Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-09 / 18. szám

16 A SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999. május 8. A barátság 10 esztendeje Egy évtized telt el azóta, hogy Bietigheim-Bissingen és Szekszárd első embere- Manfréd List főpolgármester és Kovács János tanácselnök- aláírta a testvérvárosi kapcsolatról szóló dokumentumot. Ez idő alatt a hivatalos találkozók mellett a két város civil szervezetei felvették egymással a kapcsolatot. Turista és kulturális csoportok látogatnak évek óta a másik városba, melynek hatására örök barátságok köttettek. Gazdasági oldalról vizsgálva a kérdést, ez idő alatt 110 millió forintnyi támogatás érkezett Németországból. Azt már számon se lehet tartani, a különböző szervezetek milyen támogatásokat tudhatnak magukénak. A virágzó kapcsolat kialakulásáról és jövőjéről vallanak az akkori és mai városvezetők és a népcsoport képviselője. gesztusként minden idelátogató csoportot a hivatalban is fogadunk. Nincs másról szó, minthogy szeretnek idejönni. - A kapcsolat felvétele idején arról volt szó, hogy segítséget kaphatunk az uniós csatlakozáshoz. Ez ma már kézzelfogható közelségben van. Mi az együttműködés lényege a jövőben? ^^ K.I.A.: Valóban ma már n^n ez a kérdés, nincs szükségünk az Unióba jutáshoz szükséges segítségre. De a kapcsolatrendszer működik. Hiszen Manfréd List nem csupán a város főpolgármestere, hanem a törvényhozás tagja is. így hát egy-egy. tárgyalás eredménye ezen a kapcsolatrendszeren keresztül sokkal magasabb szintekre is eljut. Egyre többször esik szó a gazdasági szintű együttműködésről. Nekem meggyőződésem, hogy nem a pénz dominál egy ilyen kapcsolatban. Még akkor is így van ez, ha az évek során jelentős támogatást kaptunk. Nem is beszélve az egyházi szervezeteknek vagy a Német Színháznak nyújtott segítség ről. E mellett nem szabad me^^P ledkezni a civil szervezeteknek nyújtott hatalmas segítségről. Természetesen a gazdasági kapcsolatoknak erős hangsúlyt kell Kovács János -Hogyan jöhetett létre abban a politikai közegben Szekszárd számára egy negyedik testvérvárosi kapcsolat? -Kovács János egykori tanácselnök: Kétségtelen hátránynyal indultunk, hiszen akkor az, hogy volt már a városnak „európai kapcsolata" hátrányt jelentett. Csak hát az akkori német-magyar nagypolitika hatása kapóra jött számunkra. Németország szorgalmazta, hogy minél több településének legyen magyarországi kapcsolata. Erezhető volt a politikai változás szele, hiszen csupán fél évvel voltunk a határmegnyitás emlékezetes eseményétől. A nagypolitikát akkor irányító reformerek számára pedig már tiszta volt a kép, hogy Európa felé benyújtott igényeink- német támogatással- sokkal inkább értő fülekre találnak, mint e támogatás nélkül. Másrészt az is szerepet játszott Bietigheim kiválasztásában, hogy a Magyarországról kitelepültek jelentős része BadenWürtenberg tartományban telepedett le. így az itthoni németek és a kinti magyarok is támogatták ezt a kapcsolatfelvételt. - A őshonos németek és a magyarországi németek kapcsolata is segített? - ifj.Hepp Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke: Feltétlenül. Nekünk akkor még nem volt egyesületünk sem, csak az általunk baráti körnek híifj. Hepp Ad ám vott szervezett működött. A közvetlen létrejöttben nekünk nem volt szerepünk; ám a kapcsolat formálásában annál jelentősebb. Mi egyfajta ajándéknak tekintettük, hogy az akkori városi vezetés számított ránk. A kezdetekkor segítség volt, hogy volt német csoport, énekkar, akik ismerték a dalok teljes szövegét. Olyan barátságok szövődtek, amelyeket az ember csak kívánni tud magának. - Mennyire volt ez német-német kapcsolat? i.H. Á: Semennyire. Ez mindig is Bietigheim és Szekszárd kapcsolata volt. Ebben a civil szervezetek együttműködésében szerepeltünk mi is. -Hogyan fogadták a magyar politikai változásokat Bietigheimben? Kocsis Imre Antal polgármester: Hosszú ideig csend volt. Kint vártak, hiszen semmilyen szinten sem volt meg a tanácsrendszer és az új önkormányzat között a kontinuitás. Ekkor úgy látszott ez a kapcsolat elveszik számunkra. Majd egy esztendő telt el, amikor egy építész delegáció látogatott ki tanulmányozni a szeméttelepet. Ám ez sem volt hivatalos látogatás, hiszen nem volt az utazók között városi vezető. 1991 -et írtunk mikor úgy döntött a közgyűlés, utazzon ki egy három fős delegáció és kösse össze az elszakadt szálakat. Nem tudták kint, mi hogyan viszonyulunk az előző vezeKocsis Imre Antal téshez. Addig amíg nem tisztáztuk ezt a helyzetet, és nem magyaráztuk el a tanácsi és az önkormányzati rendszerből adódó különbségeket, kínos volt a szituáció. Ám amint tisztázódtak a dolgok, elkezdődött a kapcsolatfelvétel. Gyakorlatilag innentől datálható újra az együttműködés. i.H.Á: Természetesen ez alatt az idő alatt is jöttek turistacsoportok, és tudomásom szerint fennmaradtak a különböző szervezetek által már kialakult kapcsolatok is. K.I.A.: A Bietigheimiek ma is jelentős részben turistaként érkeznek Szekszárdra. Úgy számolom, eddig megközelítően 4000en fordultak meg itt. Természetes A szekszárdi címer leleplezése 1989-ben <