Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-02-20 / 7. szám

2000. február 20. SZEKSZÁRDI 11 EMLÉKKÉPTÁR A Szekszárdi Városi Televízió Naptár rovatában egy-egy percben idézi föl a megye és a város jeles, érdekes eseményeit, személyiségeit. Itt a Tisztelt Olvasó ezeknek a filmeknek a szövegét kapja kézbe kedvcsinálóul, tovább gondolára — némi toldalékkal, ami már nem fért a képbe és időbe. húsz év múlva az üzemeltető társaság a költséges kotrás helyett inkább a Dunától Keselyűsig közlekedő propellert, lapos fenekű csavargőzöst állított be az utasok és áruk fuvarozására, majd ennek járatait törölte 19000-ban. Utána még hetekig interpellált és ügyködött hiába Boda Vilmos országgyűlési képviselő, akit - taEgy korabeli gőzös 100 év

e. 1900. február 10-én a Duna-gőzhajózási Társaság bejelentette, hogy megszűnteti a keselyüsi hajóállomást. A Duna, amelynek forgalma a török hóoltság idején élénkül meg, szályokon és tutajokon teljesí'ette fontos feladatát, s ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az első magyar gőzhajót a honfoglaló Árpádról nevezték el. Az egykori pestbudai piacra gőzhajóval jártak föl a sárközi gyümölcs kofák, s az addig elhanyagolt gemenci utat Fejős Károly mérnök tervei alapján az Osztrák-Magyar Monarchia leghoszszabb teljesen egyenes útjaként építették ki. A megszűntetés után az addigi számottevő személyforgalom áttevődött a vasútra, s legföljebb a vízen békésen ringó hajómalmok örültek a változásnak, amely megnehezítette a kiépült Fiumével meglévő kapcsolatot, a keselyüsi állomást pedig visszasüllyesztette az alkalmi uszályrakodó szintjére. (A XVIII. századtól Borrév néven felbukkanó rakodóállomás 1879-ben, nagy ünnepség keretében vált gőzhajóállomássá. Alig Ián épp emiatt is - 1905-ben nem választottak újra. Az út, amely kis változtatással ma is megvan, valóságos mérnöki bravúr volt. Ha valaki Őcsény felől jön rajta Szekszárdra, hamarosan egy templom tornyát látja. Ez azonban nem a katolikus, ahogy talán gondolnánk, hanem a református, amelynek tornyából a 8600 öles pályát kimérték. Az mellé 1885-ben ötéves szederfákat ültettek, amelyek gyökérzetükkel utóbb összetartották a magas utat, lombozatukkal pedig élő folyosót képzetek a Gemencbe igyekvőknek, az elmúlt télen ezekből a 120 éves fákból 300-nál többet vágtak ki a tőrothadás hamis indokával ...) 60 év

e. 1940. február 16-án hunyt el Hollós László akadémikus, Szekszárd, szülötte. A kecskeméti főreáliskolában tanított évtizedeket, ott írta leghíresebb művét, a Magyarország Gasteromycetátit, amelyben a földalatti gombákat is maga rajzolta-festette, s amelyért az Akadémia levelező tagjává választotta. Új igazgatója, Kacsóh Pongrác barbár bánásmódján elkeseredve költözött Szekszárdra, ahol halála évéig a templom előtti piac önkénteseként az árusításra kínált gombát ingyen vizsgálta. A több száz új gombát is felfedező Hollós László utolsó lakóházán 1959 óta emlékeztet tábla s késztet pillanatnyi megállásra, elgondolkodásra, szülőházát a nagy elődnek járó tisztelettel a szarvasgombászok társaságát jelölte meg. Idősb Szakály Ferenc jóvoltából életútjáról, munkásságáról 1989 óta könyv is a kutatók, érdeklődő rendelkezésére áll. (Még boldogult dr. Pataki József osztályfőnökünk mesélte, hogy Hollós László idős korában nősült. Neje idegi bántalmakban szenvedett gyakran pörlekedett a szomszédokkal, akik bosszúból lakóházuk kerítését emberi trágyával kenték be. Számos hivatalos méltánytalanság is érte. A Faluszövetség 1933-as kiállításra szülővárosa iránt rajongó tudós Új gombák Szekszárd vidékéről című műve első példányát küldte el. A bíróság bizottság az elismerő oklevelet rajzszöggel tűzte a jeles műre, majd hónapok múlva - Hollós reklamáló levelére, hogy hol van hát az oklevél - azt állították, nem is azt, hanem első díjat adtak neki. Aki viszont megnézi a hivatalos jegyzőkönyvet, láthatja, hogy Hollósnak volt igaza. Szekszárd város a hajdani temetésen nem képviseltette magát, s utóbbi időben e "haladó" hagyományt megtartva nem koszorúz, nem emlékezik, az öreg gombatudós meg nem szól már vissza ...) Dr. Töttős Gábor Ódon derű 62. Egy rendelet hatása (1853) Forster Károly Tolna megye császári főnöke Álbert főherceg, magyarországi helytartó megbízásából „a vagyon- és személybátorság ellen elkövetett merényleteknek jövőbeni akadályozására" rendeletet adott ki Szekszárdon 1853. január 6-án. Ennek 2. és 3. pontja így szól: „2. Miután az országban több elszórt csárdák léteznek, - melyek a csavargó gonosztévőknek leginkább tartózkodási s búvó helyekül szolgálnak, az ily veszedelmes és a közlekedés előmozdítására szükségtelen csárdák, e megyében az illető közigazgatási kerületi Főbíró urak által a cs.(ászári) kir.(ályi) Csendőrség közbejöttével öszveírandók, s azoknak megszűntetése iránt a cs. kir. Csendőrséggel egyetértve felsőbb helyre leendő felterjesztés végett javaslatba teendő. 3. Magános helyeken vagy csárdákon való tartózkodásra és azokban a kocsmáltatás(ra), csak becsületes jó magokviseletéről ismert egyének, ezen cs. kir. megyei Főnökségtől nyerendő írásbeli engedély mellett alkalmazhatók, minélfogva is a fennebb érintett helyeken lakó vagy tartózkodó egyénekre kellőleg felügyelendő, a nem oda tartozó s gyanús egyének pedig, ha más vétség miatt szigorúbb eljárás alá nem esnek, rendőri tekintetből azonnal eltiltandók lesznek." A rendelet hatására az ebesi, ózsáki, kutyatanyai külteleki csárdákat bezáratták, így azok többé nem igényelték a rossz minőségű, de olcsó pálinkát. Ha ez sokaknak nem is okozott nagy szomorúságot, azért akadt olyan is, akinek létalapját rendített meg. Schmidt Jakab szekszárdi kőműves mester például a házában működtetett pálinkafőzőt - vevő híján - nem üzemeltethette tovább, s mivel építenivaló nem akadt, bizony Schmidt uram tönkrement, szép, emeletes házát is kénytelen volt eladni. A vevőt Kelemen Józsefnek hívták. Friss ügyvédi diplomájával ekkor telepedett le Szekszárdon. A következő évben megnősült, Raácz Innocenciát vette el, itt születeti leánya, sőt unokája, Babits Mihály költő is, harminc évvel a rendelet után. Lanius Excubitor Hollós László