Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-01-25 / 1. szám

10 , SZEKSZÁRDI USARNAP 1998. JANUÁR 25. A jó bornak is kell a jó cégér Borházak a láthatáron Idegenforgalmi szakemberek évek óta visszatérő sirámja: hiába áll előkelő helyen a szekszárdi bor hazai és nemzetközi összehasonlí­tásban, mégsem építhetnek be­utaztató programjaikban a bortu­rizmusra, mert e tekintetben nincs igazán nívós hely Szekszárdon. Olyan pedig különösen nincs, amely a borvidék legtöbb nívós bo­rát reprezentálná. Ajelekből ítélve az idén lesz elmozdulás ezen a té­ren. A szekszárdi képviselő-testü­let mezőgazdasági bizottsága fel­pörgette az eseményeket, többek között azzal, hogy pályázatokat írt a tavalyi év második felében bor­házak vállalkozásalapon történő működtetésére. - Nagyon remélem, hogy a tava­szi turistaszezon kezdetére már több funkcionáló borház is lesz Szekszárdon, s ezekkel a sokat em­legetett és halaszthatatlanul fontos bormarketing témakörében jelen­tőset lépünk előre - mondta Kővá­ri László a városi önkormányzat mezőgazdasági bizottságának el­nöke. Mert a kiváló szekszárdi bo­rok látványos, demonstratív meg­jelenítése nélkül csak sopánkodha­tunk azon, hogy a szekszárdinál nem jobb francia, spanyol, olasz borok húsz márkáért kelnek el pa­lackonként a világpiacon, a nagy nehezen, különböző kacskaringók árán oda bejutó szekszárdiért pedig legfeljebb négy márkát ad­nak. - De a hazai berkekben való meg­jelenítés is fontos, mert e tekintetben némely más borvidék, említhetem akár a villányit, vagy a tokajit, elő­rébb jár. - Kétségtelen, hogy a bormarke­ting területén meghatározó lépé­sekre van szükség. Ennek egyik ré­sze a palackozott minőségi borok csaknem teljes választékának bor­házakban való megjelenítése, a másik dolog pedig az, hogy az ed­digieknél még több nemzetközi kiállításon, borfesztiválon való ak­tív részvételre van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi kontinens nagy eseményére el kell jutnunk, kicsik vagyunk mi ehhez, ennek nem lenne különösebb ér­telme, kézzelfogható haszna, no és a költségek finanszírozása is meg­oldhatatlan lenne. De Európában intenzívebben jelen kell lenni, hogy kóstolhassák a mi borainkat, valóban fedezzék fel őket a piacve­zető francia és spanyol borok mel­lett. Megvan ezen utakfinanciális hát­téré? - Meglesznek, ha élni tuudunk a felkínált, kihasználásra váró lehe­tőségekkel. A szőlővel és a borral kapcsolatban a vállalkozásfejlesz­tési alapítványtól kezdve a szakmi­nisztériumon át, egészen az ide­genforgalmi ágazatig számtalan pályázat látott és lát napvilágot. A maga lehetőségein belül az ön­kormányzat is különböző formá­ban tudja majd támogatni a szek­szárdi bor megismerését, elismer­tetését célzó programokat, tanul­mányutakat. Kezdeti lépésként a borházpályázat három nyertesét, a Korona Hotelt, a Rákóczi utcá­ban egy megújult, szép épületben borházat működtetni kívánó vál­lalkozót, Ördög Zoltánt és a Béla téri pincészetben szintén borház kialakítását tervező Aliscavin Rt.-t támogattuk egyenként félmillió fo­rinttal, amit a beinduláshoz szük­séges reklámra, saját marketing­jükre használhatnak fel. Tiszafa és cserszömörce E két feffajta a sztár Szekszárd par­kosítási programjában, amelyek közül kétségtelenül a tiszafa a híresebb és félel­metesebb, hiszen Agatha Christie egyik re­gényében tetszetős piros színű bogyójából készült méreggel gyilkol az elvetemült gyil­kos. Ugyanis bogyójában csípős ízű (de ha a teába egy kicsivel több citromot teszünk, észre se lehet venni) elkaloida, tazin talál­ható. Ennek ellenére - mivel hazánk terü­letén természetes állománya nagyon meg­gyérült - védett növény. Ehhez képest a cserszömörce, a szö­mörcefélék (Anacardiacese) családjába tartozó cserje, még ellenzői szerint is sok­kalta szelídebb természetű. Nem okoz ha­lálos kórt, csupán csak övsömört lehet kapni tőle, amely lázzal és fájdalommal jár. A kiütések - főleg a mellkason övsze­rűen elhelyezkedő hólyagocskák -1-4 hét alatt gyógyulnak, de területük sokáig fáj­dalmas marad. Tehát vigyázat! A tiszafa bogyóját nená enni, a cserszömörce lombját, virágját, ter™ mesét nem fogdosni, nem simogatni... De az is lehet ám, hogy az irigyei csak ráfogják a cserszömörcére, erre az ár­talmatlan, kedves növényre ezt a csúnya, rossz tulajdonságot. Mindenesetre- ebből bqj nem származhat - hagyjuk békén mind a két növényt, hogy csak gyönyör­ködtessenek bennünket és közben tisztít­sák a város levegőjét. Ráfér... BÁLINT GYÖRGY LAJOS A méheknek sem csupán virágos az életük A legveszélyesebb betegség a mé­heknél az amerikai nyúlós költésrotha­dás. Ezen betegség fellépése esetén az állam kártalanítást fizet, amennyibn a méhész jelenti. A kórokozó a spóra bak­tériumtörzs, a fedett Hasításban szaporo­dik és azt pusztítja. A zárt cellákat, sejte­ket nem tudjuk gyógykezelni, ezért a la­borvizsgálat után el kell égetni a családo­kat. A betegség ellen megelőzéssel véde­kezhetünk. A fészket higiénésen felújít­juk minden évben három-négy műlépet kiépíttetünk a méhekkel. így négyévente új fészket kapunk, ezt a körforgást a raj­zás gátlása is indokolja. 1980-ban volt utoljára az én körze­temben Szekszárdon Öcsi Ferenc mé­hészeténél amerikai nyúlós költésrotha­dás. Az európoai enyhe költésrothadás kórokozója baktérium. Ezt a baktériu­mot Neoteszol gyógyszerrel el lehet pusztítani, ezzel megelőzhetjük a nyi­tott fiasítás betegségét. A fiasítás meg­betegedésének a felismerését, tüneteit minden kezdő méhésznek a szakiroda­lomból meg kell ismernie és gyakorlat­ban alkalmaznia kell a védekezés mód­ját. 1974-ben volt az én körzetemben Szekszárdon utoljára enyhe költésrot­hadás Török Sándor méhészetében. A ázsiai atka szemmel látható parazita. 1997-ben újból elszaporodtak elsősor­ban a méhész mulasztása miatt, má­sodsorban az atkák rezisztensek lettek az Amitráz gyógyszer alapanyagára. Időnként szigorúan más-más alapanya­gú gyógyszerrel tudjuk csak pusztítani az atkákat, tehát az alkalmazott védekező szereket rotálni kell. Nozema minden évben előfordulhat, ha a méhek télen három-négy hetente nem tudnak kirepülni. Kórokozója spó­rás véglény, amely a méhek bélrendsze­rében és a besült ürülékben szaporodik. Ez a betegség Fumagilinnel gyógykezel­hető. A rendes máhjáratkor tisztuló re­püléssel megszűnik ez a betegség. A költésmeszesedés kórokozója gom­ba, mely lucskos, penészes lépeken és el­halt, megfázott fásításokon szaporodik és a fiasítást pusztítja. Ecettel és külön­böző gombaölő gyógyszerekkel véde­kezhetünk ellene. Mivel a gyógyszer ha­tásfoka még nem százszázalékos, ebben a betegségben időnként sok fiasítás el­pusztul. 1940-es és 1950-es években jelenték­telen volt a költésmeszesedés. 1960-as években a növényvédelem felfejlődésé­vel elhatalmasodott ez a betegség és még a mai napig is nagy károkat okoz. Minden évben már tavasszal a gyü­mölcsvirágzáskor családonként négy-öt léputca máh máról holnapra csak úgy el­tűnik és ezzel egy időben sok ugráló rán­gatózó, mászkáló méh látható a kaptá­rakban és a kaptárak előtt. Ezáltal a taka­ratlan, kezeletlen fiasítás megbetegszik és elpusztul. Szekszárd körzetében tavasszal több száz hektáron virágzik gyümölcsfa, mely két-három hétig is eltart. A gazdák állás­pontja az, hogy ha a virágzó 10-15 gyü­mölcsfát lepermetezi, ettől a méhek még nem pusztulnak ki egészen. Azonban ha egy szép napos időben teljes virágzáskor 200-300 gazda permetez, az már sok helt tár gyümölcsöst tesz ki 6 km-es körz^fe ben, mivel a méhek röptávolsága 6 km^ Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy virágzáskor a méhekre veszélyes vegyszerrel ne permetezzenek, mert ­szándékukon kívül - méhelhullást ered­ményeznek. A méheknek pedig igen nagy szere­pük van a megporzás elvégzésében. A vegyszerezés pirosbimbós állapotban, il­letve sziromhullás után is hatékonyan el­végezhető és ebben az időpontban telje­sen kizárt a méhek elpusztítása. A repce és a napraforgó beporzását már több mezőgazdasági termelő figye­lembe veszi, mivel a méhek megporzó munkája nélkül a termés nem kötődik, csak az üres mag marad. Az üres magból pedig nem lehet olajat sajtolni. 1997-ben a Szekszárdi „Aranyfürt" Mezőgazdasági Szövetkezet a repce- és a napraforgó-virágzáskor a vegyszerezés­re a méhekre való tekintettel nagy figyel­met fordított. Ezért mi méhészek meg­köszönjük Gyurkovics János főagronó­musnak és Neiner János növényvédelmi szakmérnöknek a méhészek érdekében végzett lelkiismeretes munkájukat. Szekszárd, 1998. január 5. BORBÉLY LAJOS méhegészségügyi felelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom