Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-09-19 / 32. szám
4 SZEKSZÁRDI , 1999. szeptember 26. HÍREK SZEKSZÁRD GIMNÁZIUMAIBÓL Eredmények az érettségit és a felvételit illetően is. A fiatalok többsége egyetemi képzésben fog részesülni az elkövetkezendő évek során, ahol javarészt a jogi-, közgazdasági egyetem dominál, de találkozhatunk különféle reálszakos egyetemekkel is. Ezen esetekben a programozó-matematikus szakok gyakoroltak vonzerőt volt tanulóinkra. - Noha Ön úgy fogalmazott: négyévi céltudatos és fegyelmezett munkáról volt szó a tanulók részéről, én mégis úgy látom, nem pusztán a diákság részéről... Hiszen a pedagógus vállára legalább akkora felelősség, feladat „nehezedik". Mintegy személyes jelleggel megjegyezném: amint jöttem a folyosón, láttam, már mennyien dolgoznak, egyeztetnek, megbeszélések folynak. Szinte pezseg az élet a falak között. Mindez arra enged következtetni: a szeptember ismét teljes intenzitással kezdődik. - Ez így természetes. Ilyenkor tervezzük meg az egész tanév munkáját, feladatait. Az idei tanévben egy 8 évfolyamos, illetve három 4 évfolyamos gimnáziumi osztály indul. Nagyon jó átlaggal érkeztek hozzánk a fiatalok, sokat várunk tőlük. Kellemesen töltötték a Váralján megrendezett szecskatábori programokat - ez is a hagyományainkba illeszkedik. A mindennapok nevelő és oktató munkáját, a délelőttök elfoglaltságait idén is különféle rendezvényekkel egészítjük ki. A Diákönkormányzattal közösen szervezünk majd programokat, s az eddigi hagyományoknak megfelelően alakítjuk a gimnázium kulturális életét, veszünl részt a városé ban is. - Egy tanárnak bizonyára nehéz megválni néhány igen kedves tanítványától. Önnek ki vagy kik jutottak eszébe az előző állítást meghallván? - Az iskola úgy működik, hogy a tanulók eljutnak olyan neveltségi szintre, oly tudásanyag birtokába, amilyennel szép elképzeléseink szerint szeretnénk látni és tudni őket, akkor az élet rendje szerint leérettségiznek és elmennek tőlünk. Jó érzéssel búcsúztathattuk az idén érettségizett diákjainkat is. Annyi intelligens, jómodorú és „emlékezetes" tanítványunk volt, hogy félek, kihagyok közülük valakit. Mindenképpen meg kell említenem a legkimagaslóbbakat: Davidovics Gábort, Kroneraff Ágnest, Papp Szilárdot, Péterfalvi Csabát, Röfi Gyulát, Say Dorottyát, Zóka Esztert... Sokáig tudnám a sort folytatni. Póla Károly, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola igazgatója nem kis büszkeséggel közölte, hogy a negyedik évfolyam tanulóinak többsége abba az intézménybe nyert felvételt, amit elsőként megjelölt. A felsőoktatási képzésformák széles skálájának szinte minden fajtáját bejelölték a diákok. Több közgazdaságtudományi egyetemre, jogi egyetemekre történt jelentkezés, emellett az úgymond életképesebb szakok is megjelentek, mint például kereskedelem, menedzselés. Számos fiatalnak többletpontot jelentett a felvételi során a nyelvvizsga megszerzése, melyre év közben a kimagasló tanulmányi teljesítményük mellett tettek szert. - Évek óta töretlen korszerűsödést, fejlődést mutat a gimnázium arca. Mind külcsín tekintetében, mind pedig a felmutatott eredményeket nézve. Bizonyára egyre jobb átlaggal érkeznek a gimnazisták is. Arra kérem önt, vázolja fel pár mondatban, milyen változások tapasztalhatók ez irányban? - A már hagyományos gimnáziumi és a talán kissé újszerűbb informatikai osztályok esetén 3-4 tizeddel emelkedett a jelentkezők átlageredménye. Ez konkrétan 4,5 körüli szintet takar. A gimnáziumi osztályokba kétszázan jelentkeztek, az informatikai osztályoknál pedig hatszoros túljelentkezéssel kellett számolnunk. Emiatt történt úgy, hogy 36 fős osztályokat kellett indítanunk. - Az első gimnáziumi osztály 1992ben indult. Az akkori tanulók javarésze csak érettségi vizsgát akart tenni, nem kí-vánt továbbtanulni. Változott-e ez azóta? - Határozott elmozdulás tapasztalható a felvételi eredményeket illetően is. Minden évben az előzőnél közel 10 %kai javul az érettségi után sikeres felvételit tett tanulók aránya. Ajelenlegi osztályoknál pedig látható, hogy ez a tendencia folytatódik. - Ha csak az idei osztálylétszámra gondolunk, akkor túl a szaktanárok felkészültségén, s az általam is tapasztalt humánus légkörön, kell lennie még valaminek, ami vonzza a jelentkezőket... - Azt elsősorban ők tudnák megmondani, miért tartják vonzónak az iskolát. Mi ennek örülünk, s úgy szervezzük-végezzük munkánkat, hogy meg tudjunk felelni a velünk szemben támasztott igényeknek. Idén az elsősök, másodikosok számára lesznek ún. orientációs tantárgyak. Ez tulajdonképpen a fakultáció előrehozott változatának is tekinthető. Elsősorban a matematikára valamint a magyar nyelvtanra gondoltunk. Ez biztosítaná a diákoknak - egyelőre kisebb hangsúlyt fektetve a jegyekre, ezáltal stresszmentesebbé téve a dolgot hogy belekóstoljanak abba, milyen követelményi szintet támaszt a^fe oktatás, ha valaki reál illetve hu^^ mán szakon kíván a későbbiek során továbbtanulni. Emellett számos érdekes anyaggal bővítenénk tanulóink ismeretanyagát az adott tárgykörben. Nagyobb hangsúlyt kapnának azok a tantárgyak, melyek ismereteire idővel valóban szükség lesz. A matematika és a nyelvtan szinte minden továbbtanuló számára nélkülözhetetlen. - Az orientációs tantárgyak gondolom újabb feladatokat adnak a tantestület tagjainak. A már meglévő pedagóguslétszám elképzelhető, hogy emelkedik? Ha igen, akkor milyen arányban? - 10 új arccal ismerkedhetnek meg a tanulóink. Közöttük természetesen teljes óraszámban tanítók és óraadók is lesznek. Az 1999/2000. tanévtől iskolánkhoz biológia-, informatika-, matematika-, és magyar tanárok kerülnek. Persze idegennyelvtanáraink számát is növelni fogjuk. Panyi Zita Lemle Béláné, a Garay János Gimnázium igazgatónője: - Az 1998/99-es tanév során 4 végzős osztályunk tanulói tették le az érettségi vizsgát. Szám szerint 112-en. Az érettségi jelezte, hogy meghozta gyümölcsét a négyévi céltudatos felkészülés, lévén, hogy a vizsgák eredménye elérte a 4,4-es átlagot. Emellett érettségiző diákjaink 76%-a nyelvvizsgát is szerzett, melyek közül 7 felsőfokú született. Az idegen nyelvek között a már talán természetesnek mondható angol és német mellett szerepelt a latin