Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-11-14 / 40. szám

8 , SZEKSZÁRDI tasArnap 1999. november 14. A MI TEVENK Reflektorfényben: Simovics Győző Egy laikusnak az egész tévé, úgy ahogy van, egy talány. Bizonyára Ön is úgy van vele kedves olvasó, hogy igazán bele sem akar gondolni, hogy kerül a képernyőre az, ami tőlünk ki-tudja-hány kilométerre történik. Jobb is, ha nem tesszük, úgyis csak egy nagy kérdőjel maradna a végén, meg aztán a mi dolgunk az, hogy élvezzük a műsort. Vannak, akik ezeket a nagyon is „érthetetlen " dolgokat értik, sőt csinálják. Ezek közé tartozik a Városi Televízióban Simovics Győző, aki beosztását illetően: műszaki vezető. - Győző! Kérlek, foglald össze, hogy mi is a te feladatköröd, mit jelent műszaki vezetőnek lenni... - A lényeg egy mondatban úgy fogalmazható meg, hogy az én feladatom az, hogy a televízióban lévő műszaki és elektromos berendezések működjenek. - így születtél, vagy sokat kellett ehhez tanulni? - Nyilván tanulni is lehet, talán inkább gyakorolni, de nálam talán az előző az igaz. Gyermekkorom óta érdekelt a televízió. Először csak az, amit láttam, aztán mentem mind „beljebb". Kezdett érdekelni az egésznek a működése, a technikai összefüggések. - Mi történik akkor, ha valami „zűr" keletkezik az adás közben? - Ez csak valami minimális zűr lehet, hiszen az adás előtt, illetve folyamatosan ellenőrizni kell a technikát. Ha mégis valami előfordul, mondjuk a bejátszó magnóval gond van, akkor azt úgy kell kicserélni, hogy a néző ebből semmit se vegyen észre. - Még a nagy országos tévében is előfordulhat ilyesmi, azt gondolom a nézők nem annyira szigorúak, hogy ezért fővesztés járna... - Tulajdonképpen nem is a nézők, hanem a saját igényességünknek kell megfelelni, ezért van az, hangszórótól a javíttatásig, illetve a kölcsönzésig minden... Mit kölcsönöztök? - Előfordul, hogy nagyobb televíziós társaságok az egész technikát hogy az adás ideje alatt állandóan ugrásra kész állapotban kell lennem, hiszen az ördög nem alszik. - Mesélted, hogy a technikához, azaz a munkádhoz tartozik a közvetítőautótól a villanykörtéig, a kikölcsönzik, ami a közvetítőkocsiban található komplett stúdió. Ennek a leszállítása a helyszínre, valamint a felügyelete is az én feladatom. - Ezek szerint a Szekszárdi Városi Televízió olyan technikával rendelkezik, amellyel más stúdiók nem. Sorolj fel néhányat ebből a technikából! - Stúdiókamerák, vezérlőpult, fénytechnika, közvetítőkocsi - ez egy stúdió kicsinyített mása -, aztán a mikrofonok, és sok berendezés, műszer, ami az egészet mozgatja. - Ez előtt a beosztásod előtt operatőrként dolgoztál, s te voltál az, aki Bóli Gáborral Decsen - ahová való vagy - a Falu Tévét csináltátok. Gábor azt nyilatkozta az interjúban, hogy nagyon tanulságos évek voltak azok. - Ez valóban így van, sok mindég ketten csináltunk, így mindenhez é™ tenünk kellett. Ezért több munkakörbe, feladatba bele tudom élni magam, ami egyáltalán nem hátrány. - Kik azok, akikkel közvetlen munkakapcsolatban állsz, Uletve akikkel a napi munkád szorosan összefügg? - A gyártásvezetővel és a vezető operatőrrel vagyok szoros kapcsolatban. A technikai rész az enyém, az operatőr ezek birtokában veszi fel a műsort, s a gyártásvezető koordinálja a technikát és a személy.Sas Erzsébet EGYENISEGEK A lélek tisztasága Szekszárdra sokan azt mondják: kisváros. Ám ha jól körülnézünk rengeteg tehetséges fiatallal találkozhatunk; sokan indulnak el a szélrózsa minden irányába, hogy azután visszajöjjenek, vagy hírnevet szerezzenek szűkebb pátriánknak. Aki már forgatta kezében a Kézjegy c. kiadványt, annak biztosan ismerősen cseng a név: Hajdú István. Aki azonban nem, az most megismerheti. Istvánnal beszélgettem az írásról mint alkotófolyamatról, vallásról, különböző életfilozófiákról, s bevallom: szellemileg sokat gazdagodtam a vele töltött idő során. - Ha azt mondom: KézjegyMi minden fűződik ehhez a szóhoz? Minek a hatására kerültél kapcsolatba az írással, és milyen terveid vannak ezt illetően? - Szerintem a legtöbb embernél gyerekkorában alapozódik meg az a meghatározhatatlan valami, ami később vagy felszínre tör írás formájában és egyéb alkotó tevékenységben vagy nem. Kell hozzá persze az adottság is amit Istentől kapunk. Én nem tekintem az alkotást olyan tevékenységnek, ami pénzhez és ismertséghez juttat. Nincsenek is ilyen irányú törekvéseim. Egyszerűen teszem a dolgom. Igyekszem megosztani másokkal a természet szépségét, a benső pozitív értékeket, ebből adódóan a harmóniát. - Kell ehhez bizonyos fajta elkülönülés, amitől fogékonnyá válsz a hangulatok a művészetek iránt? Közelebb jutsz a kifejezés ellentétekkel teli teljességéhez, ám egyben el is zár olykor a közösségtől? - Igen. Általánosban többször éreztem, hogy „csodabogárnak" tekintenek. Ez idővel vesztett negatívumaiból. Nem hinném, hogy annyira más lennék, hisz minden ember valóban más! Különben is, ahogy érik, tanul a lélek, egyre több mindenhez képes igazodni, elfogadni eltérő nézeteket anélkül, hogy hitében meginogna. - Az iskola után Dunaújváros következett, ahonnan gépészmérnökként jöttél el. Ez bizony más síkon található, mint a verselés. Hogyan egyezteted össze a kettőt? - Mindenki igyekszik az életében egy dologra koncentrálni. Én nem szeretném, ha ez CSAK a munka vagy CSAK vm. egyéb dolog lenne. Mindig oda figyelek teljesen, ahol épp vagyok. Nem lehet egy tevékenységnek szentelni magunkat, abban keresni a mindent. Ez utóbbit talán Istenben lehet megtalálni leginkább. Mióta én rátaláltam, egyre inkább mások kerülnek előtérbe: hogy adhassak, hogy a tisztaságot próbáljam kifejleszteni magamban. Viszont az ún. tiszta látásmódot nem lehet ráerőltetni senkire sem, és nem is kívánom. Nevelni másképp kell. Fontosnak tartom például a szülő-gyerek kapcsolatban a szeretetteljes példamutatást. - Térjünk vissza a művészetekhez. Gitározol, írsz, és amikor először megpillantottalak angol nyelven íródott keménykötésű könyvet tartottál a kezedben... - Valahol minden ötvöződik. Mindenből csak annyit sajátítok el, amennyire szükségem van. Sohasem okozott problémát, hogy írás vagy zene. A vers mellett azért döntöttem, mert az mindig dalold Megérzem a költészetben a zenét «H fordítva. A kettő nem létezik egymás nélkül. Ilyen egyszerű a dolog. - Kedvenc téma? - Természet. Ott meglelhető az, hogy tapasztalj, s ne higgy az elmondottakban, a leírtakban! -Az az érzésem, nem épp a kötöttségek embere vagy. - így igaz. Viccesen úgy is fogalmazhatnánk: a kötöttségektől való elszabaduláshoz kötődöm. - Mi az a cél, ami leginkább motivál? - Az, hogy minden ember lélek, tehát igényli a szeretetet. Én ebből szeretnék minél többet adni. Panyi Zita A Naamtól megrészegülten Üde mámorba mártott rétek szólítanak, Kimerült méhek bíbor fájdalmat szítanak, Kék lég súlyát nyögi a hajnal fénypora, Lángoló Olimpusz aláhulló mézbora. Kába, hűvös hullámok tova morajlanak, A reggel színei illatozva rám hajlanak, Részeg tündérekkel játszva, Több Napba nézve látsz ma...