Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-10-17 / 36. szám

1999. október 17. SZEKSZÁRDI 7 "Három nap Bécsben csodálatos élmény votl!" Dunatáji kitekintés A Garay János Gimnáziumban működő Nyitott Világ Alapít­vány harmadik évfolyama kezdte meg szeptember l-jén az 1999/2000-es tanévet. A ta­nulók intenzív angol vagy né­met nyelvtanulás mellett szin­ten tartják tudásukat a legfon­tosabb közismereti tárgyakból. Egyetlen tanév alatt több nyelvi órájuk van, mint a hagyomá­nyos oktatás szerint 4 év alatt. Az elsődleges cél a tanév végén a középfokú nyelvvizsga, a tá­volabbi cél pedig az, hogy az érettségiig bőven legyen idejük egy második nyelvvizsga meg­szerzésére is. - Az Európai Unióhoz való ^^csatlakozás „elvárja" tőlünk, ^wgy két idegen nyelvet beszél­jünk. Milyen eredménnyel végez­tek a tavalyi diákok? Tóth Lászlóné: (német szakos nyelvtanár, az alapítvány vezetője): - Nagyon büszkék vagyunk ta­nulóinkra. Az 1998/99-es tanév­ben 24 tanuló végzett az alapítvá­nyi osztályban. Júniusban 20 ta­nuló tett sikeres (szóbeli-írásbeli) nyelvvizsgát, egy tanuló csak írásbeli, egy tanuló csak szóbeli Nyitott Világ! nyelvvizsgát szer­zett, 2 tanulónak pedig nem sikerült a vizsgája. Az ered­mények magasan meghaladják az or­szágos átlagot. A diákok számára az sem mellékes, hogy a sikeres nyelvvizs­ga egyben jeles érettségit is jelent az adott nyelvből. Külön öröm, hogy az elért pontszám­ok nem ritkán 85­98%-os teljesít­ményt mutattak. (60%-nál már si­keres egy nyelv­vizsga!) A szép eredmény elsősor­ban a tanulók ki­tartásának, szorgal­mának, céltudatos munkájának kö­szönhető. Nagyon hasznos volt a má­jusi kéthetes külföl­di nyelvgyakorlat, amelyhez sok cég nyújtott anyagi tá­Az alapítványi osztály jövő évi beiskolázásáról november 27-én tart az alapítvány elő­felvételi vizsgát idegen nyelv­ből. Ez alapján alakítják ki a nyelvi csoportok magját. A végső csoport kialakítására a február 5-én tartandó felvéte­li vizsga után kerül sor. mogatást, elsősorban az iparűzé­si adójából. Ezúton is köszönjük a támogatást! A tanulók teljesítménye mel­lett figyelemre méltó a felkészí­tő tanárok csapatmunkája. Az angolt és a németet is 3-3 nyelv­tanár tanítja tökéletes összhang­ban, jól kiegészítve és segítve egymás munkáját. Ez az ered­ményekben is meglátszik. — Hol folytatják tanulmányai­kat az intenzív idegen nyelvi osztály tanulói? - A többség - 16 tanuló - a Garay János Gimnáziumban ma­radt, reál, humán vagy nyelvi osztályban tanulnak tovább. 8 tanuló más középiskolát vá­lasztott, négyen Szekszárdon, négyen pedig más városban folytatják tanulmányaikat. Ha kezünkbe vesszük az Új Dunatáj ez évi második számát, ^fcgeográfiai és irodalmi értelemben ^Ts más vidékre juthatunk a lap ál­tal. A távolabbi kitekintés olyan tájra visz, amely népeinek hely­keresése folyamatos most már évtizedek óta. Pontosabban nem is helyüket keresik az erdélyi • vagy a szórványmagyarság föld­jein lakó emberek, mert ők bele­születtek egyfajta - nálunk külö­nösnek tekinthető - léthelyzetbe, és régóta futnak jogaik után a méltó élet reményében. Ennek jegyében vezetik be a versblokkot Lászlóffy Aladár költeményei, s ebben a szerkeze­ti egységben köszönti az Új Dunatáj az ötvenesztendős Nagy Gáspárt verseinek bemutatásá­val. A Kukorelly Endre és Pardi Anna által is jegyzett szakaszt a Székelyfold című folyóirat, be­mutatása vezeti vissza az elszakí­tott tájakra, még mindig versek­kel, melyek szerzői: Ferenczes István, Lövétei Lázár László s nő lap szerkesztésében tevékeny­egy elbeszéléssel György Attila kednek, s a romániai magyar iro­tollából. Nevezett szerzők a Har- dalom ismert alkotói, gita megyében havonta megjele- Három fontos és érdekfeszítő tanulmány járja körül a Közép-Európában kialakult nemzetké­pet. A Herder-díjas Fried István írása zá­rójeles alcímében hor­dozza a téma kényes voltát: „...Az eredeti­ség alkotás..." (Nem­zetképek - nemzet­torzképek Kelet-Kö­zép-Európában), a Bakk Miklós - Hor­váth Andor - Salat Levente szerzőhár­mas a jelen és a jövő romániai magyarságá­nak életlehetőségeit vizsgálja, Bodó Bar­na pedig a Temes me­gyei és lugosi magya­rok szociológiai raj­IV. ÉvmvAMj. SM«. m^UM. ^^jHÜÉ^l z£ t adja elénk. A képi anyag is messziről, a havasokból, Csíkból érkezett: Kántor József "dinamikus folt­jai" jelentik a lapszám képzőmű­vészeti anyagát. A Szemle-rovat másfelé tekint, Zalabai Zsig­mondról és könyvéről szól. Szekszárdi dolgainkról Szilágyi Miklóstól olvashatunk: ő emlé­kezik a kitűnő kollégára, a közel­múltban elhunyt Szakály Ferenc akadémikusra. Az immár hagyománnyá szer­veződött műelemző melléklet, az Új Dunatáj Műközelben című fü­zetecske tér vissza a számot indí­tó költőhöz: Széles Klára készí­tett lírai mozaikot Lászlóffy Ala­dárról, a kitűnő erdélyi költőről. Az egészet egybevetve: kitet­szik, hogy Szekszárdon, a Duna mellett nem csupán méltóképpen gondolnak a határok által elvá­lasztott magyarokra, hanem élő szellemi hidat is képesek verni a megfelelő irányba. Gacsályi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom