Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-09 / 1. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 11 2000. január 30. Kis SZEKSZÁRDI SPORTTÖRTÉNET (FOLYTATÁS) Az előzőekben bemutatott egyesületek után essék szó néhány sportolóról és teljesítményükről is. Több sportágban messze járnak már a 60-80 évvel ezelőttiekhez képest, mégsem lebecsülendők a régi eredmények, hiszen a maguk korában jelentős sikernek számítottak. A Törekvés 1926. nyarán kerékpárversenyt rendezett a Szekszárd-Tolna közötti 10 km-es távon. Guttmann József tolnai versenyző 24,39 perc idővel nyerte a futamot, a második Götz Béla •

kszárdi kerekező lett. Két év lva Bódai Gusztáv egyleti titkár és Strasszer Jenő szakosztályvezető 32 km-es versenyt hirdetett, az elsőnek befutó 69 perc alatt tette meg a távot. Rochi István, Strényer Béla és a többi szekszárdi kerékpáros 11 per 42 mp alatt tekerte le a 4x1000 m-es stafétát, a 2000 m-es versenyben 5 perc 4 mp volt a legjobb idő. A Levente Egyesület 1941-ben nagyszabású atlétikai versenyt rendezett, melyen közreműködtek a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club versenyzői is. Köztük volt pl. a zalaegerszegi dr. Józsa Dezső diszkoszvető is, aki magasugrásban is indult, és 170 cm-rel a második helyet szerezte meg. Diszé

sszal 47,10 m-t dobott: Józsa ktor érte el a nap legkiválóbb eredményét. Az eredmény nagyon elkelt volna Stocholmban, ahol a hét legjobb magyar kettő, illetve három méterrel dobott kevesebbet", írta a szekszárdi lap. A helyiek közül kiemelkedően szerepelt pl. Bessenyei Zénó hármasugrásban és magasugrásban. 1944-ben több megye öttusa bajnokságán Péterfalvi Lajos érte el a legjobb eredményeket: távolugrásban 6,59 m-t teljesített, diszkosszal 32,28 m-t, gerellyel 31,75-öt dobott, 200 m-en 23,2 mp, 1500 pedig 5,29 perc volt az ideje. A 3-4. helyen a szintén szekszárdi Szablár Károly és Raffay Imre végzett. Még az év őszén országos öttusa bajnokságnak volt a házigazdája a város. Az első helyet Raffay Imre szerezte meg 2543 ponttal, Péterfalvi Lajos volt az 5. befutó. A Polgári Lövész Egylet gyakran rendezett versenyeket, így pl. 1932-ben, amikor a Schaffler József-Szablár Béla-Trapp Lajos összeállítású szekszárdi csapat érte el a legjobb eredményt. 1937-ben Békési István-Kristófy László-Majoros Ferenc-Prantner István-Szablár Béla volt a szekszárdiak legjobb összeállítása. Városunk szülötte, Sipos Márton világra szóló sporteredményeivel és népszerűségével magasra lendített a helyi úszósportot az 1920-as években. 21 éves, amikor balatoni mellúszó és gyorsúszó bajnokságot nyert. Első versenyein még különösebb edzés nélkül indult, bár szívesen foglalkozott más sportágakkal is, pl. evezés, súlylökés, távolugrás, vívás, toma. 1921-ben egy budapesti nemzetközi versenyen 100 m-es mellúszásban megverte a világrekorder német csodaúszó Rademachert. Egy év múlva Nagyváradon állított fel új világcsúcsot ezen a távon 1 perc 16.2vel. Nagyon fiatalon, 26 éves korában halt meg súlyos betegségekben. Éppen száz esztendeje, 1900. január 19-én született. Sírja a Budapest melletti Rákoskeresztúr temetőjében van. Sipos Márton szekszárdi követői is sorra nyerték a versenyeket az érzéketlen és minden iránt közömbös városban, ahol az úszósport elemi feltételei is hiányoztak. 1922-ben Baján versenyzett a két város fiatalsága, ahol a Babits-Rácz-Wágner felállású szekszárdiak lettek a győztesek. Két év múlva Wágner Andor 100 és 200 m-en is első lett a bajaiak nagy viadalán. Nyaranta a Csörgetón rendeztek tehetségkutató és úszást népszerűsítő versenyeket, ahol mindig ott voltak Szekszárd legjobbjai: Babits István, Emőd Klára, Gulyás Andor, Kákonyi István, Kovách Aladár, Wágner Andor és a többiek. 1926-ban 100 m gyorson Gyalókay Sándor 1.23,5-öt úszott, 400 m gyorson Kákonyi István 7.13,8at ért el, a 3x100 m-es vegyes váltóban Wágner Andor-Szakály Gyula-Gyalokay Sándor 4.34 perces idővel lett második a Csörgetón rendezett versenyen. A kaposvári viadalon 1929-ben vízipólósok, műugrók és iíjúsági versenyzők is utaztak Szekszárdról. Külön említendő Babits István, aki az aktív sportolás mellett írásaival is kiállt a sportélet fellendítése mellett. Szekszárdon kevés volt az edzési lehetőség, pályákra, úszómedencére, tornatermekre lett volna szükség, de ezekre még várni kellett. A fiatal szekszárdi egyetem hallgatók szép sikereket értek el, elsősorban Pécsen. Különösen Jaszmann, Hantos, Joó, Lipovszky, Petz, Scherer, Tóth Béla, Tucsni Pál jeleskedtek. A helyi iskolák sportéletében Bessenyei Zénónak, Saárossy Istvánnak, Szilágyi Dezsőnek, Szarka Bélának volt nagy tekintélye. Bessenyei 1935-ben 3. helyet vívott ki Magyarországnak 14,12 m-es távolugrásával. A birkózók 1932-ben mutatkoztak be először Szekszárdon, köztük olyan tehetséges fialatok, mint Bóvári, Hepp, Hradek, Leposa és Támer. Az 1940-es évek elején Bicskei, Horváth, Péterfalvi, Raffay, Szablár, Tischler neve szerepelt gyakran a sporthírekben. Labdarugó mérkőzésről 1920ban jelent meg először tudósítás. A következő években Haász Jakabot, Turyt, a Pettritstestvéreket, Posta Ferenc kapust és Wágnert dicsérték gyakran a szekszárdiak. 1930-ban a körzeti bajnokságon Bácsalmás vezette a mezőnyt, a szekszárdi Turul a 3., a Törekvés pedig a 8. helyen végzett. A motorsport népszerűsítéséért sokat tettek a '30-as években a helyi klub vezetői, Faragó József elnök, Radits Zoltán igazgató és Debulai Béla klubtitkár. Ekkor élte virágkorát a tenisz is, Haypál Benő testnevelő tanár irányításával. Később Fleischmann Ottó ügyvéd, Hadnagy Albert főlevéltáros, báró Jeszenszky József, Létay Menyhért tanár, Ulrik József gyógyszerész és mások álltak a teniszsport élére. Kaczián János Ódon derű 56. Borzsák Endre tévedése 71899/ Előrebocsátom, a világ minden kincséért sem bántanám boldogult Borzsák Bandi Vígkedélyű és teljesen evangelizált református nagytiszteletű urat, ha tévedése őt magát érintené, dehát éppen minket érint. A Tolnamegyei Közlöny 1899. évi december 31-i számában Az új évről címmel elmélkedett ama tévhitről, hogy az 1900-as évszámmal új század kezdődik-e? „Csudálom, hogy a híres csillagászok, naptárkészítők, nagy számfejtők, világbölcsek és ebben oly tudósok már rég fel nem tárták, egészen kétségtelen világításba nem helyezték a dolgot a népek előtt. A dolog úgy áll, még az én laikus eszem szerint is, hogy a százban az első tized az egyes számmal kezdődik, a tizes számmal végződik. Szintigy a századot az egy szám nyitja, a száz szám zárja. Ez napnál világosabb. E szerint a 19-ik század kezdő éve 1801 volt, - a huszadik század nyitánya pedig az 1901-ik év! Fura dolog is volna, hogy az 1900-ik év (melyben oly evidenter dominál a 19 numerus) már a 20-ik század első évének deklaráltatnék?! Hogyan? Hát akkor majd a 2000-ik évet az akkor élő emberek a 21-ik századnak írják? No, ezeknek bizonyosan több eszük lesz már s tudják, hogy a 2000 annyi, mint 20 száz, tehát az az év még semmiképp nem lesz náluk a 21-ik század; szintigy az 1900 a 2000-ik évet is ennek fogják tartani bizonyosan az akkor már jóval bölcsebb emberek: úgy járunk, mint az a kalábriás-játszó (kártyázó), ki az utolsó ütést előre is, utólag is számítja, csakhogy a partit megnyertnek vélje. Ne tévelyegjünk tehát... Innen, 2000-ből tudatom Szekszárd egykori lelkészével, az embereknek nem lett több eszük, arról nem is beszélve, hogy katolikus keresztény testvéreinknek a pápa engedélyezte az 1900-at a XX. század kezdő évének. így sikerült előállítania a leghosszabb századot, amely 101 évig tart. No, de ki a pápa egy szekszárdi reformátusnak: csupán egy öreg bácsi... Lanius Excubitor j