Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-26 / 33. szám

1999. szeptember 19. SZEKSZÁRDI 3 A polgár és a polgári társadalom Granasztói György professzor, a Kelet-Európa Intézet fő­igazgatója a Szekszárdi Fó­rum vendégeként „A polgári társadalom esélyei az új évez­red küszöbén" címmel tartott előadást városunkban. A pro­fesszor újszerű megközelítés­ben világította meg a polgári társadalom illetve a polgár fogalmát. Felfogásában a polgár és a polgári társadalom nem a történelmi tanulmányokból ismert osztálykategória illet­ve társadalmi formációt je­lenti, hanem egy olyan erköl­csi kategóriát és politikai fi­lozófiát, amely felfogás sze­rint mindenki polgár. Polgár mindenki, aki egyéni érdeke­it a különböző közösségi ­család, munkahely, falu, me­gye stb. - érdekkel képes ösz­szehangolni és egyeztetni. A polgár szinonimája a pro­fesszor szerint a személyiség, ellentéte pedig az egyéniség, aki egyéni érdekeit a közös­ségi érdek fölé helyezi. Polgári társadalom ebben a megközelítésben pedig nem más, mint a különböző egyéni és közösségi érdekek szintézisét megteremteni ké­pes társadalmi formáció. A közösségi érdekek közös ne­vezője a közjó, amit a társa­dalomnak meg kell határoz­nia, és az államnak kell azt képviselnie. Granasztói György szerint a polgári társadalom egy eszmé­nyi állapot, igazán sehol nem valósulhat meg, de olyan idea­lisztikus elképzelés, amely felé minden társadalomnak töre­kednie kell. A több évet Franciaország­ban tanító professzor szerint Európa nyugati felén létező társadalmak több száz éve e cél felé haladnak. A XVIII. szá­zadtól Magyarország is szink­ronban volt ezekkel a törekvé­sekkel, de a '45 utáni történe­lemfejlődésünk törést okozott ezekben a folyamatokban. Az osztályéi lenségként eltörölt pa­raszti, kisvállalkozói réteg csak most a demokratikus váltás után kezd újra kialakulni. A professzor szerint azonban nincs mit szégyenkeznünk, az elmúlt tíz évben a magyar társa­dalom olyan fejlődést produkált, amely a Nyugat elismerését is kivívta. A professzor szerint a '98-as választások pedig azt mu­tatták meg, hogy a polgári társa­dalom utáni igény igenis létezik Magyarországon, hiszen a Fi­desz által felvállalt politikai cé­lok szimpatikusak és elfogadha­tóak voltak a társadalom széles rétegei számára, és ezt szavaza­taikkal is kifejezésre juttatták. Természetesen van még mit tenni, hiszen például a környezetvédelmi gondolko­dásmódban még több évtize­des a lemaradásunk Európa nyugati felétől. Gál Az 1998. júniusában megjelent IKIM rendelet alapján szórakoztatóipari tevékenységet csak országos engedéllyel lehet folytatni. Tolna megyében az új engedéllyel kapcsolatos felvilágosítást Boros Lászlónál (Tolna, Széchenyi u. 37., Tel: 74/443-738) kaphatnak az érintettek. Hányattatott sorsunk tesz közép-európaivá Őszvégi disputa közéleti személyiségekkel Az Európához való tartozás vágya egyidős a keresztény Magyarországgal, keletről ér­kezett őseink időben felismer­ték a nyugati civilizáció elő­nyeit, s ez a felismerés meg is mentette a magyarokat a pusz­tulástól, nem jutottak a szom­szédos avarok sorsára. Ám va­lahogy mégsem lettünk soha igazán európaiak. Nekünk, a körülöttünk lévő országokkal egyetemben sajátosak marad­tak a problémáink, a gondol­kodásmódunk, az életvitelünk. re koncentrál, címe: „ Inter­etnikus kapcsolatok Közép­Európában". A jelenlévő ér­deklődők bevonásával azt kí­vánják boncolgatni, hogy hosszú évszázadok óta miként tudott együtt élni román és magyar, német és zsidó, miből fakad az elvakító nacionaliz­mus, s válik kegyetlen soviniz­mussá, a másokat elnyomni akarássá. A rendezvény tiszte­letbeli házigazdája Mészöly Miklós lesz, és olyan neves személyiségekkel lehet beszél­sz idei konferencia tiszteletbeli házigazdája ismét Mészöly Miklós Közép-európainak lenni - so­kat vitatott kérdés ez ma. A „középeurópaiság" szelle­mében immár nyolcadszor ke­rül sor az írók, Politikusok, Nagykövetek Találkozójára, melyet idén is a Művészetek Házában tartanak, a Szüreti Fesztivál első napján. A meg­hívott vendégek hazánk és a határon túli értelmiség kiváló­ságai, akik vallják e kontinens­darab valamiféle közösségét, egyféle életérzést, amit hosszú évszázadok véstek az emberek tudatába. Az idei téma Erdély­getni, sőt vitába szállni, mint Csóti György, Magyarország Zágrábi nagykövete, Gábriel Andreescu bukaresti politoló­gus, aki arra kíván rávilágítani, hogy miért nincsen Erdélyben Koszovó? De érkeznek elő­adók Temesvárról, Szegedről és Budapestről is. A szeptem­ber 24-én délelőtt 10 órától egészen este 18 óráig tartó szellemi tobzódás teljesen nyi­tott: bárki csatlakozhat, kér­dezhet, cáfolhat, akit érdekel a közélet és a társadalom, amelyben él. 3 N.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom