Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-22 / 24. szám

4 SZEKSZÁRDI 1998. NOVEMBER 22. . A megyeszékhely Szekszárd már a múlt században több olyan egyesületnek lett a központja, amelyek a vármegye egész területén fejtették ki jótékony hatásukat. A közjóért és műveltségért tevékenykedett pl. az 1868-ban alakult Tolna Megyei Népnevelési Egylet báró Rudnyánszky Iván vezetésével. Eötvös József hagyta jóvá alapszabályzatukat, melyben cél volt „a népnevelést a megye egész területén részint közvetlenül, részint pedig a járási, vidéki és községi jiókegyletek közvetítése mellett lehetőleg minden irányba előmozdítani és fejleszteni." Ezért munkáját az egylet kiterjesztette a népiskolákra, az elemi tanodákra, a polgári iskolákra, a nyilvános és magán fiú- és leánynevelő intézetekre és a kisded óvodákra. Hasznos tervei ellenére nem tartozott a felvirágzó egyesületek közé. Eredményesebben tevékenykedett a Tolnavármegyei Régészeti és Történelmi Társulat (alakult 1882-ben), majd a Tolnavármegyei Múzeumi Egyesület. Ez utóbbinak köszönhetően szép összefogás valósult meg a megyei múzeum létrehozása érdekében. Száz éve, 1898-ban 321 taggal jött létre az egylet, közülük 185 a szekszárdi. A Belügyminisztérium az akkor még közösnek elképzelt „vármegyei levéltár és múzeum elhelyezésére emelendő épület" költségeire 140 ezer koronát állapított meg. A létrehozott Múzeum Építési Bizottság az első ideiglenes kiállítást 1899. június 4-én nyitotta meg az alig két éve elkészült gimnáziumban. Apponyi Sándor, Perczel Dezső, Kammerer Ernő, Wosinsky Mór, Orffy Lajos, Simontsits Elemér és mások azért dolgoztak Dőry Pál elnökletével, hogy minél hamarabb elkezdhessék a gyűjtemény átköltöztetését a múzeum épületébe. Erre 1901. augusztus 1jén került sor. Ilyen hagyományokra épült a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportjának létrehozása is. Az 1955. november 30-án - a város felszabadításának évfordulóján - alakult egyesület 39 kezdeményezője között ott találjuk pl. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót, Hadnagy Albert főlevéltárost, Kolta László bonyhádi tanárt, Mészáros Gyula régészt, Miszlai István Száz éve még a gimnázium volt a vármegye múzeuma költőt, Nóvák József korábbi múzeumigazgatót és Pataki József gimnáziumi tanárt is. A társulat megszakításokkal bár, de napjainkban is egyik számon tartott csoportosulása a megyének. Néhány jeles szakma képviselőinek szervezkedése mellett általában a helyi értelmiség állt élére az ilyen törekvéseknek. így volt ez már 1875ben, a Református Egyházmegyei Néptanító Egylet megalakításakor is, vagy 1884-1944 között, amikor a Tolna Megyei Általános Tanítóegylet működött Szekszárdon. Alapszabályzata szerinti fő feladatának tekintette a tanítók továbbképzését és a pedagógusok anyagi-erkölcsi érdekeinek előmozdítását. 1933-tól külön egyesületet alakítottak az állami tanítók és óvónők is. Ők is a népoktatás fejlesztéséért kívántak szorgoskodni. A Tolnamegyei Községi és Körjegyzők Egylete 1883-tól szervezte a közigazgatás hivatalnokainak érdekvédelmét. De egyletet alakítottak pl. a vendéglősök cs a korcsmárosok is. 1907-ben fogalmazták meg a vendéglőipar emelésére, a tanoncok és segédek képzésére vonatkozó teendi^^ iket. Tolna vármegye Iparos Szövetsége 192^^ ben jött létre André István szekszárdi ipartestületi elnök vezetésével, „az ipart a mai kor viszonyainak megfelelőleg rendezni és tökéletesíteni". Hasznosan szervezte a nyersanyagok közös beszerzését és a külföldi piac tanulmányozását, jogtanácsadással is szolgált a szakmákat tömörítő szakosztályok felé. Az egészségügyben érdekeltek szakmai szervezetei között fontos szerepet vállalt az 1931ben bejegyzett Tolnavármegyei és Baja vidéki Gyógyszerész Egylet, valamint a harmincas években tevékenykedő Tolnavármegyei Orvosok Szövetsége, dr. Treer István kórházigazgató főorvos elnökletével. A felsoroltak és a többiek, példájukkal hozzájárultak napjaink civil szervezeteinek hagyományokra építhető működéséhez. Kaczián János Helyreigazítás ^ Előző heti cikkünkben Támer varga (foglalkozás) helyett Támer, Varga jelent meg. Mint tudjuk a Varga nem német eredetű név így a felsorolás hibás volt. A szerzőtől és az olvasóktól elnézést kérünk. Odon derű 9. Egy hirdetés 1883-ból Manapság, amikor már külön hirdető újságok igyekeznek vevőt szerezni az eladandó portékának, nehéz elképzelnünk, hogy egyetlen hajdani hirdetés mögött is valóságos regény rejlik. Pedig akad azért ilyen eset is. A Tolnamegyei Közlöny 1883. október 21-ei számában a következő betűgrafikás hirdetés látott napvilágot: „Eladó: zongora (hat octávos), varrógép (Singer-féle), bútordarabok (szoba- és konyhabeli), kocsi (mganyos), s lószerszám, minden legjobb karban. Kiadó lakás: egészben vagy részben, üresen vagy bútorozva. Bővebb értesítés: Szegzárdon Kelemen-féle ház emeletén reggel 6-8 és délután 2-4 óra közt adatik." A hirdetés feladója nem bízhatott a gyors sikerben, mert eleve három közzétételt rendelt. (így ugyanis olcsóbb volt, mint külön-killön.) Az utókor számára talán mindörökre tiíok marad, hogy a 49 éves Kelemen Józsefné miért kívánt túladni egy varrógépen, bútorokon, de a hintót és a lószerszámokat valószínűleg azért szerette volna pénzzé tenni, mert atyja, Rácz József - aki súlyos beteg volt, 1884 áprilisában meg is hal - már nem használta őket. Nem sok érzéke lehetett az üzlethez: a közelgő tél előtt ugyan ki vesz hintót?! Bonyolította a helyzetet, hogy a vele egy házban élő leányai közül az egyik áldott állapotban válla első gyermekét, veje, aki bíróként dolgozott, talán hozzá hasonlóan vágyott volna némi pihenésre, nem különösebben örülhetett az alkudozó látogatóknak, akik a falépcsőn az emeletre dobogtak. A hirdeíésnek nem sok sikere leit, csupán a lószerszámokba szeretett bele valaki, ezért november 18-tól ismét hármas hirdetési megrendelés ment Boda Vilmos szerkesztő-laptulajdonoshoz, aki becsülettel meg is jelentette, az utolsót december harmadikán. Közben azonban a házban történt egy „apróság": 1883. november 26-án megszületett az unoka: Babits Mihály... Lanius Excubiíor Megyei egyletek ai régi Szekszárdon