszonylatban is kuriózumnak számító ado­gatásokat. Igen, olybá tűnt, hogy csak ezen fegyverével nem maradhat a kontinens trónján Bátorfi Csilla. Ám, amikor újra kétoldali táma­dójátékával brillírozik, ak­kor ezek a hét-tíz méter ma­gasságból indított adogatá­sok idegileg szétszedik az éppen aktuális ellenfelet. Legyen az akár a Nemes Ol­ga is, aki azon kevesek egyi­ke a kontinentális élmezőny­ben, akinek több kiélezett magyar-német csatában vagy éppen Budes-liga meccsen a félelmetes ado­gatások megfelelő fogadá­sával nyerni sikerült a ma­gyar klasszis ellen. Am, kedden délután, mintha csak most találkozott volna velük először... Még rosz­szul sem tudta fogadni. S ez a tény tíz év utáni újbóli női magyar csapatarany meg­születésében perdöntő, aka­rom mondani meccsdöntő jelentőségű volt. Néztem az általam a nyolcvanas évek elején sok­szor élőben látott adogatá­sokat, amelyekkel Csilla már 13 évesen is őrületbe kergette a mégegyszer annyi idős éppen aktuális nagynevű magyar Európa­bajnok ellenfeleit. Nem gondolhattam másra, mint a tanítómesterre, Sáth Sán­dorra, aki annak idején egyfajta adogatás újítóként felruházta eddigi legneve­sebb tanítványát, Bátorfi Csillát ezzel a még ma is hódítani tudó fegyverével. A tanítómester annak ide­jén szigorú pártutasítás el­lenére a tolnai tanács vagy pártbizottság épületéből ki­bűvészkedte a hetvenes évek végén még csodájára járt felvevő kamerát és videólejátszót hogy a közeli Jugoszláviába átlépve rög­zíthessék a menő kínaiak szervmozgását, a tenyérből való rövid feldobástól a rö­vid röppályán az ütővel való érintkezésig. Hogy aztán ezen csuklómozdulatokat készség majd képesség szint­jén elsajátíthassa Bátorfi. Na, nem ám csak úgy „ala nature" hanem hosszú ma­gas joldobás után. így meg­született a svéd Ackerson és a kínai alapelemekre épülő Sáth-i Bátorfi szerva. Még anno 1982-ben. Amiért per­sze nem járt egy árva peták találmányi honorárium a szerzőnek, csak a dicsőség. Vagy még az sem. Mert Csil­la távozása után még olyan vélemény is felröppent, hogy ez csak úgy autodidakta mó­don magától jött, mint sza­márra a jul. Amit persze a szakavatottak a Bátorfi-si­kerszéria alatt helyre tettek a szakmában most és a köz­véleményben. S ha egy bi­zonyos Komlósi Gábor ült volna a brémai riporterál­lásban, akkor a labdafeldo­bás és az ütőérintés közötti időben a rövid retorika szintjén felelevenitödtek volna a nekünk is nagyon szép tolnai idők... B.Gy. Szőlőhegyi motoros kontraszt Mindegyik bajnok, de mégis micsoda különbség! Kosztolá­nyi Dezső a 125 köbcentiméteres kategóriában motor­crossozók másodosztályában, ifjabb a neves vendég, Né­meth Kornél pedig az elsőben. Az egyik motoija legföljebb százezrekben mérhető, a másik Kawasakija már hétszámje­gyű összegeket kóstol. Az egyik a versenyzés, a fejlesztés­hez szükséges tízezrekre rúgó összegek hiányában kényte­len továbbra is a másodosztályban sínylődni, a másikat már „csak" huszonötezer márka(!) választja el attól, hogy olyan motorja elgyen, mint a különböző kategóriák szűkebben vett élmezőnyébe tartozóknak. A kis tehetség elvész vagy alig látszik ki az időközben összeomlott vidéki szakosztály­ok romjaiból, csak önsanyargató módon tudja reprodukálni önmagát a sportág számára, a nagy tehetség azért valahogy mindig utat tör magának. íme a motorossors Magyarorszá­\jgon az ezredforduló tájékán. B.Gy.^J Expozíció. Minden kísértetiesen hasonlít a hét évvel ezelőtti szekszárdi kézilabdás ta­vaszhoz. Akkor az első tanulóévét töltötte a Ferropatent Szekszárd jogelődje a Szigma az élvonalban. Bizony azzal az NBI-re alig alkalmas csapattal nagyon rezgett a léc. A Békéscsaba érkezett, és csak a győzelem volt az elfogadható eredmény, különben... A 2000-es helyzet is meleg. Ha nem nyer a szekszárdi csapat, és a döntetlen sincs meg a Csaba ellen, akkor... Szinte biztosra vehető, hogy nincs pont a Dunaferr és a Győr ellen, és majdnem az is tutira vehető, hogy a meg­táltosodott Marcali megszerzi azt a három pontot a Spartacus és a Cornexi ellen (ide­genben) és a Békéscsabával szemben odaha­za, ami a csontnélküli bentmaradáshoz kell. A Szekszárd-Marcali őszi-tavaszi összeve­tésben pedig a somogyiak jobbak. A külső­ségek is hasonlítanak a fentebb említett hét évvel korábban történtekre. Hétköznap van, s ilyenkor már nehéz otthagyatni a szőlőt, kiskertet a szekszárdival - sajnos. Jobbára a sportágért minden körülmények között élő­haló szurkolók jönnek. A ma már nem külö­nösebbjelentőségű VIP páholyban is el lehet férni, nem tolonganak úgy a magukat vala­milyen szempontból fontosnak tartó embe­rek. A megyei szövetség funkcionáriusait, no és dr. Berta Attilát látom, aki most is olyan szerénységgel, és sportági alázattal vi­seltetik a kézilabda, annak a szekszárdi fej­leményei iránt, mint a komolyabb pénzügyi kibontakozás idején, aminek azért a motor­ja, fő indukálója ő volt. „Nincs bezzeg az én időmben", helyette őszinte aggódás a csapat tavaszi főmeccsén. Tárgyalás. Nehéz meccs, mint minden ilyen jellegű. Ám az a tartás, az a megbízha­tóság, azok az egyéni pluszok, amelyek se­gítettek, most is a tarsolyában vannak. A fi­atalok keménységgel és agresszivitással pá­rosuló védekezése, testet lelket kizsigerelő hajtása. Az „öregeknek" pedig a tapasztala­ta, egy-egy villanása, kritikus pillanatok­ban, egálnál vagy e közeli eredménynél jön a gól a két átlövőtől: Csendes Edittől és Nagy „Henitől". Fábián játéka jelzi, hogy egy kiesési rangadón a beállóban sem fog­híjas a Szekszárd. Ha Valahol van izgulni­való, az a kapusposzt. Levente gólok egész sora, a mindig megbízható a bentmaradás­ban elévülhetetlen érdemeket szerző Petrovics, a „Jaszna" ezúttal a szó igazi és átvitt értelmében a padlón, sokkolják a be­kapott gólok. Le is hozza őt Léna edzőnő, ám ezúttal a szintén megbabonázott Schell Gabi sem megoldás. Még ilyet nem látott a csarnok közönsége. Már-már arról keringe­nek gonosz történetek, hogy a Marcali meg­környékezte a két szekszárdi kapust, amit persze kéretik nem komolyan venni. De ma még ez is belefér, és stílszerűen a végén az év fiatal felfedezettjének számító Sajó Gizi adja meg a kegyelem döfést Csabának. Öröm a köbön a csapat mellett végig 1 tók körében a parketten, és a fenti „ma lesen" egyaránt. Az első gratulációk Hor­váth Ferencné, akit tavaly júniusban a szű­kebb tágasabb szakma, a teljes közvéle­mény megmosolygott azért, mert „ezzel a csapattal" egyáltalán elindul. Aztán már az eleje sem volt teljesen re­ménytelen, mert jószerivel ifi gerincű csa­patával - akkor még csak a két jugó volt ­pontot szerzett idehaza a stabil középcsapat Vác ellen és bravúrgyőzelmet Budapesten a Spartacus ellen. Ezen három pont hiányá­ban most ahogy mondani szokás nagyon „meleg lenne a pite". S abban, három pont­ban a sokszor dicsért utánpótlás a főrészvé­nyes. De a fiatalok epizódszerepei akkor is kellettek, amikor a további pontszerzések­nél, már Popoyról, Nagy Heniről, Petrovicsról, Csendesről, Császárról szólt a történet. Akiknek a leigazolása az egysze­mélyi (Horváth Ferenc) vezetés, felettébb jó húzásait fémjelzik: relatíve olcsón ha^fcl­ni, segíteni tudó játékosok érkeztek. ^^ Epilógus. „Nagyon meg kell becsülni és értékén kell kezelni ezt a konkrét ered­ményt, de a bentmaradást is. Mert ennek gyökerei szekszárdi talajban leledzenek. Amikor futott a szekér jó csapatunk, jó játé­kosaink voltak, ez mindenképpen hiánycikk volt. A szükség erényt kovácsolt, amire bár­hogyan is alakuljanak a klub pénzügyi lehe­tőségei van kötődés, lehet építeni - mondta dr. Berta Attila ny. rendőr dandártábornok, a klub elnökségi tagja. B.Gy. fi főszerepben Kalocsai Zoltán Május 12-én, pénteken a WBO-világszervezet örve alatt rendez nagyszabású, az egyik kereskedelmi tévé által felvételről közvetített gálát Szekszárdon, amelynek reflektor­fényében, a negyedik komolyabb címmeccsére készülő Kalocsai Zoltán áll. A könnyűsú­lyú szekszárdinak olasz ellenfele lesz az olasz Athos Menegola lesz. A tizenkétmenetesre tervezett találkozó a bokszvilág egyik igen rangos világszervezetének az amerikai befolyású WBO-nak a nemzetközi bajnoki címért zajlik. így komolyabb diplomáciai mozgás is várható ezen a májusi hétvégén Szekszárdon. A gála részletes programját jövő heti lapszámunkban ismertetjük. B.Gy. A SZÜKSÉG ERÉNYT VARÁZSOL Jövőre is NB l.-es maradhat...

Next

/
Oldalképek
Tartalom