Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-03-08 / 4. szám

3 1998. MÁRCIUS 8. SZEKSZÁRDI Érdekli? Bemutatjuk! Az időjárás sok mindent megmagyaráz Kővári László főfoglalkozását illetően mezőgazdasági vállalkozó, azaz gazdálkodó, de mellette a Tolna Megyei Agrárkamara (tiszteletdíjas) elnöke, tagja a város képvisclő-tcstületenek, s elnöke a mezőgazdasági bizottságnak. Ezenkívül - mint kiderült Amrein Károly, a Gemenc Volán Rt. vezérigazgatója kérdéséből, amit előző számunkban tett föl Kővári Lászlónak, foglalkozik meteorológiával is, vagyis a kérés: mondjon valami okot erre a bolondos időjárásra... Beszélgetésünk színhelye az agrárkamara elnöki irodája volt. Ám előtte «

"nyörködtem a polcok díszeiben: zekszárdi cégek és kistermelők palackba zárt boraiban... - A városházára, a megyeházára is kellene ilyen gyűjtemény, hogy a betérő erezze: a borvidék központjában van - kezdte a beszélgetést Kővári László, majd egy múlt század közepéről származó prés fényképét tette elém, s hozzátette: azon igyekszik, hogy a város vegye meg ezt az értéket, nehogy „kimenjen" a megyéből. A prés jelenleg Mészáros Miklós tulajdonában van a Bal-Remetén. Ezután Kővári László valamit beírt zsúfolásig megtelt naptára egyik sarkába. - Úgy be vagyok táblázva, mintha főállású alkalmazott lennék. Bár vállalkozóként tudok időt szakítani az itteni munkára. Kénytelen is vagyok erre, legalább addig, amíg a kamarai dol•

n be nem járatódnak... De ismeri a idást, hogy egy cégnél akkor van minden rendben, ha akkor is működik, ha nincs ott a főnök. De, hogy odáig eljussunk, sok időt kell itt bent eltöltenem. Ezenfelül pedig vallom: - s ezzel nem vagyok egyedül - egy választott tisztségviselőnek soha nem szabad sajnálnia az idejét, energiáját a feladatok elvégzésére. - Gyermekei nem neheztelnek azért, hogy édesapjuk kevés időt tölt otthon? - Ok sincsenek itthon. Lányom Szegeden végezte el az egyetemet, s most a fővárosban dolgozik. Az MDF központban sajtóügyekkel foglalkozik. Fiam pedig Mosonmagyaróváron tanul: mezőgazdász lesz. - Szörnyű meleg van az irodájában. Valószínű fűtenek is, a Nap pedig rátesz még jó néhány lapáttal. A kinti hőmérséklet 18 Celsius-fok. (Február 23-án beszélgettünk Kővári Lászlóval, ugyanis másnap egy szekszárdi borokat bemutató és az exportról is tárgyaló delegációval Angliába utazott.) - A több száz éves adatsorok szerint ilyen téli időszakban közel negyven fok különbség lehet a szélsőségként mért adatok között: a plusz tizenvalahány és a mínusz huszonvalahány Celsius-fok között - mondja, s két degeszre tömött dossziét vesz elő, amelyekben kézzel írt(!) adatsorok, grafikonok vannak. -Az egyetemen tanult agrometeorológiát, de az ön meteorológusi tevékenysége azon túl mutat. Ez már nem amatőrség, s nem is hobbi. - Második munkahelyemen, a Szekszárdi Állami Gazdaság laboratóriumában közel húsz évig dolgoztam. Úgy 1975 körül kezdtem el agrometeorológiával foglalkozni. Abban az időben a gépesítéssel szinte egyenes arányban nőttek a termésátlagok, ám 1976-ban megtört a folyamatosan növekvő tendencia, sőt, visszaesést tapasztaltunk. Figyelmemet ez fordította az időjárás felé... Ugyanis akkoriban 7-8 tonnányi volt a kukorica átlagtermése, 1976-ban pedig visszaesett négy tonnára. Na, akkor volt ám, hogy „ejnye-ejnyel, elvtársak" a pártbizottságon ... és keresték, hogy ki követte el a hibát. Ekkor, az állami gazdaságok 20-25 éves időjárási (hőmérséklet és csapadék) adatsorait elkezdtem feldolgozni a termésátlagok függvényében, azaz évjáratelemzéssel kezdtem el foglalkozni. Kiderült, hogy a visszaesést az időjárás változása okozta. - Milyen időjárás volt? - A '76-os évet megelőző tél rendkívül száraz volt, a talaj nem töltődött föl. Erre jött a '76-os nyári óriási aszály. Az pedig biológiai tény, hogy egy kiló szárazanyagképzéshez egy növénynek négyszáz liter vizet el kell párologtatnia, vagyis egy négyzetméterről négyszáz liter vizet! Ehhez négyszáz milliméter csapadéknak kell hullania. - Ezután a megye hét állami gazdaságából kapta az időjárási adatokat. - Igen, s feldolgoztam azokat. 1991ig vannak a megyére szóló adataim. Most, az agrárkamaránál szeretném ezt folytatni. Mert kinek legyenek ilyen adatai, ha nem nekünk? Persze, szeretném ezeket számítógépre vinni, hogy az adatok a kamara tagjainak a rendelkezésére álljanak... De visszatérek az időjárásra. Magyarország Európa közepén van, mind a négy ágtájból érik ciklonális és anticiklonális hatások. A tartós ciklonális hatások okozzák ezeket a rendkívüli eltéréseket. Tehát irtózatos, sokváltozós légkörben zajlik az időjárás, amit borzasztó nehéz előre kiszámítani, csak bizonyos gyakoriságokat lehet jósolni belőle, mint ahogyan a hivatalos meteorológia is az úgynevezett analóg évek módszerével választja ki, hogy milyen időjárás következik. Bár, ma már nagyon korszerű műszereik vannak... - És Önnek vannak műszerei? - Igen: minimum-maximum hőmérővel és légnyomásmérővel dolgozom, valamint van egy grafikonom, amire az adatokat mindennap fölvezetem... De visszakanyarodok az eredeti kérdéséhez: mindenki csodálkozott, hogy nálunk milyen enyhe a január, Izraelben pedig esik a hó. Ennek a magyarázata az, hogy Európa közepén egy óriási anticiklonális tevékenység volt, azaz felhőoszlató, leszálló légáramlatok dolgoztak. Ennek a keleti részébe a beszakadó hideg levegő a Kárpátokat megkerülve lerobogott Izraelbe, s az ottani páradús levegővel havazást okozott. - Az emberben óhatatlanul fölmerül a kérdés, hogy mi haszna a meteorológusi ténykedésének? - Egyrészt utólag meg tudok magyarázni dolgokat, mint például a termésátlagok alakulását, a minőség változását. Például, hogy miért olyan kiváló évjárat a '97-es, azt tökéletesen alá lehet támasztani meteorológiai adatokkal. A jó kukoricatermést szintén, de azt is, hogy miért omlott össze a végén a búza. A különböző adatokat - a mért információkat - számos szempont szerint földolgozom. Majd a térség adatait szintén, s következtetéseket vonok le belőlük. - Mindezt úgy értelmezem, hogy Kővári úr tudta, mire számíthatunk idén februárban. - Jól gondolja. Nézze ezeket a februárt „ábrázoló" számsorokat és grafikonokat. Akár negatív, akár pozitív adatsort nézünk, három évnél többször nem fordul elő ugyanaz a tendencia. Tessék! Az adatsort rávittem egy olyan naptárszerkezetre, amire rá van írva, hogy az adott napon eddig gyakoriságban hogyan alakult az időjárás. Ez alapján ki lehet dolgozni egy időjárási naptárt. Látja, húsz év van feltüntetve minden napon. Például, hogy január elsején volt-e csapadék vagy nem. S egy lapon kialakul, hogy vannak úgynevezett nevezetes időszakok - elseje és ötödike között mondjuk mindig van valamilyen csapadék -, s ebből megjósolható a következő esztendő azonos időszakának csapadékvalószínűsége. - Vagyis nagy valószínűséggel megmondja, hogy a tavaszi napok közül melyek alkalmasak a vetésre és így tovább... - Pontosan. A régi munkahelyemen kidolgoztam, melyik napokra várható csapadék, s melyek lesznek szárazak. - Gondolom, az előrejelzéseit visszaellenőrzi. Hány százalékos a „telitalálat". - Általában nyolcvan, de van, hogy több, de előfordul melléfogás is. - Jól teszik-e azok, akik júliusra tervezik a nyaralásukat? - Mindjárt válaszolok a konkrét kérdésre, de elmondom előbb a júliust megelőző hónapok előrejelzését. Március hűvösnek és nedvesnek ígérkezik, az április átlagos csapadék mellett középhőmérsékletűnek látszik, a májusra várható 16-17 Celsius-fok hűvösnek prognosztizálható és nedvesebb lesz az átlagosnál. A június szintén hűvösebb, csapadékosabb hónap lesz, mert az utóbbi két júniusunk igen meleg volt. A júliust melegebbre várom, hőmérsékletének legalább az átlagot el kell érnie, s viszonylag száraz lesz, s legalább 15 lesz a hőségnapok száma, vagyis a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot. - Úgy emlékszem, hogy tavaly kellemes volt a szeptember. - A nappalokat illetően igen, hiszen ennyi hőségnap (8) még szeptemberben soha nem volt, s ezzel együtt mégsem volt annyira meleg, mert hűvösek voltak a hajnalok, amik „lehúzták" az átlaghőmérsékletet. Ez a magyarázata a kiváló szőlő-, borminőségnek. Mert a szőlő cukorképződésében az a lényeg, hogy nappal termeli, éjjel lebontja a cukrot. Ha kicsi a hőmérsékletingadozás, akkor éjjelente sokat lebont, ellenkező esetben több cukor marad meg. - Kővári úr, Ön kitől és mit kérdez? - Azt kérdezem Szabó Zsolttól, a Gemenc Gabona Rt. vezérigazgatójától, hogy a privatizációt követően milyen fejlesztési elképzelései vannak annak érdekében, hogy a megye gabona- és lisztforgalmazása területén a korábbi súlyával jelenjen meg a megyében a részvénytársaság. V. Horváth Mária