Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-26 / 33. szám

1999. szeptember 19. SZEKSZÁRDI 3 A polgár és a polgári társadalom Granasztói György professzor, a Kelet-Európa Intézet főigazgatója a Szekszárdi Fórum vendégeként „A polgári társadalom esélyei az új évezred küszöbén" címmel tartott előadást városunkban. A professzor újszerű megközelítésben világította meg a polgári társadalom illetve a polgár fogalmát. Felfogásában a polgár és a polgári társadalom nem a történelmi tanulmányokból ismert osztálykategória illetve társadalmi formációt jelenti, hanem egy olyan erkölcsi kategóriát és politikai filozófiát, amely felfogás szerint mindenki polgár. Polgár mindenki, aki egyéni érdekeit a különböző közösségi család, munkahely, falu, megye stb. - érdekkel képes öszszehangolni és egyeztetni. A polgár szinonimája a professzor szerint a személyiség, ellentéte pedig az egyéniség, aki egyéni érdekeit a közösségi érdek fölé helyezi. Polgári társadalom ebben a megközelítésben pedig nem más, mint a különböző egyéni és közösségi érdekek szintézisét megteremteni képes társadalmi formáció. A közösségi érdekek közös nevezője a közjó, amit a társadalomnak meg kell határoznia, és az államnak kell azt képviselnie. Granasztói György szerint a polgári társadalom egy eszményi állapot, igazán sehol nem valósulhat meg, de olyan idealisztikus elképzelés, amely felé minden társadalomnak törekednie kell. A több évet Franciaországban tanító professzor szerint Európa nyugati felén létező társadalmak több száz éve e cél felé haladnak. A XVIII. századtól Magyarország is szinkronban volt ezekkel a törekvésekkel, de a '45 utáni történelemfejlődésünk törést okozott ezekben a folyamatokban. Az osztályéi lenségként eltörölt paraszti, kisvállalkozói réteg csak most a demokratikus váltás után kezd újra kialakulni. A professzor szerint azonban nincs mit szégyenkeznünk, az elmúlt tíz évben a magyar társadalom olyan fejlődést produkált, amely a Nyugat elismerését is kivívta. A professzor szerint a '98-as választások pedig azt mutatták meg, hogy a polgári társadalom utáni igény igenis létezik Magyarországon, hiszen a Fidesz által felvállalt politikai célok szimpatikusak és elfogadhatóak voltak a társadalom széles rétegei számára, és ezt szavazataikkal is kifejezésre juttatták. Természetesen van még mit tenni, hiszen például a környezetvédelmi gondolkodásmódban még több évtizedes a lemaradásunk Európa nyugati felétől. Gál Az 1998. júniusában megjelent IKIM rendelet alapján szórakoztatóipari tevékenységet csak országos engedéllyel lehet folytatni. Tolna megyében az új engedéllyel kapcsolatos felvilágosítást Boros Lászlónál (Tolna, Széchenyi u. 37., Tel: 74/443-738) kaphatnak az érintettek. Hányattatott sorsunk tesz közép-európaivá Őszvégi disputa közéleti személyiségekkel Az Európához való tartozás vágya egyidős a keresztény Magyarországgal, keletről érkezett őseink időben felismerték a nyugati civilizáció előnyeit, s ez a felismerés meg is mentette a magyarokat a pusztulástól, nem jutottak a szomszédos avarok sorsára. Ám valahogy mégsem lettünk soha igazán európaiak. Nekünk, a körülöttünk lévő országokkal egyetemben sajátosak maradtak a problémáink, a gondolkodásmódunk, az életvitelünk. re koncentrál, címe: „ Interetnikus kapcsolatok KözépEurópában". A jelenlévő érdeklődők bevonásával azt kívánják boncolgatni, hogy hosszú évszázadok óta miként tudott együtt élni román és magyar, német és zsidó, miből fakad az elvakító nacionalizmus, s válik kegyetlen sovinizmussá, a másokat elnyomni akarássá. A rendezvény tiszteletbeli házigazdája Mészöly Miklós lesz, és olyan neves személyiségekkel lehet beszélsz idei konferencia tiszteletbeli házigazdája ismét Mészöly Miklós Közép-európainak lenni - sokat vitatott kérdés ez ma. A „középeurópaiság" szellemében immár nyolcadszor kerül sor az írók, Politikusok, Nagykövetek Találkozójára, melyet idén is a Művészetek Házában tartanak, a Szüreti Fesztivál első napján. A meghívott vendégek hazánk és a határon túli értelmiség kiválóságai, akik vallják e kontinensdarab valamiféle közösségét, egyféle életérzést, amit hosszú évszázadok véstek az emberek tudatába. Az idei téma Erdélygetni, sőt vitába szállni, mint Csóti György, Magyarország Zágrábi nagykövete, Gábriel Andreescu bukaresti politológus, aki arra kíván rávilágítani, hogy miért nincsen Erdélyben Koszovó? De érkeznek előadók Temesvárról, Szegedről és Budapestről is. A szeptember 24-én délelőtt 10 órától egészen este 18 óráig tartó szellemi tobzódás teljesen nyitott: bárki csatlakozhat, kérdezhet, cáfolhat, akit érdekel a közélet és a társadalom, amelyben él. 3 N.M.