Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)
2000-03-19 / 11. szám
2000. március 26. SZEKSZÁRDI 5 Ország(rész)gyűlés KIHASZNALNIA MEGLEVŐ ADOTTSÁGOKAT Az adottságok megvannak, csak infrastruktúra és összefogás szükséges-jelentette ki Rubovszky András, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, aki minap vezető szekszárdi borászokkal találkozott, majd az MDF megyei szervezetének szervezésében a sajtó képviselőivel is megosztotta nézeteit a turizmus helyzetéről és lehetőségeiről. Nagyon fontos lépés, és az egész ágazat megítélését jól tükrözi, hogy a gazdasági minisztérium belső átcsoportosítás árán - kétmilliárd forinttal több forráshoz juttatta az idegenforgalmat, mint az, az eredeti elképzelésekben szerepelt. Az idegenforgalmi szakember megítélése szerint a bor és a gasztronómia, valamint a gyógyturizmus az a két terület, mely az idegenforgalom európai standard kínálatából kiemelheti Magyarországot. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az is elmondható, hogy van egy tendencia, mely ezen területek növekedését mutatja. Mindez Szekszárd szemszögéből vizsgálva különösen kedvező, hiszen a természeti adottságok megvannak. Csupán az a probléma, hogy infrastruktúra területén jelentős a lemaradásunk. Rubovszky szerint minden sikeres kezdeményezés alapja, egy legalább négycsillagos szálloda léte, mert e nélkül nem nagyon van esély jelentős, jól fizető vendégforgalom lebonyolítására. A patinás Gellért Szálló igazgatója - miután részt vett a borászokkal egy szakmai beszélgetésen - kifejtette, nagyon fontos lenne az összefogás a területen, mert csak így teremthető meg annak az esélye, hogy 30-40 fős csoportok több helyszínen is tudjanak a városban bort kóstolni. S mindez nem elegendő, hiszen a vendég elsősorban a romantikára vágyik figyelmeztetett Rubovszky András -, így hát látni akarja a hegyoldalt, a pincét, és találkozni, mi több beszélgetni szeretne a termelővel. Ráadásul - jobb esetben - nem is magyarul. Rubovszky András nagy jövőt jósol a konferenciaturizmus térhódításának, s ehhez kapcsolódó célprogramoknak. Mindehhez megfelelő méretű tanácskozótermekre van szükség. Ezek kialakításához országosan egyre több kastélyt, illetőleg laktanyát vesz birtokba az idegenforgalom. Ez a lehetőség Tolna megye előtt is áll, s ezek után jelentős bevételekre tehetne szert a megye idegenforgalma, s ezen keresztül egész gazdasága. kg Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000. április 1-21. SZÁMVETÉS GAZDÁLKODÁSUNKRÓL, KÖRNYEZETÜNKRŐL, LEHETŐSÉGEINKRŐL, MAGUNK ÉS KÖZÖS JÖVŐNK MEGALAPOZÁSÁÉRT! Az idei adatfelvétel a magyar mezőgazdasági statisztika történetének a hatodik teljes körű összeírása. Ebben az időszakban több mint másfélmillió háztartást keresnek fel a Központi Statisztikai Hivatal összeírói. Az ÁMÖ kérdőívével Önt is felkeresi a Hivatal számlálóbiztosa, ha Ön mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó, vagy mezőgazdasági hasznosítású földterület, erdő tulajdonosa. Az összeírásban résztvevők személyre szóló megbízólevéllel, illetve azonosító kártyával rendelkeznek, az Önök kérésére személyigazolvánnyal is igazolják magukat. Az adatfelvétel során összegyűjtött adatokat a Központi Statisztikai Hivatal az adatvédelmi törvény által szabályozott módon és eszközökkel dolgozza fel. Az összeírás adataiból készülő statisztikát nem csupán a szakma és a közigazgatás céljaira használják fel, hanem a gazdasági és a társadalmi élet számos területén is. Tények és adatok kellenek ahhoz, hogy az agrárium irányítása megalapozott legyen. Az összeírás tartalmában és módszereiben megfelel a nemzetközi elvárásoknak, így teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltételét is. Kérjük, legyen partnerünk ebben a munkában, hiszen a tisztánlátást szolgáló mezőgazdasági „országos leltár" elkészítése közös érdekünk. ÁMÖ 2000 - Mezőgazdaságról a mezőgazdaságért! Ország(rész)gyüIést tartott a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja. A kezdeményezés nem új keletű, hiszen a szekszárdi találkozó a 12. volt egy esztendő alatt. A szocialisták minden alkalommal egy, az ország egész életét befolyásoló kérdéskört vesznek górcső alá. Ezúttal a kisebbségi politika megoldásra váró problémái kerültek a vizsgálódások központjába. Kovács László, a párt elnöke kiemelte, a szocialista párt számára fontos, hogy Magyarország minden itt élő igazi hazája legyen. Az elnök szerint tekinthető mindez az 1000 éves történelmünk egyik kulcsgondolatának is. Az európai csatlakozás küszöbén fokmérő, hogy hogyan bánik egy ország a benne élő kisebbségekkel, és az is, milyen ezek • jzéleti szerepvállasa. Magyarország tekintetében különösen fontos, kiemelt kérdés a roma kisebbség integrálódásának problematikája. A tanácskozás írásos dokumentumának fő gondolata a kisebbségbarát társadalmi környezet létrehozását sürgeti. Ennek fontos eleme, hogy a különböző népcsoportok az őket érintő minden kérdésben megfelelő szinteken kifejthessék álláspontjaikat, s ezek kerüljenek bele a döntési mechanizmusokba. Tabajdi Csaba, a párt érintett munkacsoportjának vezetője fontosnak tartja az autonómia ^szélesítését, s kiemelte ennek minden részletét. Tabajdi szükségesnek látja a kisebbségi önkormányzatok működésének, valamint az anyanyelvi oktatás színvonalának további fejlesztését. E mellett elengedhetetlennek tartotta a kisebbségi lét fenntartásához szükséges intézményrendszer kisebbségi kézbe adását. Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi, vallási és kisebbségi bizottságának elnöke úgy ítélte meg, Magyarországon még mindig erősen érezhető az előítéletesség és a kirekesztés, amely elsősorban a roma lakosságot sújtja. A mint egy félmillió cigány jelentős részének azzal a problémával is szembe kell nézni, hogy saját hátrányait átörökíti a következő nemzedékekre is. A számítások szerint ötven év múlva e népcsoport teszi majd ki a lakosság közel 15 %- át. A cigányság nagy többsége ma is magyarnak vallja magát, és egészen akar magyar, és egészen akar cigány lenni-mondja Kósáné. A kisebbségi problémák megvitatásán túl, egyfajta kísérő rendezvényként a párt vezető politikusai további előadásokat tartottak a város és környéke több pontján, illetőleg településén. így Kovács László és Szili Katalin az uniós csatlakozás feladatairól, Vitányi Iván kultúránk mai állapotáról, míg Lendvai Ildikó a sajtó helyzetéről tanácskozott elsősorban érintett szakemberekkel, míg a környező településeken lakossági fórumokat szerveztek a szocialista párt országgyűlési csoportjának tagjai, kg
