Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-10-03 / 34. szám
1999. október 3. SZEKSZÁRDI 5 Lakossági fórum Csatáron BESZELJÜK MEG... Megalakult a Szekszárdi Híd Egyesület Valószínűleg sokáig beszédtéma lesz. Legyen, vagy ne legyen? Ez nem kérdés, hiszen eldöntött dolog, hogy Szekszárdon lesz Családok Átmeneti Otthona. Legyen, de hol legyen? Ez itt a kérdés, mert ahova tervezték, azt a helyszínt ellenzik az ott élő lakosok. Akkor hát hol legyen az átmeneti otthon? Mindegy, csak ott ne legyen. A csatári fiókkönyvtárban volt megtartva a lakossági fórum. Nem hálás téma ilyesmiről írni, tudósítani. A fiókkönyvtár melletti épületbe • karja a város telepíteni az új szociá5 intézményt, ez ellen 133 aláírást gyűjtöttek a környéken élők. Az önkormányzat hat és félmillió forintot nyert pályázaton, ebből alakítanák át a szóban forgó épületet, amelyben maximum hat hónapig laknának a valamilyen okból krízishelyzetbe került családok. Megpróbáltam magam elé képzelni egy ilyen családot, és rettenetesen kínosan kezdtem érezni magam. Álltak előttem sötéten, komoran, mintha Munkácsy Mihály festette volna őket. Arcukon kétségbeesés, ami egykedvű beletörődést is sugárzott. Beletörődést a megváltoztathatatlanba, már kérni, könyörögni sincs se kedvük, se erejük. Most ezekkel £Ujak le vitatkozni? Na persze a laKÓk se velük vitatkoztak, hanem az önkormányzat jelen lévő képviselőivel. Többek között Deli Istvánt, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetőjét, Papp Győzőt, a szociális központ igazgatóját próbálták meggyőzni, illetve lebeszélni arról a lakosok, hogy az ő környékükre (utcájukba) kerüljön az új szociális intézmény. A lakók féltik a nyugalmukat, és attól is tartanak sokan, hogy ingatlanjaik elértéktelenednek. Az egyik lakó bíróság előtt támadta meg az építési engedélyt, amely még anya, gyermek átmeneti női szállóról szólt. A lakosok az átkeresztelést is megtévesztésnek érzik. Egy szó, mint száz: az ott élő lakosok a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére lakókörzetükbe telepítsék a Családok Átmeneti Otthonát. Bálás András véleménye szerint, lehet, hogy az új testület zsákutcába futott ezzel a döntéssel. A közgyűlés Polgári frakciójának vezetője nem tartja kizártnak a dolog újragondolását. Az ügyhöz én annyit tennék hozzá, hogy van zsákutca is és patt-helyzet is. Ezen okoskodja ki magát valaki. Ha az itt élő polgároknak sikerül kikényszeríteni a döntés megváltoztatását, akkor annak híre megy, és Szekszárdon nem lesz olyan lakóközösség, amelyik ne tiltakozna az ellen, hogy az ő lakókörzetükbe kerüljön a Családok Átmeneti Otthona. De valahol lennie kell! Kínomban eszembe jutott Rejtő Jenő egyik regényalakja, akit kitiltottak a világ összes településéről, főleg kikötőjéből, ezért aztán szárazföldre a lábát csak sötétben és a legnagyobb titokban tehette. Ámde a dolog nem ennyire vicces. Valamilyen okból krízishelyzetbe került családok vannak, és pénz is van az átmeneti otthonra. Akkor most mi legyen? Mert valaminek történnie kell. Fontos megjegyezni még azt is, hogy az intézmény szakmai felügyelet mellett működne, és az ország más részein működő hasonló intézmények sehol sem okoztak konfliktusokat lakókörnyezetükben. A tiltakozókat ez nem győzi meg. A kérdés továbbra is nyitott. Beszéljük meg, hogy tényleg félelmetesek-e a krízis-helyzetbe jutott családok, vagy csak nagyon szerencsétlenek, akiknek száz bajuk mellé nem hiányzik még az is, hogy mások nyugalmát fölöslegesen megzavarják. Még valami... A parkokban, kapualjakban sokkal jobban feltűnőek, ott aztán tényleg láb alatt lehetnek, amíg egyszer össze nem esnek az utcán, vagy meg nem fagynak a téli hidegben. Bálint György Lajos A Szekszárdi Duna-híd az ország 10 legfontosabb beruházásának egyike. Megépültét a kormány többször szavatolta. A hídhoz vezető utak és infrastruktúra - gondoljunk csak az S9 -esre vagy a 6-os 56-os út autóúttá fejlesztésére - köznapi nyelven szólva még a „holdban vannak". Pénz tehát nincs, ám példa arra, hogyan lehet erős lobbymunkával eredményt elérni, van. Dunaújvárosban a helyi vállalkozásokból és gazdasági egységekből szerveződött hidegyesület el tudta érni, hogy az ottani Duna-híd bekerüljön az ország 10 éves fejlesztési programjába. Ez a példa mintául kell, hogy szolgáljon számunkra is mondta Kocsis Imre Antal, aki ezúttal nem mint polgármester, hanem, mint magánszemély vett részt a találkozón. Igaz a város legnagyobb vállalkozóit ő ültette egy asztal mellé. A város gazdasági elitje megközelítően 40 milliárd forint termelési értéket produkál. Ez a gazdasági erő, és természeteHíd és út a Sión - a Dunán is lesz sen a kapcsolatrendszer elég erő lehet ahhoz, hogy a most megalakuló civil szervezet elérje célját. A gazdasági vezetők egyetértettek az elképzelésekkel, így a Szekszárdi Híd Egyesület gyakorlatilag percek alatt megalakult. A szervezet elnöksége egyelőre csökkentett létszámú, hiszen nem minden olyan résztvevő volt jelen, akinek fontos szerep jutna ebben az egyesületben. Hiányoztak például a kamarák, és az országgyűlési képviselők is. Az egyesület alakuló ülésén résztvevők azonban egyetértettek abban, nélkülük nem lehet igazán ütőképes a szervezet. Érezte ezt a megválasztott elnök, Csingár Péter is, aki „szűzbeszédében" kiemelte: „Rendkívül fontos, hogy azok, akik hivatalból dolgoznak a híd és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra ügyén, jelen legyenek a munkában. Ugyancsak fontos, hogy a túlpart érintett vezetői és gazdasági potenciáljának képviselői is csatlakozzanak, mert csak így van igazán súlya az egyesületnek. Nincs értelme egy hídnak, amely nem vezet sehova, de ehhez sok munkára van szükség és összefogásra." A Szekszárdi Híd Egyesület legközelebb decemberben ül össze, ahova meghívják majd a megye és a város vezetőjét tanácskozási joggal, valamint az országgyűlési képviselőket. Az egyesület vezetősége váija azon magánszemélyek és gazdasági egységek jelentkezését, akik úgy érzik, szeretnék segíteni a munkában. Jelentkezési szándékukat az egyesület titkáránál Dr. Göttlinger Istvánnál a polgármesteri hivatalban jelezhetik. -kg-