Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-07-11 / 26. szám

1999. július 11. SZEKSZÁRDI 11 MMCilMSOK A sárszentlőrinci evangélikus gimnázium elsősorban Petrovics Sándor tanuló évei emlékeként, majd Bonyhádra telepítve a költővé lett Petőfi nevét viselő iskolaként vált ismertté. A tudománytörténet is számon tartja a községet, mert valóban ritkaság, hogy a 19. században három olyan honfitársunkat is tagjai sorába választott a Magyar Tudományos Akadémia, akik Sárszentlőrincen születtek. Közülük Balassa János sebészorvos tett szert a legnagyobb hírnévre, most előbb essék szó a másik kettőről. ZSIVORA GYÖRGY A helybeli evangélikus takácsmester családjában született fiú 1804. augusztus 25-én látta meg a napvilágot. Sárszentlőrincen kezdett tanulmányait Szekszárdon a Szarka utcai iskolában (a mai Vörösmarty utca a fogház mögött), majd Budapesten folytatta. Joghallgatóként Pozsonyban élte az ifjú jurátusok életét, sokat tanult az országgyűlési követek esti kaszinózásaiból, eszemsúrlódásaikra figyelve. 1827-ben közügyvédi, 1842-ben váltóügyvédi vizsgákat tett. Fő érdeklődési területe a jogtudomány lett, de foglalkozott más társadalomtudományi kérdésekkel is. Kedvelte az irodalmat, ami igazán érthető, hiszen a Petőfit is tanító Lehr Andrásnak volt a tanítványa Lőrincen. A Conversations Lexicon szerkesztésében végzett kiváló munkájával 29 éves korában, 1833-ban érdemelte ki az MTA levelező tagságot. Külföldi tanulmányútja során hosszabban időzött Párizsban, ahol Apponyi Antal fiának lett a jogi oktatója. Hazatérve ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. Közben államtudományi írásokat adott közre a Tudománytár füzeteiben. Képzettsége révén olyan tekintélyt szerzett, hogy •í48-ban az első felelős kormány táblabíróvá nevezte ki. A világosi fegyverletétel után ismét Wz ügyvédi irodát választotta, majd mint Deák Ferenc híve, különböző közhivatalokat vállalt. 1860-tól Csanád vármegye főispánja, 1869-től a Kúria tanácselnöke. 1873-ban minden tisztségét feladva visszavonult. Jelentős vagyonából tehetséges fiatalok taníttatását segítette és rászorulókat támogatott. Százezer forintot hagyott az Akadémiára, de vagyonából jutatott a sárszentlőrinci és a bonyhádi iskolának is. Budapesten halt meg 1883. november 30-án. A már említett Lehr András sárszentlőrinci tanár fia, az 1844. április 25-én született LEHR ALBERT is a tanári pályát választotta. A Sopronban végzett teológiai tanulmányok után szülőfalujában tanított az 1806-ban megnyílt három évfolyamú kisgimnáziumban, majd annak költözésekor, 1870-ben ő is áttelepült Bonyhádra. 1873-tól a budapesti evangélikus gimnázium katedrájáról tanította a magyar nyelvet. Kora nyelvköltőjeként tartották számon, mert az irodalomban nem divatos, otthonról hozott, a népnyelvben honos szavakat és nyelvszerkezeti formákat is használt. Munkásságának java Arany János költészetének tanulmányozása volt. Sok nyelvtudományi cikke jelent meg a szaksajtóban, de foglalkozott verses és prózai műfordításokkal is. A tankönyvszerzőként is ismertté vált kutató és pedagógus 1886-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Székfoglalójául Goethe-fordítását, a Hermán és Dorottyát választotta, melyet a Kisfaludy-Társaság száz éve, 1899-ben adott ki önálló kötetként. Lehr Albert 1924-ben, május 9-én halt meg, sírhelye a budapesti Kerepesi úti temetőben van. Egyik ötven évvel korábbi tanítványa a gyászbeszédben úgy búcsúzott tőle, mint a magyar nyelv legtökéletesebb ismerőjétől, fanatikus őrállójától. Kaczián János Ódon derű 37. iL^pmiígi) l^mrwzik Aki már alapított valaha új lapot, az pontosan tudja (a többiek meg sejthetik), mit szokott ilyesmihez szólni az idősebb laptárs. Nem volt ez másként hajdanán sem, ahogy arra tanú az 1873ban elsőként megjelent Tolnamegyei Közlöny cikkecskéje 1879. július 20-áróI. „Új lap. Egy Szegzárdon megjelenendő új lap létesítésének eszméjével foglalkoznak az elégedetlenek, mint egyik barátunk a napokban a helyzetet jellemezni szíves volt. Ha az elégedetleneket nem kicsinyes okok vezérlik, örömmel üdvözöljük e törekvést, mert hát e lapok szerkesztőjének, ki hét éven át nagyon sokszor maga volt szerkesztő, író, javító és kiadó, bizon, mint nekünk bizalmasan megsúgta, nagyon jól esnék, habár ideiglenes nyugalom is; s mert végre is új emberek vannak hivatva új eszmékkel az emberi természetnek változatosság után óhajtozó hajlamait kielégíteni, - nagyon jól esnék, ha a tért, melyet böcsülettel csak egy új lap megjelenése esetében hagyhatna el, másoknak engedhetné át. Hogy ne látszassák egyeduralmi hajlamokkal bírónak s hogy a létesült mozgalmat, ha ilyen tényleg jelen van, támogassa, már most kijelenti, hogy a Tolnamegyei Közlöny azon pillanatban, melyben egy más lap első száma megjelenik, elmegy sok társához - a sírba, s egyáltalán nem bír hajlamokkal sem anyagi, sem erkölcsi okokból dicstelen harcot folytatni lételéért." A következő hetekben aztán részletek is kiderültek: négy szekszárdi férfiú Szluha Benedek képviselőhöz levelet írt, amelyben az új lap indításához kölcsönt kértek. Szluha nem kis indiszkrécióval megküldte a magánelvelet a Tolnamegyei Közlönynek egy kivonatban, azzal, hogy tőle segélyt kérnek. A négyek nevében Borzsák Endre utasította vissza az eljárást, majd szellemesen vágott vissza: minden képviselőnek küldtek ilyet, Szluha képességeiből pedig még egy válaszra sem futotta, ezért „csak nem kérhettünk Sz. B. úrtól szellemi segélyt", csupán anyagit. Persze a Közlöny szerkesztője sem váltotta be ígéretét: másfél év múlva, amikor az új lap megjelent, nem szűnt meg lapja. , Lanius Excubitor GONDOLATOK EGV MENZÁRÓL... A névadó óriás - Szent-Györgyi Albert - nevét viselő Középiskola és Kollégium menzáján beszélgetünk KOMJÁTI TIBORNÉ élelmezésvezetővel. Tíz nő és egy férfi alkotja c kis menza csapatát. Ez a kis sütőképes gárda naponta megismétlődő csodácskát művel mintegy háromszáz hűséges, naponta visszatérőn makacsul megéhező vendéggel. Három műszakban dolgoznak. Mivel a kórházi gyakorlatra járók munkaideje reggel 6-kor kezdődik, őket már fél 6-kor várja a reggeli. Ezt a legkorábban startoló Losoncziné Erzsike, a koránkelés önkéntes vállalója, látja el örök mosolyával, kedvével, szorgalmával. A kollégisták 7 órakor reggeliznek. Az ebédidő 11.30-14.30-ig tart. Kellemesen, otthonosan, asztaloknál - avagy éthordóban hazaszállítva. Ehhez a szépszámú kis „szállító-sereghez" tartozik e sorok barkácsolója is. Bevallom bűnömet - naponta megéhezem Más is járt így már" - vigasztalnak többen... Igaz! Ha kialakul a természetes sorrend - éhezem... jóllakom - aztán kezdődik elölről ám legyen ebben a rongyos életben, hisz „leszokni rólad Istenem milyen nehéz" ...Nem baj, csak ilyen konyhát adj nekem! Mert hódító tisztaság és valami lebilincselő otthonos kedvesség fogadja az ide belépőt. Mely mögött - nem is kell tagadni! - a gondokat legyőző fejlődés biztosítása, élniakarás van! A konyha két szakképzett szakács - Szedres Ferenc és Balogh Istvánné - vezetésével működik. Hét sürgő-forgó, jókedvűen dolgozó konyhalány jelenti a csapatot. íme ők, a betűrend mindig igazságos sorrendje szerint: Csurgai Miklósné, Dudás Mihályné, Fábián Józsefné, Faluközi Béláné, Losonczi Imréné Vargity Jánosné és Viszugyel Andrásné. Egyik kedvesebb mint a másik! A szexit kizárva „mellszélesség" a különbség köztük. Bármerre pillant az ember csak frissen súrolt asztallapot lát. És RENDET! Semmi sincs a „majd holnap"-ra bízva! mindig, minden a helyén! S ha azt is átéli a mindent látó „ételhordós", hogy miként sürögnek a szépen felszerelt, mindig tiszta konyhában, patyolat tiszta ruhájukban, mosolyogva, nevetve a személyzet tagjai, akkor már a bizalom kis házikója is felépül a szívében... Olyan leveseket készítenek, pl. apróra kockázott füstölt hús ízesítésével, hogy „édesanyám-zamatokat" varázsolnak bele. A krumplispogácsák rózsaszínre pirult serege, az ízlelés „folyadékképződését" ingerelve, finom illatokkal csábítón köszönt az emberre... A máglyarakásban meg kérlelhetetlen módon ott vastagszik a darált dióbetét és minden minek ott a helye...! Mindehhez abból a kis raktárból jön az anyag, melyet immáron 18 éve Puszpán Józsefné kezel, rendben, tisztaságban. Örömmel és szolid finomsággal újságolja Komjátiné Rózsa élelmezésvezető, hogy sok előre bejelentett „étkezőcsoportjuk" van! Például a Big Band Szekszárd vendégei, a Közlekedésrendészet vendégei, avagy csak cseng a telefon „Itt a Nyugdíjas Klub Debrecenből!" - és jönnek visszatérőn - bizalommal... Mi nyugdíjas és egyéb dolgozó emberkék már fél 12 felé „csoszorgunk", köszöngetve, mosolyogva egymásra. "Hagyott még?!" „Már magának csak úgy kapargatják majd..." ijesztgetjük egymást... Jó idejönni... Csak egyetlen embert irigylek... azt a „szegény" Szedres Ferit a szakácsot... Mert bármerre térül, bármerre fordul, mindig csak "kellemes ütközések" érhetik abban a hangulatos, kedves kis társaságban... Szentgyörgyi Kálmán Fischer Utazási Játék A Szekszárdi Vasárnap és a VTV Utazási Magazinja közös játékának helyes megfejtése: Vad part Nyertesek

: Nagy Kamilla, Szekszárd Feri Miklósné, Szekszárd Kurucz József, Szekszárd A Fischer Utazási Irodában Harsányi Zoltánné ügyvezető igazgató kihúzta annak a nyertesnek a nevét, aki egy kétszemélyes, hosszú hétvégét tölthet Prágában, félpanziós ellátással. A helyes megfejtést bekütdők között a szerencse Somogyi Gabriella szekszárdi nézőnknek kedvezett. Gimta'll&lmilk:, és ji> mutat khfamkl V