Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-03-08 / 4. szám

3 1998. MÁRCIUS 8. SZEKSZÁRDI Érdekli? Bemutatjuk! Az időjárás sok mindent megmagyaráz Kővári László főfoglalkozását il­letően mezőgazdasági vállalkozó, azaz gazdálkodó, de mellette a Tol­na Megyei Agrárkamara (tisztelet­díjas) elnöke, tagja a város képvi­sclő-tcstületenek, s elnöke a mező­gazdasági bizottságnak. Ezenkívül - mint kiderült Amrein Károly, a Gemenc Volán Rt. vezérigazgatója kérdéséből, amit előző számunk­ban tett föl Kővári Lászlónak, ­foglalkozik meteorológiával is, va­gyis a kérés: mondjon valami okot erre a bolondos időjárásra... Be­szélgetésünk színhelye az agrárka­mara elnöki irodája volt. Ám előtte « "nyörködtem a polcok díszeiben: zekszárdi cégek és kistermelők palackba zárt boraiban... - A városházára, a megyeházára is kellene ilyen gyűjtemény, hogy a beté­rő erezze: a borvidék központjában van - kezdte a beszélgetést Kővári László, majd egy múlt század közepé­ről származó prés fényképét tette elém, s hozzátette: azon igyekszik, hogy a város vegye meg ezt az értéket, nehogy „kimenjen" a megyéből. A prés jelenleg Mészáros Miklós tulajdo­nában van a Bal-Remetén. Ezután Kő­vári László valamit beírt zsúfolásig megtelt naptára egyik sarkába. - Úgy be vagyok táblázva, mintha főállású alkalmazott lennék. Bár vál­lalkozóként tudok időt szakítani az it­teni munkára. Kénytelen is vagyok er­re, legalább addig, amíg a kamarai dol­• n be nem járatódnak... De ismeri a idást, hogy egy cégnél akkor van minden rendben, ha akkor is működik, ha nincs ott a főnök. De, hogy odáig eljussunk, sok időt kell itt bent eltölte­nem. Ezenfelül pedig vallom: - s ezzel nem vagyok egyedül - egy választott tisztségviselőnek soha nem szabad saj­nálnia az idejét, energiáját a feladatok elvégzésére. - Gyermekei nem neheztelnek azért, hogy édesapjuk kevés időt tölt otthon? - Ok sincsenek itthon. Lányom Sze­geden végezte el az egyetemet, s most a fővárosban dolgozik. Az MDF köz­pontban sajtóügyekkel foglalkozik. Fi­am pedig Mosonmagyaróváron tanul: mezőgazdász lesz. - Szörnyű meleg van az irodájában. Valószínű fűtenek is, a Nap pedig rátesz még jó néhány lapáttal. A kinti hőmér­séklet 18 Celsius-fok. (Február 23-án beszélgettünk Kővá­ri Lászlóval, ugyanis másnap egy szek­szárdi borokat bemutató és az export­ról is tárgyaló delegációval Angliába utazott.) - A több száz éves adatsorok szerint ilyen téli időszakban közel negyven fok különbség lehet a szélsőségként mért adatok között: a plusz tizenvala­hány és a mínusz huszonvalahány Cel­sius-fok között - mondja, s két degesz­re tömött dossziét vesz elő, amelyek­ben kézzel írt(!) adatsorok, grafikonok vannak. -Az egyetemen tanult agrometeoroló­giát, de az ön meteorológusi tevékenysé­ge azon túl mutat. Ez már nem amatőr­ség, s nem is hobbi. - Második munkahelyemen, a Szek­szárdi Állami Gazdaság laboratóriu­mában közel húsz évig dolgoztam. Úgy 1975 körül kezdtem el agrometeoroló­giával foglalkozni. Abban az időben a gépesítéssel szinte egyenes arányban nőttek a termésátlagok, ám 1976-ban megtört a folyamatosan növekvő ten­dencia, sőt, visszaesést tapasztaltunk. Figyelmemet ez fordította az időjárás felé... Ugyanis akkoriban 7-8 tonnányi volt a kukorica átlagtermése, 1976-ban pedig visszaesett négy tonnára. Na, ak­kor volt ám, hogy „ejnye-ejnyel, elvtár­sak" a pártbizottságon ... és keresték, hogy ki követte el a hibát. Ekkor, az ál­lami gazdaságok 20-25 éves időjárási (hőmérséklet és csapadék) adatsorait elkezdtem feldolgozni a termésátlagok függvényében, azaz évjáratelemzéssel kezdtem el foglalkozni. Kiderült, hogy a visszaesést az időjárás változása okozta. - Milyen időjárás volt? - A '76-os évet megelőző tél rendkí­vül száraz volt, a talaj nem töltődött föl. Erre jött a '76-os nyári óriási aszá­ly. Az pedig biológiai tény, hogy egy kiló szárazanyagképzéshez egy nö­vénynek négyszáz liter vizet el kell pá­rologtatnia, vagyis egy négyzetméter­ről négyszáz liter vizet! Ehhez négy­száz milliméter csapadéknak kell hul­lania. - Ezután a megye hét állami gazdasá­gából kapta az időjárási adatokat. - Igen, s feldolgoztam azokat. 1991­ig vannak a megyére szóló adataim. Most, az agrárkamaránál szeretném ezt folytatni. Mert kinek legyenek ilyen adatai, ha nem nekünk? Persze, szeretném ezeket számítógépre vinni, hogy az adatok a kamara tagjainak a rendelkezésére álljanak... De visszaté­rek az időjárásra. Magyarország Euró­pa közepén van, mind a négy ágtájból érik ciklonális és anticiklonális hatá­sok. A tartós ciklonális hatások okozzák ezeket a rendkívüli eltéréseket. Tehát irtózatos, sokváltozós légkörben zajlik az időjárás, amit borzasztó nehéz elő­re kiszámítani, csak bizonyos gyakori­ságokat lehet jósolni belőle, mint aho­gyan a hivatalos meteorológia is az úgynevezett analóg évek módszerével választja ki, hogy milyen időjárás kö­vetkezik. Bár, ma már nagyon korsze­rű műszereik vannak... - És Önnek vannak műszerei? - Igen: minimum-maximum hőmé­rővel és légnyomásmérővel dolgozom, valamint van egy grafikonom, amire az adatokat mindennap fölvezetem... De visszakanyarodok az eredeti kérdésé­hez: mindenki csodálkozott, hogy ná­lunk milyen enyhe a január, Izraelben pedig esik a hó. Ennek a magyarázata az, hogy Európa közepén egy óriási anticiklonális tevékenység volt, azaz felhőoszlató, leszálló légáramlatok dolgoztak. Ennek a keleti részébe a beszakadó hideg levegő a Kárpátokat megkerülve lerobogott Izraelbe, s az ottani páradús levegővel havazást oko­zott. - Az emberben óhatatlanul fölmerül a kérdés, hogy mi haszna a meteoroló­gusi ténykedésének? - Egyrészt utólag meg tudok magya­rázni dolgokat, mint például a termés­átlagok alakulását, a minőség változá­sát. Például, hogy miért olyan kiváló évjárat a '97-es, azt tökéletesen alá le­het támasztani meteorológiai adatok­kal. A jó kukoricatermést szintén, de azt is, hogy miért omlott össze a végén a búza. A különböző adatokat - a mért információkat - számos szempont sze­rint földolgozom. Majd a térség adata­it szintén, s következtetéseket vonok le belőlük. - Mindezt úgy értelmezem, hogy Kő­vári úr tudta, mire számíthatunk idén februárban. - Jól gondolja. Nézze ezeket a feb­ruárt „ábrázoló" számsorokat és grafi­konokat. Akár negatív, akár pozitív adatsort nézünk, három évnél több­ször nem fordul elő ugyanaz a tenden­cia. Tessék! Az adatsort rávittem egy olyan naptárszerkezetre, amire rá van írva, hogy az adott napon eddig gyako­riságban hogyan alakult az időjárás. Ez alapján ki lehet dolgozni egy időjá­rási naptárt. Látja, húsz év van feltün­tetve minden napon. Például, hogy ja­nuár elsején volt-e csapadék vagy nem. S egy lapon kialakul, hogy van­nak úgynevezett nevezetes időszakok - elseje és ötödike között mondjuk mindig van valamilyen csapadék -, s ebből megjósolható a következő esz­tendő azonos időszakának csapadék­valószínűsége. - Vagyis nagy valószínűséggel meg­mondja, hogy a tavaszi napok közül melyek alkalmasak a vetésre és így to­vább... - Pontosan. A régi munkahelyemen kidolgoztam, melyik napokra várható csapadék, s melyek lesznek szárazak. - Gondolom, az előrejelzéseit vissza­ellenőrzi. Hány százalékos a „telitalá­lat". - Általában nyolcvan, de van, hogy több, de előfordul melléfogás is. - Jól teszik-e azok, akik júliusra ter­vezik a nyaralásukat? - Mindjárt válaszolok a konkrét kérdésre, de elmondom előbb a júliust megelőző hónapok előrejelzését. Március hűvösnek és nedvesnek ígér­kezik, az április átlagos csapadék mel­lett középhőmérsékletűnek látszik, a májusra várható 16-17 Celsius-fok hűvösnek prognosztizálható és nedve­sebb lesz az átlagosnál. A június szin­tén hűvösebb, csapadékosabb hónap lesz, mert az utóbbi két júniusunk igen meleg volt. A júliust melegebbre várom, hőmérsékletének legalább az átlagot el kell érnie, s viszonylag szá­raz lesz, s legalább 15 lesz a hőségna­pok száma, vagyis a hőmérséklet meg­haladja a 30 Celsius-fokot. - Úgy emlékszem, hogy tavaly kelle­mes volt a szeptember. - A nappalokat illetően igen, hiszen ennyi hőségnap (8) még szeptember­ben soha nem volt, s ezzel együtt még­sem volt annyira meleg, mert hűvösek voltak a hajnalok, amik „lehúzták" az átlaghőmérsékletet. Ez a magyarázata a kiváló szőlő-, borminőségnek. Mert a szőlő cukorképződésében az a lé­nyeg, hogy nappal termeli, éjjel le­bontja a cukrot. Ha kicsi a hőmérsék­letingadozás, akkor éjjelente sokat le­bont, ellenkező esetben több cukor marad meg. - Kővári úr, Ön kitől és mit kérdez? - Azt kérdezem Szabó Zsolttól, a Gemenc Gabona Rt. vezérigazgatójá­tól, hogy a privatizációt követően mi­lyen fejlesztési elképzelései vannak annak érdekében, hogy a megye gabo­na- és lisztforgalmazása területén a korábbi súlyával jelenjen meg a me­gyében a részvénytársaság. V. Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom