Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-12 / 31. szám

12 SZEKSZÁRDI 12 1999. szeptember 12. A hír puszta hallatán, miszerint hirtelenjében vezetőségválasztó közgyűlést tartottak a KSC Szekszárd háza táján, és új vezetése van a kosaras klubnak, sokaknak egy új időszámítás, egy új korszak kezdete a klub életében jut eszébe. Tűnődik, tanakodik az átlagszurkoló, a sportág, az ő szórakoztatásáért aggódó sima néző is: Ez meg most, hogy lehet, leváltották „A Bódogot", hát az meg hogy, miért lehet?! Egyáltalán mi folyik, mi történik itt a háttérben? Minden történt úgy, ahogy eddig szokott, most meg „tabula raza." Egyáltalán jó lesz ez nekünk, mi fog ebből kisülni?" A hírt első hallásra, vagy olvasatra tényleg nem könnyű feldolgozni, ennélfogva kommentálni. Részint azért, mert ennek a klubnak immár huszonhárom éve van egy rendkívül karizmatikus elnöke, aki... Aki az utóbbi évtizedben a rendszerváltozás óta gyakorlatilag egyedüli letéteményese az NBI-es szintű szekszárdi női kosárlabdázás félszázmillió közeli financiális hátterének. Akinek a lemondását vagy lemondatását az új idők hajnalán bizonyos körökben a kordivatnak megfelelően - szívesen vették volna, de... Ám az évtized közepén eme radikális hangok is elcsitultak, hiszen akár definiálható is lett volna: ha ő kiszáll, be lehet csukni a boltot, a futball békaperspektívája várt volna a sportágra Szekszárdon. Az elnöki székre áhítozóknak, Sólyom doktor konzervatizmusába, konokságába belekötőknek ugyanis egytől-egyig meglehetősen üres volt tarisznyája. A helyzetből adódóan örökös elnöknek könyvelte a közvélemény Sólyom urat. Aki mindvégig társadalmi munkában, az életét erre feltéve elnökösködött a klubnak, talán korszakalkotó módon. A felszínen nem körvonalazódott más alternatíva, de a színfalak mögött mégis?!... Ahová sosem volt könnyű betekinteni. Mert az elnök úr kínosan ügyelt arra, hogy a házon belüli csete-paték, még csak a kétes értékű félre magyarázásra alkalmas információk ne kerüljenek ki az utcára. (Ami újságírói habitusomnál fogva nekem nem mindig tetszett, de ez végül is magánügy.) Bombarobbanás, földindulás, szerényebben fogalmazva kosaras rendszerváltozás Szekszárdon? Na ne találgassunk, mellőzzük a bulvarisztikus „kulisszás" szellőztetést! Az utóbbi időszakban a sajtó felé is oldottabb, immáron örökös tiszteletbeli prezident úgy is, elmondja, miről is van szó. Úgy tűnik, haragot, sebet, sokáig szúrót tüskét nem okoz neki a valamilyen új korszakot sejtető változás. Felment a megyei elnökhöz - Nézze nem történt más, mint az, hogy reálisan szembenéztünk a tavaszra bekövetkezett rendkívül nehéz pénzügyi helyzetünkkel. Úgy gondoltam, hogy megismertetem gondjainkkal a Megyei Közgyűlés elnökét Koltai Tamás urat is és találkozási lehetőséget kértem tőle, ami Tóth Ferenc országgyűlési képviselő segítségével létre jött. -És?!... - Az elnök úr maximális támogatásáról biztosított a klub közelebbi és távolabbi jövőjét illetően. Én pedig felmérve a jelenlegi helyzetet, elmondtam, hogy maximálisan partner vagyok klubunknál egy új menedzsment kialakításában. Megemlítettem, hogy szívesen látnék új elnökségi tagokat - az utóbbi időben eléggé megfogyatkozott a vezetőség -, és egyben az elnöki posztomat is felajánlottam. Ekkor javaslatot is tettem a klub vezetőségválasztó közgyűlésének mihamarabbi összehívására. - Tudom, a szükség nagy úr, a szekszárdi női kosárlabdázás jövője okán lépte meg azt, amit egy történelminek látszó pillantban szükségszerű volt. De azért ott legbelül, feltételezem lehett kisebb-nagyobb keserűség Önben. - Ezt Ön mondja. Én viszont teljes meggyőződésemmel azt, vallom, hogy a két évtizedes vezetői-elnöki tevékenységemet szolgálatként végeztem. Új időknek - új dalai Új, egyenlőre még szűkebb vezetés (Koltai Tamás társadalmi elnök, dr. Fenyőházi Elemér, társelnök, Fajszi Lajos, megyei önkormányzati képviselő, mint újdonsült elnök) a klub vezetőségválasztó küldöttgyűlésén első teendői között deklarálta a „bódogi" életművet: munkájára továbbra is igényt tartva örökös tiszteletbeli elnöknek számít hétfő este óta dr. Sólyom Bódog. Az új vezetésnek, a közeljövőben mindenképpen meghatározó emberétől, az elnöki posztot átvevő Fajszi Lajostól megtudtuk, hogy valamiféle drasztikus, gyors beavatkozásról nincs szó, a folyamatosságot, a napi gondmentes kiegyensúlyozott működés a legfontosabb most. - Arra ne gondoljon senki, hogy már kedden az egyesület bankszámlája sok millióval több lesz az eddiginél - szögezte le elöljáróban Fajszi Lajos. - Az első évben, ami ugye gyakorlatilag a bajnoki rajttal a héten kezdődött, már azzal elégedett lennék, ha a közelmúltban megtett ígéreteket maradéktalanul teljesíteni tudnánk évközben, és a most még nem látható többletkiadásokat okozó problémákat megoldanánk. - Az sem könnyű manapság, hogy egy középcsapat működéséhez szükséges költségvetést biztosítsák, de... Feltételezem, hogy nem azért vállaltja a sportvezetés mélyvízét, hogy „csak" annyit biztosítson az új menedzsment, ami eddig volt. No és a közvélemény is azt várja, hogy beláthatóan időn belül a ma még elérhetetlen ötödik-hatodik helyezés sem tartozzék az illúzió kategóriájába. - Ezek a titkos vágyaim, amiről még nem időszerű nyilatkozni. Egyelőre a magam és a magunk eszközeivel a régi kapcsolatokra maximálisan építve azt akarom, azt szeretném, ha úgy teljesítené célkitűzését, a 7-10 helyek egyikét a csapat, hogy különösen idehaza emlékezetes nagy csa|fl| kat vív, és a számára n<P gyon fontosakon nyerni is tud. Igen, a munkán fokmérője, küldetése az, hogy teremtsük elő a szűkebb élvonalba való kerüléshez szükséges anyagikat. Tényleg nagy fába vágtam a fejszémet! Ám, ha nem hinném, hogy sikerülhet, akkor nem vállalom. Mint a sportot szerető, azért tényleg élő-haló ember - a Fradihoz, annak focistáihoz való vonzódása, a zöldekkel való kapcsolata nem sorolható a mindennapos, szokványos kategóriába - a Szerk. megjegyzése -, úgy gondolom, hogy különböjjL tisztségeim jóvoltából lJV pes leszek egy új menedzsment kialakítására, meglesz az ehhez szükséges kapcsolatrendszerem. A megyében gondolkodom, így megyei ügy lehet a székhelyen egy valóban ütőképes kosárlabda csapat létrehozása. Ami persze nem megy két hónap alatt. Emellett még roppant fontosnak érzem a klub utánpótlásának menedzselését. A különböző szinteken fellendülés következett be az utóbbi években, ezen a téren, elemi érdekünk erre a területre úgy odafigyelni, ahogy a kézilabdások tették. És ezt most nem azért mondom, mert az első nyilatkozatban illik ezt megemlíteni. B.Gy. Az új vezetés új menedzsmentet akar Mellettük, velük a megye első embere