Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-07 / 5. szám

6 f SZEKSZÁRDI VASARMAP 1999. február 07. Az érem két oldala Kényszerházasság előnyös távlatokkal A kisebb főiskolák integráció­ját többé kevésbé elfogadta, megértette a pedagógustársada­lom a felsőoktatásban, hiszen el­kerülhetetlen: Uniós csatlakozá­sunk és a további világbanki tá­mogatás záloga az úgynevezett nagy egyetemek létrehozása másképp nem oldható meg. Vé­lemények azért vannak, gondol­junk csak a budapesti Közgazda­sági Egyetem tiltakozására, de sokan vannak még, akiknek nem akaródzik az egyesülés és ebben egyetértenek velük a Kisgazdák, részben az MDF is. Ennek sok oka van, azontúl, hogy a beépülő intézmény elveszíti identitását és presztízsveszteségként éli meg. Az integrációt ellenzők tábora azt mondja, hogy a kisebb intéz­ményekben megvolt a lehetőség az emberközeli oktatásra, az előadók szorosabb tanár - diák viszonyt alakíthattak ki, ami a tehetséges tanulók kiemelkedését jelenthette. A nyugati mintára létrejövő nagy egyetemek ezzel szemben a tömegkép­zés színterei, az előadások szenvtelenek, az előadó és a hallgatók kö­zött nem alakul ki megfelelő kontaktus. At integrációpártiak éppen a jelenlegi elaprózott képzési formát kívánják megszüntetni, az erők egyesítésével sokoldalú, minden igényt kielégítő intézmények létreho­zásáért szurkolnak. De vélemény ide, vélemény oda, a tények azt mu­tatják, hogy 2000. január elsejétől 11 egyetem és 12 főiskola fog mű­ködni hazánkban, az eddigi 83 felsőoktatási intézmény helyett. A háza­sulandó feleket törvény választja ki, természetesen átgondolt indokok alapján. Egyesülhet több kicsi főiskola is, de nem kerülhet összevonás­ra két olyan intézmény, ahol párhuzamosan azonos szakok futnak, ha­csak meg nem szüntetik valamelyikben. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola a Pécsi Egyetembe integráló­dik, más ésszerű választása nem is igen lehetne. A Pécsi Egyetem - a neve még nem végleges - a Janus Pannonius Tudományegyetemből, a Pécsi Orvostudományi Egyetemből és a szekszárdi Főiskolából állna majd, ez utóbbi, mint az egyetem főiskolai kara szerepelne a továbbiakban. A szakok számát és a kép­zési lehetőségek távlatát figyelembe véve a leendő egyetem igazán erős, való­ban huszonegyedik száza­di intézmény lesz. Ami az Illyés Gyula Pe­dagógiai Főiskola hozzáál­lását illeti, a főigazgató és munkatársai teljes gőzzel vetették bele magukat az integrációs előkészületek­be, folyamatosan dolgoz­nak a jövőbeni főiskolai kar kialakításán. Mégsa^^ lehet azt állítani, hogy l^r Horváth Béla főigazgató sürgeti az integrációt és az intézmény vezetősége mi­előbb a Pécsi Egyetem részévé kívánja tenni a főiskolát. A húszéves lé­tesítmény annyira szekszárdi, annyira idenőtt, hogy az integrációt nem is élhetné meg presztízsveszteség nélkül. Ezentúl a főiskola megszűnik önálló jogi személy lenni- ez is komoly veszteség, jövőre minden fon­tosabb, a főiskolai kart érintő kérdésben az egyetemi szenátus dönt majd. Ezentúl pedig a főigazgató egyetért azokkal, akik a kisebb intéz­mények emberközeliségét hangsúlyozzák. Ám szerencsére az éremnek két oldala van, az integráció is kecsegtet olyan lehetőségekkel, amelye­ket érdemes kiaknázni. A pedagógusoknak előrehaladási lehetőség le­het az integráció, a hallgatók számára pedig a kreditrendszer bevezeté­sével tökéletesen átjárhatóvá válik a képzés, a óvópedagógusképzéstől egészen az egyetemi kutatásokig. A főiskola tervezi mezőgazdasági, kertészeti szakok indítását is, e törekvésében a Megyei Önkormányzat is segítő szándékát fejezte ki. A bővülő karokkal, egyetemi háttérrel rendelkező főiskola még impozánsabb lehet a diákok számára, ami pe­dig a presztízsveszteséget illeti, nekünk szekszárdiaknak megmarad Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolának. A N.MT Integrálódik a foiskola Szekszárdon randevúznak a polgármesterek Szekszárd lesz a házigazdája az idei Városi Polgármesterek Rande­vújának. A rendezvénysorozatot öt éve indította a Szféra Kft., lehető­séget teremtve ezzel a városok önkormányzati vezetőinek, politiku­soknak és vállalkozóknak az eszmecserére. Az eddigi négy helyszín Veszprém, Szolnok, Vác és Kiskunfélegyháza után most Tolna Me­gye székhelyének adatott meg a lehetőség egy ilyen nagy volumenű esemény megrendezésére, és ezáltal egy országos megmutatkozásra is. A március 5-én pénteken tartandó rendezvény programtervezetét sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra. A megnyitón az esemény fővédnöke, dr. Pintér Sándor belügyminisz­ter mond beszédet. Utána kötetlen pódiumbeszélgetés miniszterek­kel, államtitkárokkal. Még délelőtt átadják az Év polgármestere, az Év alpolgármestere és az Év jegyzője díjakat, melyeknek odaítélésé­ben a polgárok szavazata dönt. A közvéleménykutatás az országos és megyei lapokban februárban több ízben megjelenő kérdőívek segít­ségével történik. Az idei program érdekessége a Városok Borversenye. Minden részt­vevő település egy borfajtával nevezhet. A vármegyeházán megren­dezésre kerülő eseményen a Magyar Borkollégium hivatásos szakér­tői minősítik a borokat. A nap folyamán lesznek még sportprogramok, fellép a Bartina nép­táncegyüttes, bemutatkozik az Ifjúsági és a Tűzoltó fúvószenekar. A vendégek megtekintik a Művészetek Házát, a múzeumot és a Német Színházat is többek között. A program végén jótékonysági estre kerül sor a Garay Gimnázium dísztermében. Az est folyamán fellép a Benkó Dixieland Band. Az összegyűlt adományt a város vezetése egy arra rászoruló család meg­segítésére ajánlotta fel. A színes programok, a jó együttműködés a szervezőkkel remélhető­leg megfelelő alapja annak, hogy Szekszárd méltó hírnevet szerezzen az országban. -Finta­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom