Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-17 / 2. szám

r SZEKSZÁRDI 1999. január 17. VASARNAP és az örök haláltól megszabadítója. Add, hogy amíg szólhatok, imádkozhassam, ha nem szólhatok, fohászkodhassam, ha nem fohászkodhatok, esedezz énbennem kimondhatatlan fohászkodásokkal. Mikor arra jutok, hogy többé testi szemmel nem látok, nyisd meg hitem szemét, hogy lássam Uramat, Jézus Krisztust az Isten jobbján állni. Mikor többé nem hallok, nyisd meg lelki füleimet és hallasd velem Üdvözítőm örvendetes hangját: Jöjj be a Te Uradnak örömébe! Ámen. PÉNTEK REFORMÁTUS TEMPLOM, KÁLVIN TÉR, 17 ÓRA „íme, én újjáteremtek mindent" /Jel 21,5/ 1 Móz/Ter 2,4b-9 Isten az ember orrába lehelte az élet leheletét. Zsolt 8 Majdnem isteni lénnyé tetted az embert. 1 Kor 15,45-50 Ádám, az első ember, élőlénnyé lett. Lk 9,28-36 Mintegy nyolc nap múlva... elváltozott az arca. Nyitottság mások felé, és a javak megosztása - ez jellemzi azt az embert, aki szeret. Az ember legcsodálatosabb tulajdonsága pont ez a szeretet, amely annak köszönhetően van meg benne, hogy a Végtelen Szeretet, Isten, az Ő saját képmására formálta őt. Istennek ez a felfoghatatlan szeretete volt egykor a teremtés elindítója; mert Ő úgy határozott, hogy saját boldogságát meg akarja osztani másokkal. Az ember azonban nem tudta ezt az ajándékot elfogadni - mint annyiszor az életben mi sem tudjuk ezt megtenni. Figyeljük csak meg: milyen nehéz az ajándékot egyszerűen, szabadkozás és mentegetőzés nélkül elfogadni, és ezzel adósa maradni a másiknak. Az ember tehát a saját maga által létrehozott boldogságot választotta, és ezzel isten ajándékát visszautasította. De hamar kiderült, hogy milyen kérész életű ez a boldogság, és ennek máig látjuk megnyilvánulásait. Ma is nap mint nap saját zsákutcáinkba futunk, és keserűen tapasztaljuk magunkban az önzést, szomorúságot, haragot és elkeseredést. Isten mégsem vonult távol. Elutasításunk nem merítette ki a Végtelen Szeretetet; ezért elküldte hozzánk Fiát, Jézus Krisztust, aki vállalta a mi sorsunkat és korlátainkat. Jézus azonban nemcsak egy közülünk; életével, halálával és feltámadásával megváltott bennünket, és az eltékozolt ajándékot még ragyogóbb fényében adta vissza. Általa elkezdődött az új teremtés; aki hisz Őbenne, abban megújul az isteni szeretet és boldogság. És aki hisz Benne, az a saját és mások szenvedéseit nem elkerülhetetlen végzetnek tekinti, hanem olyan vajúdásnak, amely új világot szül: Istennel való boldog, örök életet. Imádság Végtelenül irgalmas Isten, a Te képmásodra teremtettél minket. Ennél is nagyobb csoda, hogy ezt helyreállítottad bennünk Jézus Krisztus által. 0 megtestesült, hogy osztozzék emberségünkben. Add meg nekünk, hogy osztozhassunk az ő isteni életében. így a Te bennünk munkálkodásod által új teremtmények leszünk, és együtt tudunk működni az egész teremtés megújításában és megszabadításában. A mi Megváltónk és egyedüli urunk, az új Ádám, Jézus Krisztus által. Ámen. SZOMBAT REFORMÁTUS TEMPLOM, KÁLVIN TÉR, 17 ÓRA „Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok a szomjazónak az élet vizének forrásaiból ingyen." (Jel 21,6) Préd 3,1-11 Mindennek megvan a maga ideje. Zsolt 90 Isten, te öröktől fogva vagy s örökké. Ef 5,15-21 Használjátok föl az időt. Mt 6,25-34 A mának elég a maga baja. A Krisztusban hívők egységéért mondott imádságok ez évben a fenti alapigékkel zárulnak. Ezeknek az igéknek az alapján először is önvizsgálatra hív Isten Szentlelke: Komolyan vesszük-e azt, hogy Ő az első? Nem az egyházi fórumok hivatalos nyilatkozataira kell gondolnunk, hanem a szívek-szívünk mélyén ott lappangó érzésekre: "Azért ebben is, meg abban is mi vagyunk az elsők." Nem is annyira ez az érzés maga a veszedelmes, hanem ennek a következménye: Mi mindenre nem képes az ember, ha elsőségét fenyegetve érzi, mennyi civakodás, nem egyszer háború következett ebből. Neves tudós szinte egész életművét szentele annak, hogy bizonyítsa, a világtörténés az „ómega-pont", a végcél felé tart. A célba érkezett sajnálattal néz vissza: „Mások valahol hátul küszködnek, bezzeg ő már a célnál van." Látnunk kell, hogy Aki a cél, az a mi Urunk! Benne vagyunk-e, Hozzá segítünk-e másokat, missziói parancsa szerint? Minden sorrendiség másod- vagy harmadlagos kérdés! Neves, sokunk által becsült lelkipásztor hívta fel a figyelmet arra, hogy sorsdöntő lelki beszélgetés előtt „be kell mosakodni". Ezzel arra utalt, hogy műtéteknél a fertőzés elkerülése érdekében kötelező a „bemosakodás". Erre nem az Úr Jézusnak van szüksége, mert Ő tiszta. Ő azonban bennünket használ "kezének". Ő adja az élet vizének forrásvizét ingyen - rajtunk át. Imádkozunk-e azért, „megmossuk-e" magunkat, hogy az Úr kezeként tiszta legyen utánozhatatlan ajándéka? Imádság Szerető és együttérző Atya, te gyengéden vezeted az egyedül hozzád tartozó világot. Egyedül tőled származik az üdvösség kezdeményezése. Engedd meg, hogy részt vegyünk a szabadság és a beteljesedés isteni tervében. Tágítsd tudatunkat és értelmünket, hogy az élet forrásaivá legyenek, és mutassák mindenkinek a sok-sok bejáratot dicsőséged házának udvaraiba. Te ezt a házat mindörökké megosztod Fiaddal és a Szentlélekkel. Ámen. CSÜTÖRTÖK METODISTA IMAHÁZ, MUNKÁCSY MIHÁLY U. 1. 17 ÓRA 5 Móz/MTörv/ 30,15-20 Válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok. Zsolt 16 Az élet újtára tanítasz engem. Kol 3,1-10 Feltámadtok Krisztussal. Jn 11, 17-27 Én vagyok a feltámadás és az élet. Az élet tele van sötét, félelmetes, fájdalmas dolgokkal. Az ember számára a legrettenetesebb dolog a halál. A halállal ezen a földön minden lezárul. Megváltoztathatatlanul vége szakad az ember életútjának. Az életről, halálról a Biblia ad egyedül t^nlágos tanítást. A kérdés az, hogy ^^nerítünk-e a Bibliából? Értjük-e a Biblia tanítását? Az Úr Jézus Krisztus, az Isten Egyszülött Fia értem elszenvedte a halál fájdalmát, keserűségét. Diadalmaskodott a halál felett. Elvette a „koporsó fúllánkját". Feltámadásának ereje megtartja az embert a halál árnyékának völgyében is. Az embernek a feltámadt Úr Jézus Krisztust választani kell. Ez a választás élet, halál kérdése. Aki hisz benne, az élni fog, még akkor is, ha meghal. Imádság Óh Isten, én Istenem! Ezekben a keserves óráimban állj mellettem kegyelmeddel. Bocsásd meg bűneimet, enyhítsd sebeimet, vigasztalásoddal élesztgesd elalélt szívemet. Őrizz a sátán kísértései és a halál rettentései ellen és üdvösségem minden ellenségén adj győzelmet. Uram, Jézus! Légy lelkem orvosa