Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-02 / 17. szám

1999. május 02. /» SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Önkormányzat és közoktatás '99 Az 1999-es Önkormány­zat és Közoktatás Konfe­rencia első napján, április 22-én Pokorni Zoltán miniszter látogatását követően is neves ven­dégeket fogadhatott Szekszárd városa az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola "E" épületében. A csütörtök esti pódiumbeszélgetés résztvevői voltak: Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Tudomány­egyetem tanára, Drahos Péter, az Expanzió Tanácsadó Bt. vezető tanácsadója, Halász Gábor, az OKI Kutatási Központjának igaz­gatója, Kocsis Imre Antal, Szekszárd város polgármestere és Csir­ke Ernő, az Apáczai Csere János Központ igazgatója, közoktatási szakértő. A vitavezető Palotás Zoltán, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója volt, a beszélgetés pedig az Érdekek és értékek a közoktatásban címet viselte. A vitát megnyitó mondataiban Palotás Zoltán hangsúlyozta, hogy 1999-ben is az Önkormányzat és Közoktatás konferenciák hagyományait követik, és a • lenáris ülések mellett sort kerítenek egy pódiumbeszélgetésre is, különböző ézőpontú és így némiképp eltérő álláspontú résztvevőkkel. Az első körkérdés arra vonatkozott, hogy létezik-e társadalmi érdek, amire olyan sokszor hivatkoznak az oktatásban, és ha igen, mi az. Hoffmann Rózsa magát konzervatívnak nevezve úgy vélte, hogy az oktatásban csak társadalmi érdek van, és bár léteznek más érdekek is, ezek negatívak. A népek érdekének nevezte a fejlődést, ehhez pedig szükségesnek tartotta az oktatás jó minősé­gét. Csirke Ernő szerint a közjó tettenérése a cél, és egyetértett azzal, hogy ilyen létezik. Felhívta a figyelmet a társadalmak életében jelentkező súlyos visszaesésekre (pl. háborúk), melyek következtében az előbbi fogalmat csak tágan lehet értel­mezni, és beleegyezett, hogy ezt nevezzék a továbbiakban társadalmi érdek­nek. Kocsis Imre Antal abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az ön­kormányzatok célja a közjó megfogalmazása és elérése, ami azonban soha nem következik be. Az oktatási rendszerhez tartozó intézményhálózat fenn­tartása szintén önkormányzati feladat, amely a közjót szolgálja. Drahos Péter az érdeket érdekcsoporthoz és célokhoz kötötte, a társadalmat pedig túl álta­lánosnak tartotta, mint érdekcsoportot. így a közjót nem érdeknek, hanem ér­téknek nevezte, a közösség céljának, ami egyben a közösség minden tagjának célja is. Halász Gábor valószínűsítette, hogy filozófiai értelemben nem be­szélhetünk társadalmi érdekről, de az egyszerűség kedvéért feltételezte, hegy létezik. Szerinte sem csupán ez játszik szerepet a közoktatásban, vannak egyéni és helyi érdekek is, melyek szükségesek és jók. A társadalmi érdeket a racionalizmus útján kijelölhetőnek tartotta, és annak nevezte például a kije­lölt célok minél kevesebb ráfordítással való elérését is. Megemlítette, hogy az érdekképződés demokratikus folyamat, melynek során azonban az eszünket is használnunk kell. A vita folyamán ellentét alakult ki Hoffmann Rózsa és Drahos Péter között, aki többször is azt tartotta helyesnek, hogy fogalmi kérdések tisztázásába bonyo­lódjék. Csirke Ernő szerint a társadalmi érdek egyfajta legkisebb osztóként ha­tározandó meg, lévén a csoportok és egyének érdekei sokkal árnyaltabbak és sokrétűbbek. Halász Gábor elmondta, hogy a rendszer sok érdeknek kell, hogy megfeleljen, és ez az irányítók feladata és felelőssége. A szabályok alkotóinak tehát tisztában kell lenniük az érdekekkel, és azokat rendszerezniük kell. Kocsis Imre Antal az oktatáshoz tartozó intézményrendszer finanszírozásá­nak költségeit is kiemelte, és vázolta a jelenlegi helyzetet, melyben az SZJA­ból és a normatív támogatásból befolyó összeg már mindezeket a kiadásokat nem fedezi. Hangsúlyozta, hogy az iskolarendszer változtatása csakis az ok­tatás javítása céljából történhet. A beszélgetés résztvevői ezután bevezették a vitába az idő fogalmát is, hiszen az érdekek ebben a dimenzióban akár igen gyorsan is változhatnak. Eiért az érdekek helyett a sokkal inkább állandó értékekre is támaszkodni kell, szö­gezték le. Miután ebben többé-kevésbé egyetértettek, a vitavezető feltette a beszélgetést lezáró körkérdést: Mi a fontosabb: érdek vagy érték? A vitapart­nerek álláspontja (talán az egy Drahos Péterét kivéve, aki a konszenzuskész­séget tartotta lényegesnek, és a felhasználók igényeinek kielégítését) itt ismét eléggé nagy mértékben megegyezni látszott: az önreflexió képességét, a kom­munikáció fenntartását, az értékteremtést és -átadást illetve az értékek közti választást vélték a legfontosabbnak. Halász Gábor és Csirke Ernő ezeken kí­vül kiemelte még a szabadságok körének lehetőségek szerinti legnagyobb ki­bővítését is. Palotás Zoltán a beszélgetést értékelve elmondta, hogy ő személy szerint jól érezte magát. Örült, hogy nagyjából mindenre reflektáltak a résztvevők, és üdvözölte a „konszenzusközeibe jutott" záró konklúziókat. -KoP­Otrésztvevős vita a közoktatás belügyeiről Unióhoz való csatlakozás küszöbén nagy hangsúlyt kell fektetni az okta­tás fejlesztésére. Azt a határt, amit egy európai országnak a mennyiség terén el kell érni, azt elértük, hiszen a 18 éves korig tartó tankötelezettség minden magyar diák számára bizto­sítja a versenyképes tudás megszer­zését. A következő feladat az oktatás minőségén való őrködés. Ezen belül a minőség magasabb szinten való megszabására való a kerettanterv, a folyamatos kontrollálásra pedig az oktatásban bevezetésre kerülő minő­ségbiztosítás. A dologhoz hozzátarto­zik az az új finanszírozási szabály, amelyben a kistelepülések iskoláit is legalább olyan mértékben támogat­ják, mint a fővárosiakat. Pokorni Zol­tán elmondta, a - gyermeklétszám csökkenése amíg tart (remélhetőleg nem sokáig és ezért mindent meg kell tenni), addig ezt a csökkenést a minő­ség növelésére kell felhasználni. El kell érni, hogy se a kormány, se az önkormányzatok ne vonjanak ki az oktatásból erőforrásokat, hanem egy javuló-emelkedő minőségre használ­ják fel azokat. A közoktatási törvény megszületé­'se a miniszter szerint május végére, június elejére várható. Finta Viktor A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szakmai tanácskozásán részt vett Pokorni Zoltán oktatási miniszter, aki a közoktatási törvény módosításának koncepciójáról tartott előadást. Bevezetőjében elmondta, a rend­szerváltáskor az oktatáspolitika min­den területén rengeteg kérdés merült fel. Köztük az is, hogy egységes, hosszútávra szóló oktatáspolitikát alakítsanak ki. A parlament elé kerü­lőjelenlegi törvénytervezet egy meg­állapodásos politika gyümölcse, amellyel véget szeretnének vetni an­nak, hogy 4 évente kormányváltáskor változzék az oktatáspolitika. A miniszter hozzátette, az Európai A miniszter a közoktatásról ÉRDEKEK - ÉRTÉKEK: 1:4

Next

/
Oldalképek
Tartalom