Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-07-25 / 27. szám

12 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1999. július 25. Már az elnöki érkezés is a pénzügyileg permanensen beállt negativ helyzetet tükrözi: Lancia helyett „csak" egy FI­AT Brava-val érkezik a csapatfőnök Horváth Ferenc. Mosolya kényszere­dett, mondatai tétovábbak a megszo­kottnál. Hiába no, nem olyan lóról ál­modott... De mégis nekivágnak az NB I-nek az ifistákkal is, az élvonalra még éretlennek tűnő tehetséges gyerekek­kel! Sok helyen még az NB I-ben is merész húzásnak tűnik, egy ilyen 18-as átlagéletkorú csapat elindítása, ám a legnagyobbaknál (Dunaferr, Fradi, Debrecen) már volt példa arra, hogy az utánpótlás legfiatalabb legjobbjait ­egy-két rutinos játékossal megtűzdelve - elindították az NB I B-ben, amely bajnokságban továbbfejlődve álltak helyt a fiatalok. No, de az NB I, az más tészta! Ilyet még senki sem csinált. Hogy két külföldivel megspékelve az ifijeit indítja az NB I-ben. Persze, ha mindegyik a maga posztján Siti, vagy Padulovics-kvalitású lenne, akkor nem lenne meghökkentő mutatvány a szek­szárdi, de így?!... Horváth Ferenc: Nagy bajban va­gyunk, az anyagi helyzet május óta csak tovább romlott,- de e tekintetben nem vagyunk egyes-egyedül külön ka­tegória. Nem tudjuk mi lesz azokkal az NB I-re nevezett klubokkal akiknek van köztartozása, így a sporttörvény betűje szerint nem indulhatnak a baj­nokságban. Olybá tűnik, hogy a Debre­cen, a Vasas is óriási gondokkal küsz­ködik, a beugró Marcali is éretlennek tűnik az NB l-re. Ezért nem érzem ész­vesztő hazárdlrozásnak, hogy az NB I­re neveztük be a csapatot. Másrészt pe­dig azért nem, mert mi az elmúlt né­hány évben az ország kiemelkedően jó utánpótlás-nevelői voltunk, így ezeknek a gyerekeknek, akik fölkerültek a nagy­csapatba, már tudni kell úszni az NB l számukra kétségtelen mélyvízében. Az „úszómester" a normális állapo­tok létezéséig tavalyi sikeredzö Katona Sándor, akinek momentán egzisztenciá­lis értelemben nem sokkal jobb a hely­zete, mint odaát a háború romjaiból építkező jugoszláv kollegájának, de most sem sir, most sem keres kifogáso­kat, nem ajánlja magát jobban fizető kiscsapatoknak. Próbál a megoldandó feladatra koncentrálni - valahogy megkapaszkodni az NB l-ben ami a kör négyszögesítésénél csupán egy pa­raszthajszálnyival tűnik könnyebb fel­adatnak. Abban az esetben, ha végig csak a mai keret áll rendelkezésre. Márpedig ezen a téren különösebb biz­tatóval nem kecsegtetik. Katona Sándor: Megpróbáljuk a magunk erejével lehetőségeivel. A nyavajgást, a háborgást el kell felejte­ni! Keressünk fénypontokat, mert van­nak. Legalább egy csapatra való NB I­es adottságú fiatal játékos a keretben. Én abban bízok, hogy tehetségük foly­tán egy fél év alatt egytől-egyig annyit fejlődnek, hogy tavasszal már képesek lesznek annyiszor és azok ellen nyerni, amely sikerek a bentmaradásunkat je­lenthetik. Gigászion nehéz feladat, de edzői szempontból nagy kihívás, ami­nek állok elébe. Ha sikerülne az, amit eltervezünk, az óriási fegyvertény len­ne a helyi kézilabda történetben. Tud­niillik ebben az esetben egy párját rit­kítóan örömteli eseménnyel szembesül­nek. Leraknánk egy valóban helyiekből álló NB l-es csapat alapjait. Lehet, hogy ebben a szent minutum­ban még a „mese habbal" kategóriába sorolhatók az edző szavai. Ám a klub­hoz kötődő több helyen már bizonyított magyar-jugó trénert illik komolyan venni. Februárig is erőn felül teljesített csapatával. B.Gy. Megdől az esti körverseny hegemóniája? Gemenci Nagydíj: méltón a jubileumhoz Jót tettek a negyed század okán foganasított változtatások: Tolna megye immáron legjelentősebb nemzetközi sportversenye még közelebb került a közönséghez, még jobban magáénak érezhette a négy nap során a kerék­páros nagydíjat. Ugyanakkor megmaradt a két hagyományos gemenci etap: a jó ráhangolást jelentő hegyi egyenkénti verseny, és a mindig nagy banzájt jelentő lezáró esti körverseny. Megújulás a hagyományok maxi­mális tiszteletével, így lehet sommázni a szervezők sikerességének zálo­gát. A másik pedig, hogy a versenyszervezési és az ott megoldandó szak­mai feladatokat a tőlük immár évtizedek óta megszokott magas színvona­lon látta el a társulat, rászolgálván ezzel a Nemzetközi Kerékpáros Szövet­ség (UCI) Szekszárdon tartózkodó prominenseinek minden bizonnyal nem csak udvariaskodó dicséretére. A zárónap valóban egy igazi happy end lett a július 10-i szombati napon. Köszönhetően a túlzás nélkül frenetikus sikert arató szombat délelőtti új versenyszámnak, ami lázba hozta az amúgy is utcára sereglő szekszárdia­kat és környékbelieket, ez utóbbiak közül legfőképpen a sárközi falv^^ „kerékpárral beoltott" lakóit. Két sárközi kis kör, aztán négy „rund" Szek­szárd belvárosában, mégpedig hegy-völgy menetben, elszórtan több ezer néző, aktív szurkoló jelenlétével. No, és a végén összetettben hosszú évek böjtje után újra magyar győzelem, ezt megelőzően pedig ígéretesen villan^ tó ex-szekszárdiak a különböző szakaszokon. Ezek után feltehetjük a kdH| dést: még mindig a szakmailag már háttérbe szorított kicsit vurslijellegű es­ti záró-körverseny a csúcs a Gemenci Nagydíj műsorában? Vagy az új ver­senyszám esetleg már jövőre az élre kerül a népszerűségi listán...?! B.Gy. Triatlon EB ISteM Ik®ir©82ttifill Túl vagyunk triatlonban az év első legfontosabb versenyén, az EB-n. A portugál maderai megmérettetésen a szekszárdi Fani­Dinamic TC is képviseltette magát két versenyzővel. No, és elkísérte őket edzőjük Szabó Péter is. - Ha csak a helyezési számokat nézzük a junior korosztály­ban, akkor azt mondhatjuk szekszárdi szempontból volt már jobb az elmúlt évtizedben... - Igen, de azrét úgy gondolom: nem kell pironkodnunk a szereplés miatt. Az öcsém, Szabó János a huszonnegyedik he­lyen, tehát a mezőny első negyedében jött be. Az EB újonc Kroneraff Ági ugyan nem tudta befejezni a versenyt, de a csa­pat negyedik helyezésben fontos tagként kivette a részét. - Mivel Szabó János három évvel ezelőtt volt már világbaj­noki nyolcadik is, nos ennek ismeretében tőle azért a közvélemény többet várt. - Mi is. Ám egy mindenkor bekövetkezhető objektív körülmény nagyban hát­ráltatta. Ez pedig a kerékpározásnál következett be: nagyon jó élmezőnyi pozí­cióban a hegyre menetnél egy nagy tányérról kis tányérra váltásnál leesett a lán­ca. Amíg érkezett a következő boly, addig legalább egy perc is eltelt. - Áginál is történt valami hasonló szerencsétlenség? - Nem. A saját zöldfiilűsége, újoncként való rutintalansága miatt pukkadt ki idő előtt úgy, hogy nem lett értékelhető ered­ménye. Történt, hogy az úszásban szerzett egészen jó pozíció­ja után két iszonytatóan nagy tempót diktáló svájci duat­lonvilágbajnokkal próbálta a tempót felvenni, aminek a későb­biek során böjtje lett. Szerencsére a másik futamban, a csapat­versenyben igazolta, hogy becsülettel felkészült jó formában van, mert a nagyszerű negyedik helyezésből kivette a részét. A fiúknál sajnos elmaradt a csapatban való kárpótolás. No nem azért, mert Szabó Jani, vagy a Kaldau Szabolcs lebecsülte vol­na ezt a számot, nos itt nagyon hiányzott egy hasonló kvalitású harmadik ember. B.Gy. 1. Szabó János Tiiticsapattel az NB I*feen

Next

/
Oldalképek
Tartalom