Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-05 / 30. szám

12 SZEKSZÁRDI 1999. szeptember 5. « m ptwpsf

ci - .. -•, :•• i^aBi" „ HSHI^MpH- I WlfflAfltif A fCAiám tfTAff Í^ras /MÍ//V: „Mintha hazajöttem volna"... Szőkesége, a mosolya, a közvetlensége, ebből adódó szimpatikus szerénysége a régi. Minden bizonnyal a játéktudása is. Örül annak, hogy végülis így alakult... Már úgy, hogy visszatérhetett Szekszárdra, ahol két remek évet hagyott maga mögött, de... Amikor valakit 30 évesen egy nagy csapathoz, nevezetesen a Fradihoz hívnak, az azért kizökkenti az illetőt a hétköznapok kerékvágásából. Persze, hogy igent mondott, mégha ez a családi élet gyökeres felforgatásával is járt. Ám a váltás, a kockázatos vállalkozás végülis viszonylag rövid ideig tartott. Ami benne volt a pakliban. - Mindent egybevetve megérte a Fradi-kaland? - szegeztük a kérdést a KSC-hez visszatért bedobónak. - Azt hiszem meg. Azért, mert kizárólag anyagi megfontolások miatt igazoltam, vállaltam. Ez pedig mindenképpen bejött. - De lehetett ennek a dolognak egy titkos szakmai része. Nevezetesen az, hogy 30 évesen is „üzenjél" a Mecsekaljára Rátgéberéknek hogy talán korán váltál a nagy pécsi sikercsapat hatodik, illetve hetedik emberévé... - Szépen kiagyalva, tipikus újságírói gondolkodás. De nem, hidd el semmi ilyen nem volt bennem. Azt az időszakot, reálisan elemezve én már lezártam. - Azért kihívásnak „üzenet" nélkül is az volt. Ha azt mondom, hogy nem sikerült ilyen szempontból úgy, ahogy eltervezted, akkor újfent tévúton járok. - Nézd, az, hogy nem lett hoszszabb távú kapcsolat a Fradival, az olyan szakmai momentumnak is betudható, hogy nem azon a poszton akartak játszatni, amelyiken én Pécsett és Szekszárdon is eredményes voltam. Az ottani változásokkal nem tudok mit kezdeni: tudod, új edző, új szponzorok, új elképzelések. - Ezek egy picit - mármint a változások - Szekszárdra is igazak. - Na persze, de ide engem nagy szeretettel hívtak úgy érzik, tudok segíteni, fontos láncszeme lehetek a csapatnak. Ez nagyon jóleső, és mindenképpen arra sarkall, hogy kihozzam azt, ami még bennem van és azon a poszton, ami tényleg az enyém. - No, és az sem mellékes, hogy ezzel az igazolással megint azért közelebb kerültél Baranyához, Pécshez ahová még sok minden, sok mindenki köthet. - Látszólag igen, de valójában azért nem annyira. A féljem változatlanul Budapesten dolgozik, vagyis a család nincs úgy együtt, mint az elmúlt években volt. - Ezek szerint a Fradi-kaland tényleg nem volt rvssz a család későbbi egzisztenciája szempontjából... - Igen, a féljem ezen igazolás jóvoltából talált egy olyan jó munkahelyet Pesten, amivel az én Szekszárdra visszaérkezésemmel sem hagyott fel. így változatlanul ingázunk, de jól felfogott érdekünk ezt kívánja. Persze azért nincs nagy lóti-futi Én például a gyerekkel itt Szekszárdon letelepedtem. - Vagyis Veres Judit, valamikori PVSK-ás magyar bajnok kosaras a Szekszárdon képzeli el pályafutásának befejező szakaszát. - Nagyon szeretném, ha így lenne. Szeretek itt élni, ebben a csapatban játszani. És olyan produkcióval szeretnék előállni, hogy senki se mondhassa, hogy „Te öreglány, éppen itt az ideje, hogy elhúzzál innen".! - Meddig lehet még egy középcsapat húzójátékosa Veres Judit? Mennyire kell kizsigerelni a szervezetedet ahhoz, hogy meg tudjál felelni ennek a kihívásnak? - Egy-egy alapozás után, mint a mostani volt, egy-egy kemény nap után nagyon elgyötört vagyok, úgy érzem, itt a vég, nincsenek már energiatartalékok, amelyekhez nyúlni lehet. Ezen krízis után optimistává válok, nem érzek fizikai avagy biológia korlátokat. - Az, hogy még játszol, több évet tervezel egy vidéki középcsapatban, annak anyagi okai is vannak. A mai bizonytalanságban nem tartasz attól, hogy egyszercsak beüt a krach és a kosarasoknál is egyszeresük azt mondja valaki, hogy holnaptól csak minimálbérért kell kosarazni... - A lehetőség, az ilyen szomorú helyzet tényleg benne van a pakliban. Ám Szekszárdot ilyen szempontból stabilnak érzem. Nekem és úgy gondolom másoknak is megadta hiánytalanul mindazt dr. Sólyom Bódog elnök úr, amit ígért. Az ő személye ilyen szempontból egyfajta garancia is. Az anyagiakon nem múlhat a csapat sikeressége. Szőkesége, örök mosolya, szimpatikus szerénysége a régi. És ha a játéktudása is az lesz, akkor... Az itteni népszerűségi indexe borítékolhatón magasan marad. B.Gy. Szponzorok kérik, ők teljesítik Unió Box Team-es országjárás Budapest, Kecskemét, Pécs után egy újabb magyar majdnem nagváros, kaposvár kapcsolódott be, a szekszárdi székhelyű Unió Box Team celebrálta honi ökölvívó vándorcirkuszba. Ami szövetségi, egyesületi, sportdiplomáciai szempontból mindenképpen örvendetes. Az, hogy a díszpinty Kokó mögötti honi profi ökölvívás és szövetségi élet szekszrádi kézben van. A szurkolók, aki nemegyszer nézőcsúcsot előidézve megtöltötték a szekszárdi sportcsarnokot, nos ők nem feltétlenül örülnek annak, hogy a Ráczteam tagjai legközelebb esetleg Deb-^^ recenben lépnek fel. S a dolgot csak^D nehezíti, hogy a televíziók egyelőre „ érzéketlenek " ezek az eseményekre. - Annak ellenére, hogy szponzori fronton nincs érdeklődés Szekszárdon, illetve a környéken, számunkra változatlanul fontosak, hogy több kevesebb rendszerességgel legyenek Szekszárdon események Nekem ez, ha úgy tetszik a szívügyem is - mondta Rácz György a team vezető edzője. És az idén még rendezünk is egy kisebb kaliberű eseményt, a csarnok legnagyobb edzőtermébe, ahová azért sokan beférnek. Az országjárás több szempontból szükségszerű. Részint, mert a szponzorok ragaszkodnak az ő tevékenységi körükhöz tartozó helyszínekhez, no és egy-két fellépő is odavalósi. Utaztatjuk a produkciót, ám szinte biztos vagyok benne, hgoy rangos cimmeccses nemzetközi esemény színhelye is lesz majd előbb vagy utóbb Szekszárd. B . Hosszú évtizedek óta - bárhol a világon - felettébb jó magyarnak lenni kajak-kenu ürügyén. És igy volt ez legutóbb Milánó peremén, az Idroscala partján, ahol a harmincadik kaja-kenu világbajnokság zajlott. Mert a világ megsüvegeli mindazt, ami ebben a sportágban mifelénk zajlik. Mindenekelőtt azt, hogy nincs eredményességet visszavető generációs űr, jönnek a trónkövetelök és helyet követelnek maguknak a csapatban - és ugyanazon a szinten teljesítenek. Mert amig tavaly Szegeden még Kőbánról, a legendává nemesült Horváth-Kolonics párosról és a többi atlantai sikeremberről szólt a történet, most a hasonló frenetikus sikerrel zárult világtalálkozón, ha úgy tetszik epizódistává, vagy rutint kölcsönző csapatemberekké váltak a négyes hajóban. Jöttek és nagy hagyományainkhoz méltóan teljesítettek az új hullámosok. Mint például a nőknél Kovács K., Viski, Szabó, vagy a fiúknál Cajárszki és a paksi Kozmáim, akik végülis kapitányi döntés értelmében kerültek a négyes hajókba. Úgy tűnik, hogy a párosoknál, de különösen a négyeseknél célszerű lesz úgy kialakítani a hajókat, hogy azokban az egyéni kvalitások alapján a legjobbak kapjanak helyet. Eléggé a viták keresztiizében volt ez álláspont, biztosan vannak olyanok, akik az elmaradt kenu aranyakat, a válogatási gyakorlat ilyetén való változásának tudják be, de ebben a rendkívül kiélezett helyzetben - a magyarnémet-orosz-lengyel kiilönharcban -fontos, hogy a fizikai képességek tekintetében a legerősebb, a legjobban jéjlödhetök kapjanak helyet. Mert az olyan egység és összhang, jj ami az úgymond egyesületi hajókat jellemezte, az egy évvel az olimpia előtt még kilakitható. Ebbéli vélekedésünket erősítette meg a németeket '91 után végre legyőző kajak ezerméteres kvartettünk is, amikor partra érve Kammerer, Storcz, Vereczkei és Horváth az összhanggal kapcsolatos kérdésünkre azt mondták: „Erre úgy tűnik nem kell sok időt fordítani, az jön magától igy szuperek. Persze, ahol mind egytől-egyig nemzetközi klasszis ül a hajóban, ott el lehet bagatellizálni a kérdést. De abban az egységben, amelyben két-három fiatal ül vagy éppen térdel, ott bizony fontos szerepe van egy Kőbánnak, egy Dónusznak, aféifi kenusoknál egy Horváth Csabának egy Belicza Bélának, még ha éppen robbanékonyságuk nem is a régi... A magyar kajak-kenuban tipikusan az a helyzet állt és áll elő, mint például az Egyesült Államok atléta válogatottjánál. Világelitbe tartozó versenyzők egész sora nem tudhatja, hogy ott lesz-e jövőre Sydnyben. Mert ugyan a két olimpiai számban is győztes négyes tagjai (férji kajak ezer méter, női kajak ötszáz méter) állítólag védettséget élveznek. No, és az újsütetű kajak egves királyunk Vereckei is minden bizonnyal. A többi számban nagy a helyezkedés, a meditáció: ki miben, kivel induljon a Sydney részvételről döntő két hazai válogatón. Ízelítőül csak egy az izgalmak közül: miután a kenu egyesben valamennyi számban idehaza taroló,de a vébén dobogót el nem érő Kolonics - alias „ Koló " -, akinek csakis a győzelem, esetleg a dobogó lehet az elfogadható eredmény, felhagy-e a szóló kísérletekkel és ha igen, akkor kivel párosozik ezután: a vele tucatnyi aranyat szerző Horváth Csabával újból, vagy éppen az új hullámosok közül választ valakit. Aki akár a paksi Kozmann Gyuri is lehet... B.Gy. 1