Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-19 / 32. szám

4 SZEKSZÁRDI , 1999. szeptember 26. HÍREK SZEKSZÁRD GIMNÁZIUMAIBÓL Eredmények az érettségit és a felvételit illetően is. A fiatalok többsége egyetemi képzésben fog részesülni az elkö­vetkezendő évek során, ahol java­részt a jogi-, közgazdasági egye­tem dominál, de találkozhatunk különféle reálszakos egyetemek­kel is. Ezen esetekben a progra­mozó-matematikus szakok gyako­roltak vonzerőt volt tanulóinkra. - Noha Ön úgy fogalmazott: négyévi céltudatos és fegyelme­zett munkáról volt szó a tanulók részéről, én mégis úgy látom, nem pusztán a diákság részé­ről... Hiszen a pedagógus vállá­ra legalább akkora felelősség, feladat „nehezedik". Mintegy személyes jelleggel megjegyez­ném: amint jöttem a folyosón, láttam, már mennyien dolgoz­nak, egyeztetnek, megbeszélé­sek folynak. Szinte pezseg az élet a falak között. Mindez arra enged következtetni: a szeptem­ber ismét teljes intenzitással kezdődik. - Ez így természetes. Ilyenkor tervezzük meg az egész tanév munkáját, feladatait. Az idei tanév­ben egy 8 évfolyamos, illetve há­rom 4 évfolyamos gimnáziumi osztály indul. Nagyon jó átlaggal érkeztek hozzánk a fiatalok, sokat várunk tőlük. Kellemesen töltötték a Váralján megrendezett szecska­tábori programokat - ez is a ha­gyományainkba illeszkedik. A mindennapok nevelő és oktató munkáját, a délelőttök elfoglaltsá­gait idén is különféle rendezvé­nyekkel egészítjük ki. A Diákön­kormányzattal közösen szervezünk majd programokat, s az eddigi ha­gyományoknak megfelelően ala­kítjuk a gimnázium kulturális éle­tét, veszünl részt a városé ban is. - Egy tanár­nak bizonyára nehéz megválni néhány igen kedves tanítvá­nyától. Önnek ki vagy kik ju­tottak eszébe az előző állítást meghallván? - Az iskola úgy működik, hogy a tanulók eljut­nak olyan neveltségi szintre, oly tu­dásanyag birtokába, amilyennel szép elképzeléseink szerint szeret­nénk látni és tudni őket, akkor az élet rendje szerint leérettségiznek és elmennek tőlünk. Jó érzéssel bú­csúztathattuk az idén érettségizett diákjainkat is. Annyi intelligens, jómodorú és „emlékezetes" tanít­ványunk volt, hogy félek, kihagyok közülük valakit. Mindenképpen meg kell említenem a legkimagas­lóbbakat: Davidovics Gábort, Kroneraff Ágnest, Papp Szilárdot, Péterfalvi Csabát, Röfi Gyulát, Say Dorottyát, Zóka Esztert... Sokáig tudnám a sort folytatni. Póla Károly, az I. Béla Gimná­zium és Informatikai Középis­kola igazgatója nem kis büszke­séggel közölte, hogy a negyedik évfolyam tanulóinak többsége ab­ba az intézménybe nyert felvételt, amit elsőként megjelölt. A felső­oktatási képzésformák széles ská­lájának szinte minden fajtáját be­jelölték a diákok. Több közgazda­ságtudományi egyetemre, jogi egyetemekre történt jelentkezés, emellett az úgymond életképesebb szakok is megjelentek, mint példá­ul kereskedelem, menedzselés. Számos fiatalnak többletpontot je­lentett a felvételi során a nyelv­vizsga megszerzése, melyre év közben a kimagasló tanulmányi teljesítményük mellett tettek szert. - Évek óta töretlen korszerű­södést, fejlődést mutat a gimná­zium arca. Mind külcsín tekin­tetében, mind pedig a felmuta­tott eredményeket nézve. Bizo­nyára egyre jobb átlaggal ér­keznek a gimnazisták is. Arra kérem önt, vázolja fel pár mon­datban, milyen változások ta­pasztalhatók ez irányban? - A már hagyományos gimnázi­umi és a talán kissé újszerűbb in­formatikai osztályok esetén 3-4 ti­zeddel emelkedett a jelentkezők átlageredménye. Ez konkrétan 4,5 körüli szintet takar. A gimnáziumi osztályokba kétszázan jelentkez­tek, az informatikai osztályoknál pedig hatszoros túljelentkezéssel kellett számolnunk. Emiatt történt úgy, hogy 36 fős osztályokat kel­lett indítanunk. - Az első gimnáziumi osztály 1992­ben indult. Az akkori tanulók javarésze csak érettségi vizs­gát akart ten­ni, nem kí-vánt továbbtanulni. Változott-e ez azóta? - Határozott elmozdulás tapasztalható a felvé­teli eredményeket illetően is. Min­den évben az előzőnél közel 10 %­kai javul az érettségi után sikeres felvételit tett tanulók aránya. Aje­lenlegi osztályoknál pedig látható, hogy ez a tendencia folytatódik. - Ha csak az idei osztálylét­számra gondolunk, akkor túl a szaktanárok felkészültségén, s az általam is tapasztalt humá­nus légkörön, kell lennie még valaminek, ami vonzza a jelent­kezőket... - Azt elsősorban ők tudnák meg­mondani, miért tartják vonzónak az iskolát. Mi ennek örülünk, s úgy szervezzük-végezzük munkánkat, hogy meg tudjunk felelni a velünk szemben támasztott igényeknek. Idén az elsősök, másodikosok szá­mára lesznek ún. orientációs tan­tárgyak. Ez tulajdonképpen a fa­kultáció előrehozott változatának is tekinthető. Elsősorban a mate­matikára valamint a magyar nyelv­tanra gondoltunk. Ez biztosítaná a diákoknak - egyelőre kisebb hang­súlyt fektetve a jegyekre, ezáltal stresszmentesebbé téve a dolgot ­hogy belekóstoljanak abba, milyen követelményi szintet támaszt a^fe oktatás, ha valaki reál illetve hu^^ mán szakon kíván a későbbiek so­rán továbbtanulni. Emellett szá­mos érdekes anyaggal bővítenénk tanulóink ismeretanyagát az adott tárgykörben. Nagyobb hangsúlyt kapnának azok a tantárgyak, me­lyek ismereteire idővel valóban szükség lesz. A matematika és a nyelvtan szinte minden továbbta­nuló számára nélkülözhetetlen. - Az orientációs tantárgyak gondolom újabb feladatokat adnak a tantestület tagjainak. A már meglévő pedagóguslét­szám elképzelhető, hogy emel­kedik? Ha igen, akkor milyen arányban? - 10 új arccal ismerkedhetnek meg a tanulóink. Közöttük termé­szetesen teljes óraszámban tanítók és óraadók is lesznek. Az 1999/2000. tanévtől iskolánkhoz biológia-, informatika-, matemati­ka-, és magyar tanárok kerülnek. Persze idegennyelvtanáraink szá­mát is növelni fogjuk. Panyi Zita Lemle Béláné, a Garay János Gimnázium igazgatónője: - Az 1998/99-es tanév során 4 végzős osztályunk tanulói tették le az érettségi vizsgát. Szám sze­rint 112-en. Az érettségi jelezte, hogy meghozta gyümölcsét a négyévi céltudatos felkészülés, lé­vén, hogy a vizsgák eredménye elérte a 4,4-es átlagot. Emellett érettségiző diákjaink 76%-a nyelvvizsgát is szerzett, melyek közül 7 felsőfokú született. Az idegen nyelvek között a már talán természetesnek mondható angol és német mellett szerepelt a latin

Next

/
Oldalképek
Tartalom