Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)
1998-11-01 / 21. szám
1998. NOVEMBER 9. SZEKSZÁRDI 15 » halál méltóságát" ban mondták meg a szakemberek, hogy mennyi idő van hátra a betegnek... - Fontos, hogy a haldokló el tudja rendezni a dolgait. Legyen ideje megbocsátani és bocsánatot kérni. Hagyatékozni, életét áttekinteni, búcsúzni. S ha mindezeket megteszi, könnyebben tudja Jogadni a halált. A halál az ^Blet utolsó, záró szakasza, ezért nagyon fontos. Fotó: Jantner - Az emberek manapság kórházban halnak meg. Kicsik a lakások, elfoglaltak a hozzátartozók... - Ez nem lakás- és időkérdés, hanem szeretet és vállalás. Nehéz a kórházba vinni a haldoklót, ha ő otthon szeretne meghalni. Hospice azt jelenti, hogy segíteni a családot, orvos, nővér, gyógytornász, lelkes önkéntesek, akik foglalkoznak a beteggel, hogy ne legyen egyedül bezárva a lakásban. A hozzátartozóknak a teljes otthonlétre csak az utolsó napokban kell gondolni, a beteg előbb ezt nem is igényli, aki pedig zsarnok volt fiatalabb korában, az a halála előtt is az marad. A halálfélelmet, a szorongást, ami az utolsó napokban minden percben jelentkezhet, tablettákkal lehet tompítani. A fájdalom és a betegség megérleli egyébként a halál gondolatát. - Halottak napja van. Emlékezünk és gyászolunk. A mai kor embere mintha menekülne a gyásztól. Mostanában egyre több halottat elhamvasztanak. Segít ez feldolgozni a veszteséget? dolgozni. Régebben a család, a társadalom és a hit is segített. Idő kell a fájdalom feldolgozására, ha elutasítjuk, depresszióhoz vezet, folyton dolgozik bennünk. Az elmenőkben benne van az is, ha tudom, hogy szépen eltemetnek, megsiratnak, meggyászolnak, emlékeznek rám, akkor könnyebben elfogadom a halált. Talán kevésbé félnek a haláltól, akik hiszik, hogy halál pedig nincs. A test átalakul, a lélek pedig elsza- Tévedés. Tudati és ér- kad a testtől, ezt nevezzük zelmi szinten a koporsó lát- jobb kifejezést nem találva ványa segít a fájdalmat fel- halálnak. POLCZ ALAINE eddig megjelent kötetei Orvosi pszichológia a gyakorlatban (1976). A rend és a rendetlenség jelensége az emberi cselekvésben (1987). A halál iskolája (1989). Meghalok én is?: a halál és a gyermek (1995). Macskaregény (1995). Éjjeli lámpa (1996). Asszony a fronton: egy fejezet életemből (1994). Könyvein kívül számtalan tanulmánya jelent meg, tavaly karácsonykor a Népszavában, „Weihnacht - neurózis és a szeretet misszionáriusai" című írását a „Minőségi újságírás" pályázat zsűrije a legkiemelkedőbb publikációnak tartotta. Új könyvén dolgozik, amely az eddigiektől merőben más témájú, s melyet tervei szerint Szekszárdon mutatna be.