Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-21 / 7. szám

10 * SZEKSZÁRDI VASARMAP 1999. február 21. Mindennapi betevő falatunk szempont, ha egészségesen szeretnénk táplál­kozni - folytatja Lafferthon Mariann. Nagy­anyáink egyszerűen csak kimentek a kertbe „leszakajtani" egy - egy szem pirosra érett pa­radicsomot, paprikát, vagy sütőtököt, zöldsé­geket - persze akkoriban más volt a levegő, ásványi anyagokban gazdagabb volt a ter­mőföld, más volt az életritmus... Ezekben a zöldségekben, gyümölcsökben rengeteg olyan a szervezetünk számára nélkülözhe­tetlenül szükséges tápanyag, vitamin és ás­ványi anyag van, amelyeknek nem lehet elégszer hangsúlyozni a szellemi - fizikai erőnlétünk megőrzése érdekében kifejtett kiváló élettani hatását. A rostokban gazdag étrenddel, a teljes értékű gabonafélék­kel (barna kenyér, barna rizs), a szá­raz hüvelyesekkel, az olajos mag­vakkal (pl. tökmag, szezámmá, lenmag, stb.), a sovány húsokk; (csirke, hal) és a sovány tejter­mékekkel igazán nem ártana nagyobb barátságban lennünk... Aki jó gazdája a testnek... ... az bizonyosan remélheti, hogy hosszú életet élhet meg erőben és egészségben. Az egészséges életmód egyik legérzékenyebb pontja a helyes táplálkozási szokások ki- / alakítása, s valljuk meg őszintén, ha iga- / zat is adunk neves táplálkozástudományi / szakemberek jó tanácsainak, netalán még el is határozzuk, hogy mától szigo­rúan betartjuk azokat, másnap két roha­nás között ugyanúgy bekapunk valami l ,korszerű" szendvicset, vígan feledve a \ „holmi" rostokban, vitaminokban gazdag V étrendet. A hajdani népi gyó- \ gyítók, bölcs parasztemberek esküdtek arra, hogy jól ismerik a I hosszú, egészséges élet titkát, s úgy tűnik, nem is tévedtek eb­ben. Ezek szerint csupán a népi ^ orvoslás bölcs hármas szabályát kell(ene) követnünk: „mértékletesség, ter­mészetesség, szellemiség és lelki erő". „csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk" Lafferthon Mariann, a Tolna Megyei ÁNTSZ dietetikusa szerint is a régi időkben kialakult túl zsíros - húsos étkezés volt az, amely népbetegséggé tette a túltápláltságot és az ezen alapuló táplálkozási betegségeket, mint a magas vérnyomás, az érelmeszesedés (magas koleszterinszint), a cukorbaj, de a szívinfarktus is - többek között - a rossz táp­lálkozási szokásainknak köszönhető. Magya­rországon a felnőtt lakosság mintegy felének túlsúlya van, 20% - uk pedig erősen elhízott. A felmérések szerint az elhízottak közel fele a főétkezésen kívül legalább napi ötször nassol. Ez nemcsak egy rossz szokás, élettani alapja is van. Ha az agyban a serotonin szintje le­csökken, éhségérzet, hangulati labilitás kö­vetkezik be, mely megszüntethető szénhidrát fogyasztással, nassolással. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk. Kiderült ugyanis, hogy este a zsírok lebontása lassul, ezért amit este fogyasztunk abból több hasznosul. Kiadósabb reggeli és ebéd melletti könnyű vacsora önma­gában is fogyaszthat. Vannak olyan betegsé­gek, amelyeknél az ét­rend az egyedüli gyó­gyító tényező, pl. ha valaki liszt-érzékeny, kerülnie kell a búza, ár­pa, rozs és zab fogyasz­tását. Diétázni többnyi­re a már beteg ember­nek kell, amely egyé­nenként változó étren­det jelent. „magyar konyha" A modern táplálkozástani ismeretek fényé­ben méltán elmarasztalt "magyar konyha" azt látszik bizonyítani, hogy a magyar nép - fent említett bölcsessége ellenére - a gyakorlatban egészségtelen étrendet alakított ki. Viszont ezt cáfolandó, tudnunk kell, hogy az igazi réges - régi paraszti konyha nagyjában - bár­milyen meglepően is hangzik - megfelelt a modern reformétrendnek, amely egyéb jó tu­lajdonságai mellett mértéktartásáról is neve­zetes. Főzeléket, kását, gyümölcsöt és zöldsé­get fogyasztottak, süteményként puliszkát, búzából készült csíramáiét ettek, de jobban szerették a vöröshagymát és a fokhagymát is, amelyeket nem ártana a mindennapi étren­dünkben ma is gyakrabban használni. „a Paradicsom" Mára megváltozott a környezetünk, az élet­módunk, a kereskedelemben kínált élelmisze­rek köre és az anyagi helyzetünk sem utolsó „kólaoszteoporózis" Ugyanúgy „gyomorfekély - gyanús", ha egyáltalán nem tudunk időt szánni a nyugodt étkezésekre, az ételek frissen történő elkészí­tésére. A félkész- és készételek, konzervek a színező- és ízfokozó-anyagokkal, tartósító­szerekkel, állományjavítókkal (ételízesítők, szószok, leves-porok, stb.) lehetnek ízletesek, viszont tápértékük, vitamintartalmuk igen alacsony. Hasonló a helyzet a nagyfokú üdítő­ital fogyasztással is, amely a felesleges ener­gia-bevitel, a szén-hidrátok túlzott fogyasztá­sa mellett a csontokra is veszélyes magas foszfortartalma miatt. Rém ijesztő a látvány, amikor egy csecsemő cumisiivegében azt A sötét italt látjuk lötyögni. Mindezek tudata' ban már kevésbé hihetjük azt, hogy „csúcs ez az érzés" - mondja Lafferthon Mariann -, hi­szen emiatt újabb fogalommal gazdagodott a betegségek széles skálája, már ilyen is léte­zik, hogy kólaoszteoporózis.... Akik gyakrab­ban fogyasztanak szeszes italt, vagy káros szenvedélyük a dohányzás, azoknak - többek között - fokozottan ajánlott a karotin (pap­rika, paradicsom sütő­tök, sárgarépa), a B- és a C - vitaminban gaz­dag ételek fogyasztása. A régi szólás - mondás is úgy tartja: „Hosz­szabb életű a juhász, mint az országút vagy a tarka varnyú." Hogy miért? Mert a termé­szetben természetesen éltek... - kom ­Kxu: A Tolna Megyei Diabeteses Gyermekek és Fiatalok Egyesülete az ÁNTSZ Egészségvédelmi Osztályával közösen diabetikus sütemények, befőttek, lekvárok vetélkedőjét rendezi meg FEBRUÁR 27-én SZOMBATON 9 ÓRÁTÓL az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetében. A vetélkedő receptjeiből egy kiadvány összeállítását is tervezzük. Jelentkezni lehet az alábbi címen és telefonszámon február 24-ig. Szekszárd, Dr. Szentgáli Gyula u. 2. 74/316-622 (24, 13 mellék) f i 1 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom