Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-10-03 / 34. szám

1999. október 3. SZEKSZÁRDI 5 Lakossági fórum Csatáron BESZELJÜK MEG... Megalakult a Szekszárdi Híd Egyesület Valószínűleg sokáig beszédtéma lesz. Legyen, vagy ne legyen? Ez nem kérdés, hiszen eldöntött dolog, hogy Szekszárdon lesz Családok Átmeneti Otthona. Legyen, de hol legyen? Ez itt a kérdés, mert ahova tervezték, azt a helyszínt ellenzik az ott élő lako­sok. Akkor hát hol legyen az átmene­ti otthon? Mindegy, csak ott ne le­gyen. A csatári fiókkönyvtárban volt megtartva a lakossági fórum. Nem hálás téma ilyesmiről írni, tudósítani. A fiókkönyvtár melletti épületbe • karja a város telepíteni az új szociá­5 intézményt, ez ellen 133 aláírást gyűjtöttek a környéken élők. Az ön­kormányzat hat és félmillió forintot nyert pályázaton, ebből alakítanák át a szóban forgó épületet, amelyben maximum hat hónapig laknának a va­lamilyen okból krízishelyzetbe került családok. Megpróbáltam magam elé képzelni egy ilyen családot, és rette­netesen kínosan kezdtem érezni ma­gam. Álltak előttem sötéten, komo­ran, mintha Munkácsy Mihály festet­te volna őket. Arcukon kétségbeesés, ami egykedvű beletörődést is sugár­zott. Beletörődést a megváltoztatha­tatlanba, már kérni, könyörögni sincs se kedvük, se erejük. Most ezekkel £Ujak le vitatkozni? Na persze a la­KÓk se velük vitatkoztak, hanem az önkormányzat jelen lévő képviselői­vel. Többek között Deli Istvánt, a polgármesteri hivatal szociális irodá­jának vezetőjét, Papp Győzőt, a szo­ciális központ igazgatóját próbálták meggyőzni, illetve lebeszélni arról a lakosok, hogy az ő környékükre (ut­cájukba) kerüljön az új szociális in­tézmény. A lakók féltik a nyugalmu­kat, és attól is tartanak sokan, hogy ingatlanjaik elértéktelenednek. Az egyik lakó bíróság előtt támadta meg az építési engedélyt, amely még anya, gyermek átmeneti női szállóról szólt. A lakosok az átkeresztelést is megtévesztésnek érzik. Egy szó, mint száz: az ott élő lakosok a leghatáro­zottabban tiltakoznak az ellen, hogy megkérdezésük nélkül, akaratuk elle­nére lakókörzetükbe telepítsék a Csa­ládok Átmeneti Otthonát. Bálás And­rás véleménye szerint, lehet, hogy az új testület zsákutcába futott ezzel a döntéssel. A közgyűlés Polgári frak­ciójának vezetője nem tartja kizárt­nak a dolog újragondolását. Az ügy­höz én annyit tennék hozzá, hogy van zsákutca is és patt-helyzet is. Ezen okoskodja ki magát valaki. Ha az itt élő polgároknak sikerül kikényszerí­teni a döntés megváltoztatását, akkor annak híre megy, és Szekszárdon nem lesz olyan lakóközösség, ame­lyik ne tiltakozna az ellen, hogy az ő lakókörzetükbe kerüljön a Családok Átmeneti Otthona. De valahol lennie kell! Kínomban eszembe jutott Rejtő Jenő egyik regényalakja, akit kitil­tottak a világ összes településéről, főleg kikötőjéből, ezért aztán száraz­földre a lábát csak sötétben és a leg­nagyobb titokban tehette. Ámde a dolog nem ennyire vicces. Valami­lyen okból krízishelyzetbe került családok vannak, és pénz is van az átmeneti otthonra. Akkor most mi legyen? Mert valaminek történnie kell. Fontos megjegyezni még azt is, hogy az intézmény szakmai felügye­let mellett működne, és az ország más részein működő hasonló intéz­mények sehol sem okoztak konflik­tusokat lakókörnyezetükben. A tilta­kozókat ez nem győzi meg. A kérdés továbbra is nyitott. Beszéljük meg, hogy tényleg félelmetesek-e a krí­zis-helyzetbe jutott családok, vagy csak nagyon szerencsétlenek, akik­nek száz bajuk mellé nem hiányzik még az is, hogy mások nyugalmát fölöslegesen megzavarják. Még valami... A parkokban, ka­pualjakban sokkal jobban feltűnő­ek, ott aztán tényleg láb alatt lehet­nek, amíg egyszer össze nem esnek az utcán, vagy meg nem fagynak a téli hidegben. Bálint György Lajos A Szekszárdi Duna-híd az ország 10 legfontosabb beruhá­zásának egyike. Megépültét a kormány többször szavatol­ta. A hídhoz vezető utak és infrastruktúra - gondoljunk csak az S9 -esre vagy a 6-os 56-os út autóúttá fejlesztésére - köznapi nyelven szólva még a „holdban vannak". Pénz tehát nincs, ám példa arra, hogyan lehet erős lobbymunká­val eredményt elérni, van. Dunaújvárosban a helyi vállal­kozásokból és gazdasági egységekből szerveződött hid­egyesület el tudta érni, hogy az ottani Duna-híd bekerüljön az ország 10 éves fejlesztési programjába. Ez a példa mintául kell, hogy szolgáljon számunkra is ­mondta Kocsis Imre Antal, aki ezúttal nem mint polgármes­ter, hanem, mint magánszemély vett részt a találkozón. Igaz a város legnagyobb vállalkozóit ő ültette egy asztal mellé. A város gazdasági elitje megközelítően 40 milliárd forint ter­melési értéket produkál. Ez a gazdasági erő, és természete­Híd és út a Sión - a Dunán is lesz sen a kapcsolatrendszer elég erő lehet ahhoz, hogy a most megalakuló civil szervezet elérje célját. A gazdasági vezetők egyetértettek az elképzelésekkel, így a Szekszárdi Híd Egyesület gyakorlatilag percek alatt megalakult. A szervezet elnöksége egyelőre csökkentett létszámú, hiszen nem min­den olyan résztvevő volt jelen, akinek fontos szerep jutna ebben az egyesületben. Hiányoztak például a kamarák, és az országgyűlési képviselők is. Az egyesület alakuló ülésén résztvevők azonban egyetértettek abban, nélkülük nem lehet igazán ütőképes a szervezet. Érezte ezt a megválasztott el­nök, Csingár Péter is, aki „szűzbeszédében" kiemelte: „Rendkívül fontos, hogy azok, akik hivatalból dolgoznak a híd és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra ügyén, jelen le­gyenek a munkában. Ugyancsak fontos, hogy a túlpart érin­tett vezetői és gazdasági potenciáljának képviselői is csatla­kozzanak, mert csak így van igazán súlya az egyesületnek. Nincs értelme egy hídnak, amely nem vezet sehova, de ehhez sok munkára van szükség és összefogásra." A Szekszárdi Híd Egyesület legközelebb decemberben ül össze, ahova meghívják majd a megye és a város vezetőjét ta­nácskozási joggal, valamint az országgyűlési képviselőket. Az egyesület vezetősége váija azon magánszemélyek és gazdasá­gi egységek jelentkezését, akik úgy érzik, szeretnék segíteni a munkában. Jelentkezési szándékukat az egyesület titkáránál Dr. Göttlinger Istvánnál a polgármesteri hivatalban jelezhetik. -kg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom