Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-07-25 / 27. szám

420 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1999. június 20. Augusztus 11-én, fél 12-kor a Hold a Napba harap Fekete l^uk lesz az égen, körötte csillagok ged térségében - valamivel hosszabb ideig, 2 perc 22 másodpercig lesz él­vezhető a természeti tünemény, a teljes napfogyatkozás. A csillagász bámészkodásra buzdít - Használjuk ki Szekszárdon ezt az alig több mint másfél percet, és bá­mészkodjunk! - mondja a megyeszék­hely ismert csillagásza, Dömény Gá­bor. - Célszerű egy magaslatra felmen­ni. A Kálváriáról nézve például, a Ke­rék-hegy felől jön majd egy döbbene­tes, semmihez nem hasonlítható, hang­talan borulás. Kétszeres hangsebesség­gel suhanó árnyék, mely nemcsak ránk, de a növényekre és állatokra is furcsa hatással lesz. Egyes virágok becsukják a szirmukat, a kutyák, macskák zavaro­dottan keresik a helyüket, a tyúkok el­ülnek, mintha este lenne. Tudományos értéke csekély ennek a dolognak, a mo­dem távcsövekkel már bármikor készít­hetők olyan felvételek, amelyekhez ko­rábban a napfogyatkozás kellett. Leg­ház fénylés és csillagok. Az eltakart Naptól balra a Vénusz, jobbra a Merkúr tündöklik majd, aztán, 99 másodperc múlva megjelennek az első napsugarak a Hold hegyei között... És onnantól kezdve megint kell a szemüveg. - Milyen fajta? - Nem jó a röntgenfilm, nem jó túl­exponált negatív, nem jó a floppy le­mez, nem jó a napszemüveg, duplán sem elég, mert átengedi a káros infravö­rös sugárzást, ami roncsolja „elégeti" a szem idegvégződéseit. És az nem rege­nerálódik, hanem kiesik a képalkotás­ból. Súlyos esetben akár vakságot is eredményezhet. Közismert Petőfi Sán­dor esete, akinek nagy mértékben rom­lott a látása, miután, pápai diákként - rá jellemző virtusból - végignézte az 1842-es napfogyatkozást. Aki tehát nemcsak a totális fogyatko­zás pillanataira, hanem a másfél-másfél órás elő- és utójátékra is kíváncsi, hasz­náljon speciális védőszemüveget vagy hegesztő szemüveget! Ellenkező eset­ben törzsvendég lesz a szemészeten. lejátszódó esemény alkalmából, mely­nek ára stílszerűen 1999 Ft. S még egy stílszerű szám: Szekszárdon 99 másod­percig tart a totális fogyatkozás, a nap­pali éjszaka. A jelenség 12 óra 51 perc­kor kezdődik. Előtte másfél órával „találkozik" a két égitest. Randevújuk három órásnak ígér­kezik, miközben a Nap fokozatosan elbú­jik a Hold mögé, majd ismét előbukkan. A száz kilométer széles árnyékzóna tengelyében - Szombathely, Paks, Sze­följebb az amatőr csillagászoknak je­lenthet szenzációt, hogy most, minden­féle trükk nélkül láthatják a protuberan­ciákat. a Nap lángnyelveit. Ézek a totá­lis elsötétülés első és utolsó 10-15 má­sodpercében lesznek a legszebbek. Egy közönséges vadásztávcsővel is jól meg­figyelhetők, kényelmesen, hanyatt fek­ve, hisz a Nap majdnem delelésben lesz. Ekkor nyugodtan letehetjük a vé­dőszemüveget, mert csak egy fekete lyuk néz ránk az égről, körötte gyöngy­Már 38 éve várja, s lehet, hogy most nem láthatja? - Augusztus 11 -én fél 12-kor a Hold a Napba harap - ecseteli a jelenséget a csillagász. - Hatéves korom óta várok er­re a pillanatra. Akkor, 1961-ben láttam az első részleges napfogyatkozást, és megjegyeztem, hogy az „igazi" 1999­ben lesz. S most lehet, hogy mégsem lát­hatom, mert főiskolára járok Pestre, és pont arra a hétre egy intenzív előadásso­ból kukucskálnánk ki. Márpedig itt az egész horizont, az egész égbolt egy­szerre érdekes. Derült idő, egy domb­tető, egy védőszemüveg és egy távcső kell csupán a boldogsághoz. A Nap bú­jócskázik, a csillagok felfénylenek, az ég alján, köröskörül, misztikus na­rancssárga fények játszanak majd... Remélem, nem én leszek az egyetlen szekszárdi, aki az ezredvég legna­gyobb közös élményéből kimarad! Wessely Részleges napfogyat­kozások vi­szony 1 ag gyakran lát­hatók - a legutóbbit 1996-ban kí­sérhették fi­gyelemmel a magyaror­szági érdek­lődők, a tel­jes napfogyatkozás viszont igazi uni­kum. Egy életre szóló élmény. A leg­utóbbi 1842-ben volt, a következő 2081-ben lesz - nálunk. De aki nem helyhez kötött, aki nemcsak Magyaror­szágban gondolkodik, annak is közel hét évet kell várnia, míg megismétlődik a csoda: 2006 március 29-én a Földkö­zi-tenger térségében, a Marokkó-Tö­rökország vonal mentén fut végig a tíz­ezer négyzetkilométeres árnyék. A Magyar Posta bélyegblokkot je­lentetett meg az 1999. augusztus 11 -én Dömény Gábor rozatot iktattak be. Mindegy, valahogy leutazok - ha csak egy-két órára is - a fo­gyatkozás sávjába. De nagyon dühít a dolog. Mert akkor Pesten lenni vétek. Kiürülnek az utcák aznap, mindenki a Balatonhoz vagy az Alföldre megy, mert a főváros a száz kilométeres sávon kívül esik, ott csak részleges fogyatkozás lesz megfigyelhető. Valószínűleg én is útra kelek, ha egyáltalán elszabadulok az is­kolából. Pedig lazábbnak álmodtam ezt a napot! Erre rá kéne hangolódni, pszichi­kailag felkészülni, a hatása alá kerülni, aztán feldolgozni az élményt napokon, heteken át. Ez nem olyan, mint egy éven­te ismétlődő ünnepi tűzijáték, hogy meg­vacsorázunk, aztán gyorsan megnézzük, aztán hazasietünk, mert kezdődik film a tévében... Ez egy páratlan és pótolhatat­lan természeti jelenség. - A csillagda ezek szerint nem lesz nyitva? ^^ - Nem, de azt akkor sem volna ér^B me kinyitni, ha itthon lennék Szekszár­don, mert a kupola gátolná a kényel­mes megfigyelést. Mintha egy ablak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom