Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-21 / 7. szám

1999. február 14. S SZEKSZÁRDI VASARNAP 99 Egy kis Unió Szekszárdon Tanulmányi Központ - egyenesen Brüsszelből Már évek óta folyik a készülődés, a testi- lelki felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a kultúra, az oktatás területén csakúgy, mint a gazdaság és a politika színterén. Bár a magyar felsőoktatás híresen magas színvonalat képvisel, itt is van még min „dolgozni", hogy kompatibilis legyen a nyugat­európai intézményekkel. Szakemberek is elismerik, hogy a Magyarországon végzett diplomás jelentő­sen nagyobb tudásanyaggal a fejében távozik az egyetemről, mint az Unió felsőoktatásában végzettek. Mivel azonban Magyarország óhajtja a csatlakozást Európához és nem fordítva, így a közelítő lépése­ket is nekünk kell megtenni. Az elvárások persze nem azt sugallják, hogy az oktatásügy vegye lejjebb a mércét, a hallgatók órarendjéből pedig húzzanak ki néhány fölöslegesnek vélt tárgyat, hanem azt, hogy az eddigi szigorú feltételrendszer mellé plusz tárgyak kerüljenek az indexekbe. A jövő, de inkább a kö­zeljövő formálóinak Európát kell tanulniuk. Dr. Bebesi György a Tanulmányi Központ vezetője ^^ Kevés magyar egyetem dicsekedhet Európa Ta­nulmányi Központtal, csak a legnagyobbak, a bu­dapesti ELTE és a szegedi JATE. Ehhez mérten egy ilyen kicsi megyeszékhely, mint Szekszárd méltán lehet büszke az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolára, mert itt tavaly októbertől létezik, a Brüsszeli Tanulmányi Központ által meghirdetett pályázat eredményeként. Az Unió fellegvárában úgy gondolták, ideje olyan programokat elindítani az érintett országok felsőoktatásában, amelyek ké­sőbb elősegíthetik a tényleges csatlakozás zökke­nőmentességét. A pályázat elnyerésére önállóan a főiskolának minimális esélye lett volna, mert ezt több karú, nagy egyetemek számára hirdették meg, amelyek méretükkel, sokoldalú képzési profiljukkal máris megfelelnek a nyugati követelményeknek. De mi­vel úgy gondolták, mind a főiskola, mind a város, sőt a régió is nyerne a Tanulmányi Központ idete­lepítésével, érdemes társulni egy nagyobb intéz­ménnyel. A közelgő integrációt előrevetítendő és annak barátságosságát hangsúlyozandó az Illyés •lyula Pedagógiai Főiskola a Pécsi Egyetemet kér­; fel „társnak". Ma már a közösen benyújtott pá­lyázat eredményeként - a távolság és a koordinálás megkönnyítése miatt - szekszárdi és pécsi közpon­tokkal működik Európa Tanulmányi Központ. A Pedagógiai Főiskola hét oktatója dolgozott ki öt programot a pályázati előírásoknak megfelelő­en. A választott témák szerencsésen változatosak, a benyújtott öt modul mindegyike „ütőképesnek" bizonyult a bíráló brüsszeliek szerint. A feltételek, mondani sem kell, meglehetősen szigorúak voltak, a pályamunkákat angolul kellett benyújtani és elő­adni is. A szekszárdi pályázat három fő és két megosztott modulból- azaz kidolgozott tantárgyi programból- áll. Képviseltetve vannak a fő képzé­si irányok, amelyekben Európa gazdaságával, kul­túrájával, intézmény- és jogtörténetével foglalkozó tantárgyak körvonalazódnak. Nem kevésbé fontos az európai orientációjú tárgyak oktatása, melyek az összehasonlító irodalomtörténet, a feminizmus, a keletre oly jellemző nemzetiségi problematika cím­szavak alatt kerültek kidolgozásra. Dr. Horváth Bé­la főigazgató, az irodalomtudományok kandidátusa összehasonlitó európai programmal jelentkezett, dr. Drescher J. Attila, a né­met tanszék vezetője egy né­met nemzetiségi problemati­kát tárgyaló anyaggal, dr. Kurucz Rózsa európai ösz­szehasonlító pedagógiával foglalkozott. Dr. Várady Zoltán főigazgató-helyettes és dr. Bebesi György, a Ta­nulmányi Központ program­igazgatója egy közös modul benyújtása mellett döntött: a főigazgató-helyettes európai intézmény- és jogtörténetet oktat, Bebesi György gazda­ságtörténettel visz egy-egy féléves modult. Szintén megosztottan pályázott dr. Bajner Mária és dr. Endrédi Lajos is, a tanárnő a feminizmust kutatta, Endrédi Lajos Európa földrajzáról tart előadásokat. A pá­lyázat komolyságát mutatja, hogy csak a tantárgya­kat kidolgozó oktatók vehetnek benne részt, nekik viszont ez nyolc éves kötelezettséget jelent. Az ok­tatás már ebben a tanévben megkezdődött, egyelő­re a hallgatók fakultatív tárgyként választhatnak a kínálatból, de a későbbiekben az úgynevezett eurokonform tárgyak szervesen beépülnek az óra­rendekbe. A három évesre tervezett bevezetési idő után, a Központ nyitni kíván a külvilág felé is. Mi­re a nagy ívű program a nyolcadik évébe ér, a főis­kolás hallgatókon kívül önkormányzati és média­szakemberek, üzletemberek is hallgatják az euró­pai intézmény- és jogtörténetről szóló előadásokat. A Pécsi Egyetem Főiskolai Karán és talán az Unió tagállamában... N.M. A tanulók egyenlőre fakultatív tárgyként választhatnak a kínálatból Ugye, megfigyelték Önök is, kedves Olvasók, hogy amikor pár centi hó leesik, a többség nyomban háborogva kérdi: ugyan fölkészültek-e az illeté­kesek a hó eltakarítására? Amikor két-három centi hó lepi be az utat, mond­ják is, hogy a "fölkészülés csak duma volt", s dühösen szidják azokat, akik­nek még nem volt idejük eljutni a mellékutakra, a néhány házból álló ut­cácskákba. Vajon az imént említett zúgolódók felkészültek a télre? Beszerezték a hó­lapátot, s használták is? Az a tapasztalat, hogy nem. Gondoljunk csak viss­sza azokra a napokra, amikor a nagy mennyiségű hó belepett mindent. Pél­dául itt, a városban kocsival egyszerűbb volt közlekedni, mint gyalogosan. Bizonyára emlékeznek, hogy a város frekventált helyein február közepe körül a járdák színe a sakktábláéhoz hasonlóan váltakozott: az egyik épület előtt fehér, a másik előtt fekete volt. Vagyis az egyik ház - középület, csa­ládi-, vagy tömbház - előtt ellapátolták a havat, a másik előtt pedig nem. Szeleczki József, a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda vezető­je arról tájékoztatott, hogy február 12-étől rendre szólították föl a közterü­let felügyelők a frekventált helyeken levő épületek tulajdonosait, bérlőit a hó eltakarítására. Gondolom, nem voltak magukra büszkék azok, akiket figyelmeztetni kellett a hótalanításra. Persze, a lapátolás, illetve nem lapátolás miatt sok vita támadt a lakók kö­zött is. A házak előtti területen a többség egy-egy kocsinyi helyről elhordta a havat, ám a munkából hazatérők gyorsan beálltak a tiszta helyekre. Az egyik családi ház előtti kocsi-kijárót a tulaj annak rendje módja szerint le­tisztította, ám egy idegen oda állította autóját. A tulajdonos nem tudott be­jutni az udvarába, így keresztben megállt a háza előtt, a betolakodó kocsi­ja elé. Képzeljék el, hogy még az utóbbi volt fölháborodva, de annyira, hogy előkapta csomagtartójából a hólapátot, s azzal akarta elpáholni azt, akinek egy teljes éjszakán át bitorolta a bejáróját. - hm ­Fekete, fehér - igen, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom