Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-12-13 / 26. szám

4 f SZEKSZÁRDI VASAItWI* 1998. december 06. 13 KÖZTÉRI SZOBRAINK I. Egy város arculatát, hangulatát alapvetően meghatározhatják a köztéri alkotások. Általános mondandójuk mellett a szobrok és emlékművek nagyon helyiek, a településhez kötődőek lehetnek. Ahogy a művészettörténet is szívesen nevezi őket, a körbe járható testes képek minden irányba más arcukat, mégis azonos lényegüket mutatják. Szekszárdon sétálgatva és ilyen szemmel vizsgálódva kellemes benyomásokat szerezhetünk. A köztéri alkotások többsége míves mestermunka, a szobrászművészet szép példája. Ahogy másutt, itt is találni feledhetőt, de már megszoktuk, talán meg is szerettük őket. A szobrok története egy kicsit a saját gondolkodásmódunk változásának története is. A magas piedesztálra emelet, felülről ránk tekintő bronz, vagy márvány alakok mellett manapság ott találjuk a földön járó, szinte közöttünk élő alkotásokat is. Egy másik változás az olyan szimbolikus, hangulatkeltő térplasztikák megjelenése, amelyek egy kis tér határain túl is illeszkedni kívánnak környezetükbe, annak épített hangulatát befolyásolva. Ebben a pár sorban csak arra vállalkozhatunk, hogy néhány adattal említve, leltárát adjuk városunk köztéri alkotásainak. Kezdjük az ismert személyiségekről készült művekkel. Száz esztendeje, 1898-ban avatták Szárnovszky Ferenc művét, a Garay Jánosszobrot, melyhez Barabás Miklós rajzát használta fel. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél, a talapzatot Hestor d'Espony műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak, a nyugati odalon lévő relief az Obsitos Háry János egyik jelenetét ábrázolja. A talapzat két oldalára Garay leghíresebb verseinek címét vésték. 1941-ben emelt szobor a Bezerédj Istvánt ábrázoló bronz öntvény, Konrád Sándor helyi szobrász alkotása. A kaszinó rendelésére készült mű eredetileg a vármegyeháza bejáratával szemben állott, majd több éves hányódás után került mai helyére, a megyeháza kertjébe. Domborművei a haladó gondolkodású politikusra, Bezerédj korán elhalt kislányára, és az óvoda-alapításban, meseírásban jeleskedő feleségére emlékeztetnek. Az 1969-ben készült Ady Endre fejszobrot Hadik Gyula készítette. A faragott márvány sokáig állt a szakmunkásképző iskola előtt, ma a költőről elnevezett intézmény udvarát díszíti. Ismét egy szobor, amely nem az eredeti helyén áll; Kis Kovács Gyula 1971-ben készült Babits Mihály szobra. A Devecseri Gábor megindító szavaival avatott bronz alkotás a művelődési ház melletti kis térről került mai helyére, a Sétakert platánja alá. Szívünkhöz közelebb áll a tíz évvel későbbi másik Babits, Farkas Pál gyönyörű alkotása (1981). A szekszárdi művész töprengő költője a szülőház elválaszthatatlan részévé vált. Itt adózott Babits emlékének Ilylyés Gyula, Juhász Ferenc, Keresztury Dezső. Liszt Ferenc-emlékeink mellett csöndben meghúzódó alkotás Borsos Miklós 1981ben avatott munkája a zeneiskola mögötti téren. Wosinsky Mórnak, a tudós régész apátnak (de szép lenne, ha az utcanév táblákon is h^B lyesen írnánk a nevét) 1982-ben emeltek szobrot. Farkas Pál múzeum előtti álló alkotásának másik példánya a belvárosi plébánia udvarán látható (1995). Az Illyés Gyula nevét viselő pedagógusképző főiskola elé Janzer Frigyes készített egész alakos bronz szobrot 1982-ben. Apátság-alapító I. Béla szobrát 1986-ban avatta a város. Lesenyei Márta trónusra állított királyát oroszlánok őrzik. A földi és az égi uralkodó kapcsolatát a magasan repülni tudó büszke sólymok jelképezik. Feliratán sajnos téves a „Szekszárd város alapítása 925. évfordulójára emelték..." szövegezés, hiszen Szekszárd már korábban létezett, és 1061 -ben nem kapott városi rangot. Kaczián János Ódon derű 12. Balogh Piroska bánatüja Nem sok embert ismerek, aki ne bosszankodott volna korunk ostoba reklámjain, s az is bizonyos, a magyar férfitársadalom soha ilyen művelt nem volt több a napig is kitartó, azután meg borítékban postára adható női titkok tekintetében. Ez a folyamat három emberöltővel ezelőtt kezdődött, legalábbis a szekszárdi sajtóban. A Közérdek 1908. január 25-én adta olvasói kezébe azt a reklámverset, amely a Balogh Piroska címet viselte, olvasása pedig egykor is, ma is megrendítő élmény. „Édesanyám Fehér Gyurka /Olyan szép legény -/ Elhervadok, ha az övé /Nem lehetek én/ /Arcom durva, hajam korpás/ És - jaj oly kicsi,/ Egész falu rajtam mulat,/ Mind azt neveti./ /Fehér Gyurka első legény/ Rajtam csak nevet,/ Ilyen arccal, ilyen hajjal/ Rá se nézhetek./ / Ne szomorkodj, édes lányom,/ Mert az mindhiába, / Szaladj el a főutcára/ A drogériába,/ /Kérj hajpetrolt, mosdóvizet(l),/ Haj regenerátort,/ Antzeptikus(l) szájvizet,/ És mindjárt meglátod,/ Hogyha ezeket használod/ Nappal s éjszakára,/ Menyecske lesz majd belőled,/ Fehér Gyurka eljön érted/ farsang utoljára." A gyengébbek kedvéért a vers után néhány prózai sor adta tudtul: „Páratlan hatású arctisztító víz, hajnövesztő, kitűnő szájvíz, fogkefe, arckenőcs, szappan és minden arc-, száj-és testápolási cikk, valamint biztos szer a hajkorpa ellen Tolna vármegy ében egyedül kapható: Garay Drogéria Szekszárd, Széchenyi utca /dr. Hangel-féle ház/:" A ház ma is áll, Fehér Gyurka utódai nem keverednek korpa közé, hanem az egykori balladai tömörségű, mégis maradandó nyomot hagyó költeményt olvassák. A magyar ritmus újraértelmezésében Ady sem jutott idáig, a forma merész és váratlan megbontása az utolsó versszakban / az már öt sor!/, a legnagyobb poétáknak sem jutott eszébe. A mű elolvasása után aligha akadt olvasó, aki ne nyúlt volna a szerek után, vagy magához... Az ismeretlen szerzőnek volt annyi esze, hogy névtelen maradt. Lanius Excubitor Juhász Ferenc szoboravatója