Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-21 / 7. szám

10 * SZEKSZÁRDI VASARMAP 1999. február 21. Mindennapi betevő falatunk szempont, ha egészségesen szeretnénk táplálkozni - folytatja Lafferthon Mariann. Nagyanyáink egyszerűen csak kimentek a kertbe „leszakajtani" egy - egy szem pirosra érett paradicsomot, paprikát, vagy sütőtököt, zöldségeket - persze akkoriban más volt a levegő, ásványi anyagokban gazdagabb volt a termőföld, más volt az életritmus... Ezekben a zöldségekben, gyümölcsökben rengeteg olyan a szervezetünk számára nélkülözhetetlenül szükséges tápanyag, vitamin és ásványi anyag van, amelyeknek nem lehet elégszer hangsúlyozni a szellemi - fizikai erőnlétünk megőrzése érdekében kifejtett kiváló élettani hatását. A rostokban gazdag étrenddel, a teljes értékű gabonafélékkel (barna kenyér, barna rizs), a száraz hüvelyesekkel, az olajos magvakkal (pl. tökmag, szezámmá, lenmag, stb.), a sovány húsokk; (csirke, hal) és a sovány tejtermékekkel igazán nem ártana nagyobb barátságban lennünk... Aki jó gazdája a testnek... ... az bizonyosan remélheti, hogy hosszú életet élhet meg erőben és egészségben. Az egészséges életmód egyik legérzékenyebb pontja a helyes táplálkozási szokások ki- / alakítása, s valljuk meg őszintén, ha iga- / zat is adunk neves táplálkozástudományi / szakemberek jó tanácsainak, netalán még el is határozzuk, hogy mától szigorúan betartjuk azokat, másnap két rohanás között ugyanúgy bekapunk valami l ,korszerű" szendvicset, vígan feledve a \ „holmi" rostokban, vitaminokban gazdag V étrendet. A hajdani népi gyó- \ gyítók, bölcs parasztemberek esküdtek arra, hogy jól ismerik a I hosszú, egészséges élet titkát, s úgy tűnik, nem is tévedtek ebben. Ezek szerint csupán a népi ^ orvoslás bölcs hármas szabályát kell(ene) követnünk: „mértékletesség, természetesség, szellemiség és lelki erő". „csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk" Lafferthon Mariann, a Tolna Megyei ÁNTSZ dietetikusa szerint is a régi időkben kialakult túl zsíros - húsos étkezés volt az, amely népbetegséggé tette a túltápláltságot és az ezen alapuló táplálkozási betegségeket, mint a magas vérnyomás, az érelmeszesedés (magas koleszterinszint), a cukorbaj, de a szívinfarktus is - többek között - a rossz táplálkozási szokásainknak köszönhető. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy felének túlsúlya van, 20% - uk pedig erősen elhízott. A felmérések szerint az elhízottak közel fele a főétkezésen kívül legalább napi ötször nassol. Ez nemcsak egy rossz szokás, élettani alapja is van. Ha az agyban a serotonin szintje lecsökken, éhségérzet, hangulati labilitás következik be, mely megszüntethető szénhidrát fogyasztással, nassolással. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk. Kiderült ugyanis, hogy este a zsírok lebontása lassul, ezért amit este fogyasztunk abból több hasznosul. Kiadósabb reggeli és ebéd melletti könnyű vacsora önmagában is fogyaszthat. Vannak olyan betegségek, amelyeknél az étrend az egyedüli gyógyító tényező, pl. ha valaki liszt-érzékeny, kerülnie kell a búza, árpa, rozs és zab fogyasztását. Diétázni többnyire a már beteg embernek kell, amely egyénenként változó étrendet jelent. „magyar konyha" A modern táplálkozástani ismeretek fényében méltán elmarasztalt "magyar konyha" azt látszik bizonyítani, hogy a magyar nép - fent említett bölcsessége ellenére - a gyakorlatban egészségtelen étrendet alakított ki. Viszont ezt cáfolandó, tudnunk kell, hogy az igazi réges - régi paraszti konyha nagyjában - bármilyen meglepően is hangzik - megfelelt a modern reformétrendnek, amely egyéb jó tulajdonságai mellett mértéktartásáról is nevezetes. Főzeléket, kását, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, süteményként puliszkát, búzából készült csíramáiét ettek, de jobban szerették a vöröshagymát és a fokhagymát is, amelyeket nem ártana a mindennapi étrendünkben ma is gyakrabban használni. „a Paradicsom" Mára megváltozott a környezetünk, az életmódunk, a kereskedelemben kínált élelmiszerek köre és az anyagi helyzetünk sem utolsó „kólaoszteoporózis" Ugyanúgy „gyomorfekély - gyanús", ha egyáltalán nem tudunk időt szánni a nyugodt étkezésekre, az ételek frissen történő elkészítésére. A félkész- és készételek, konzervek a színező- és ízfokozó-anyagokkal, tartósítószerekkel, állományjavítókkal (ételízesítők, szószok, leves-porok, stb.) lehetnek ízletesek, viszont tápértékük, vitamintartalmuk igen alacsony. Hasonló a helyzet a nagyfokú üdítőital fogyasztással is, amely a felesleges energia-bevitel, a szén-hidrátok túlzott fogyasztása mellett a csontokra is veszélyes magas foszfortartalma miatt. Rém ijesztő a látvány, amikor egy csecsemő cumisiivegében azt A sötét italt látjuk lötyögni. Mindezek tudata' ban már kevésbé hihetjük azt, hogy „csúcs ez az érzés" - mondja Lafferthon Mariann -, hiszen emiatt újabb fogalommal gazdagodott a betegségek széles skálája, már ilyen is létezik, hogy kólaoszteoporózis.... Akik gyakrabban fogyasztanak szeszes italt, vagy káros szenvedélyük a dohányzás, azoknak - többek között - fokozottan ajánlott a karotin (paprika, paradicsom sütőtök, sárgarépa), a B- és a C - vitaminban gazdag ételek fogyasztása. A régi szólás - mondás is úgy tartja: „Hoszszabb életű a juhász, mint az országút vagy a tarka varnyú." Hogy miért? Mert a természetben természetesen éltek... - kom Kxu: A Tolna Megyei Diabeteses Gyermekek és Fiatalok Egyesülete az ÁNTSZ Egészségvédelmi Osztályával közösen diabetikus sütemények, befőttek, lekvárok vetélkedőjét rendezi meg FEBRUÁR 27-én SZOMBATON 9 ÓRÁTÓL az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetében. A vetélkedő receptjeiből egy kiadvány összeállítását is tervezzük. Jelentkezni lehet az alábbi címen és telefonszámon február 24-ig. Szekszárd, Dr. Szentgáli Gyula u. 2. 74/316-622 (24, 13 mellék) f i 1 i i