Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)
1998-11-15 / 23. szám
1998. NOVEMBER 15. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 11 lEtetoBWiLlcS ipltasa Dr. Gaál Attila a szekszárdi Wosinsky múzeum igazgatója, búvár-régész. Nyíregyházán született, kétéves kora óta él a megyeszékhelyen. A Garay Általános Iskolába járt, a Garay János Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Tanárképző Főiskolán végzett történelem-testnevelés szakos tanárként, Szegeden doktorált. Jelenleg kutatja a múltat, „vallatja" az előkerült emlékeket. - Mikor határozta el, hogy régész lesz? Már 14-15 éves koromban gondoltam rá, mégpedig úgy, hogy sokszor bejártam a múzeumba, mivel Aözel laktam hozzá. Egyszer felfigyelt rám a múzeum akkori igazgatója, aki felajánlotta, hogy menjek cl velük egy szántás utáni terepjárásra. Ez volt az első „feltárásom"! Sok érdekesség jött ki a dirib-darab cserépből, agyagból. Például egyikről kiderült, hogy a törökök által használt talpas tál töredéke volt. Tulajdonképpen ez az ifjúkori élmény adta a lökést ahhoz, hogy elvállalja a később felajánlott múzeumi munkát. - Milyen volt először látni a leleteket? - Nagyon érdekes, mert volt olyan feltárás is, hogy 500-600 darab több ezer éves tárgy került elő egy feltárási napon. A legérdekesebb feltárásom a Sió-töltési PaÉ ánkvárnál történt, ezt a törökök Ipítették. Miután 1686 őszén a törökök elvonultak, jöttek a tatár utóvédek és mindent felgyújtottak, magát a Palánkvárat is. - Hallottuk, hogy volt egy dél-afrikai feltáráson a Simonstownöbölben. Mesélne erről? - Igen. Az 1774-ben épített hajó háromárbocos, fából készített, rézlemezekkel borított, 70 ágyút hordozó hadihajó volt. Megtalálását műhold segítette. Ez a hajó úgy süllyedt el, hogy az angol-holland háborúskodás idején felgyújtották, majd a part felé menekülő hajó előbb az oldalára dőlt, később a víz alá merült. A hajó megtisztítása nehézkes volt a rárakódott zsákállatkák, polipok, rákok és a hajótestet vastagon borító növényzet miatt. A búvárfelszerelés is nehezítette a kutatást, mivel ennek súlya 40 kilogrammot nyomott. Oxigénpalack, öv és kb. 18 kg ólompogácsa, maszk, tájoló, ruhához kötött ceruza és műanyag tábla tartozott hozzá. Megtekintette a helyszínt segítségemmel, búvárruhába öltözve Kovács Ágnes a későbbi olimpiai bajnok, magyar úszó is. Búvárként is nagyon ügyesnek bizonyult. Az expedíció során egy szafarin is részt vettünk. A Kruger vadaspark csaknem akkora, mint fél Dunántúl. A táj szépsége mellett gyönyörködhettünk a szabadon élő állatokban is. Itt akadt egy kalandunk is, egy elefánt megtámadta a mikrobuszunkat, s csak azért „úsztuk meg" a dolgot, mert sofőrünk gyorsan hátra tudott tolatni. - Mi lesz a következő nagyobb munkája? - Amennyiben a szükséges engedélyeket megkaptuk, egy újabb hajót tárnánk fel szintén Dél-Afrikában. Ez a hajó Dél-Afrikában olyan nemzeti jelkép, mint nálunk „Attila koporsója". Nagy élményt nyújtó feladat lenne! - Volt-e életének nehéz időszaka? - Kis szorongás minden merülés alkalmával jelentkezik. Egyszer fordult elő, hogy partra érés előtt elfogyott a „levegőm", elég nagy erőfeszítés árán sikerült kijutnom a szárazföldre. - Mit tart legnagyobb sikerének? - Kétségtelenül a Dél-Afrikába való kijutást. 18 órás repülőút, több mint tízezer kilométer távolságra hazámtól. - Mit jelent Ön szerint ez a szó, hogy ÉLETREVALÓ? - Az életrevaló szó nekem azt jelenti, hogy valaki olyan készségeket fejleszt ki magában, hogy minden problémán felül tud kerekedni, idővel fel tudja dolgozni a számára szinte elviselhetetlennek tűnő dolgokat is. - Köszönjük ezt az érdekes beszélgetést, munkájához további szerencsét és sok sikert kívánunk! 5. Sz. Altalános Iskola 5. A osztályának „ Csevegők " csapata Ringató „Az anya nem csak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel." Előreláthatólag januárban tűzi műsorára a Duna Televízió háromrészes dokumentumfilmjét, a Ringatót. Az éneklést kisgyermekeknek a kodályi örökség elemeként mutatják be. A filmet Szekszárdon forgatták a városban élő, szakmai berkekben országosán is elismert zenepedagógus dr. Gáli Ferencné kezdeményezésére és részvételével. Vannak óvodák ahová kizárólag felvételivel lehet bejutni, az iskolai rostákról nem is beszélve. Nyelveket tanulhatnak az ovisok, minél előbb, annál jobb. Mindeközben elsikkad a művészeti nevelés: a számítógép és a matek előtt igenis játék, önfeledt játék kell a gyereknek. Mindeközben valaki csodát művel Szekszárdon: dr. Gáli Ferencné zenepedagógus minden héten foglalkozást tart kisgyermeSokszor hallani, hogy kicsi nemzetünk Kodály-ország, s hogy a kodályi örökség, melyet a Nagy Ember hagyott ránk, soha ki nem húnyó tűz, identitásunkat tápláló kincs. Magyarországon az óvodák és az iskolák is mind az ő koncepciója szerint oktatják az ének-zenét. A legkisebbeknek tanított pentaton gyermekdalocskák, később a sok magyar népdal, s a kottaolvasás megismertetése Kodály zenei nevelési elképzelésit tükrözik. Ha valahol ez mégsem okoz örömet a gyerekeknek, az biztosan nem Kodály hibája. O úgy tartotta: zenei kultúránk megőrzésével magyarságunk is megőrződik. Roppant zenei örökséget birtokló hazánkban mégis oly ritka az énekszó. Pedig szólhat az ének örömről, de bánatról is, meg sem próbálunk vigasztalódni vele. Mi felnőttek vagyunk, amilyenek vagyunk, de igazán az a baj, hogy egyre kevésbé dalolnak az anyukák a kicsiknek. Felzárkózó, gazdasági, versenyképes és folyton piackutató hazánkban fontos lett a kis gazdasági partnerek, apró politikusok időben való felkészítése. kes anyukáknak, kismamáknak, de bárki jöhet, aki szívesen tanulna kedves, szép dalocskákat. Az anyukák a gyerekekkel együtt érkeznek, leülnek körben és énekelnek, ölbeli játékokat tanulnak, simogató, meghitt játékot a kicsivel. Dr. Gáli Ferencné, Ilona vallja, hogy a gyerekeknek élő dalra, nem gépzenére van szükségük. Úgy véli nincs annál szörnyűbb, ha egy gyereket nem érint meg a szépség ezért szerinte kicsikorban az érzelmekre kell hatni, az érzelmileg erős, boldog gyermekből lehet csak sikeres, boldog felnőtt. A foglalkozásokon lévő gyerekek legidősebbje is csak hároméves, a dalocskák is nekik szólnak - ha akarják, bekapcsolódhatnak az önfeledt játékba. Ilona semmiképpen nem megtanítani akarja a gyerekeknek a szöveget, dallamot megmutatja az anyukákanak hogyan lehet a gyermekükkel való együttlétet meghitté tenni, segítségül hívja a szeretet ősi nyelvét az éneket, ringatót. Ez lenne hát a kodályi művészeti nevelés alapja. N.M.
