Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-09-27 / 16. szám

1998. SZEPTEMBER 27. SZEKSZÁRDI 13 P«STA BÁNK Postabank és Takarékpénilár Rt. ^mmmmwBf mt A adidas" Budapest Kft. •MFB HORVÁTH FERENC ügyvezető elnök Ferropatent-Szekszárd SE: nem csupán egy csapat - sportügy a városban Most már a játékosokon, a csapaton múlik a legtöbb Hat évvel ezelőtt szabadult ki az addig zárva tartott kézilabdás szellem a palackból, azóta hozott igazi üdítő színt a szekszárdi sportpalettán a női kézilabda. Noha napi gondokkal teli, viszontagságos éveket hagyott maga után a Szigmából indult, mára Ferropatent Kft.-vé vált NB l-es formáció. Amely a tömegszórakoztatás - oly­kor -bosszantás legsikerültebb sportos műfaja. Kikaphatnak sorozatban, akkor sem apad a sok esetben szigorú kritikusként fellépő lelátó népe: a cirkuszt és kenye­ret örökérvényű római mondás jegyében kell a szekszárdiaknak a női kézilabda. Kellett a tavalyelőtti kiesés után az NB I/B is, de akkor világossá vált, hogy az addig az élvonalhoz szoktatott publikumnak is van néminemű hiányérzete a második vonalban dívó szakmai színvonal okán, amit még a „nagy bankos" lehetőségei előtt is mind tudásban, mind financiális háttérrel gyorsan túllépett a Ferropatent-Szekszárd. Nem beszélve arról, hogy a diplomácia jóvoltából megnyert nagy szponzorok ­nélkülük, aligha lehetne a szekszárdi női kézilabdázás további kibontakozásának lehetőségeiről beszélni - csakis az NB I-ben, hovatovább az ottani derekas helytál­lásban gondolkoztak. A pénzügyi horizont tágításánál kétségtelenül nyomott latba, hogy Szekszárdon fél évtized alatt kialakult egyfajta kézilabdás miliő, minekután a nézőszám tekintetében már dobogós a gárda. Amíg tavaly nyárig - a vezető mindenirányú erőfeszítései ellenére - alapvetően igaz volt, hogy csak a helyi erűforrásokra támaszkodva nincsenek meg az elfogad­ható élvonalbeli szereplés feltételei, a csapat nem lépheti át önnön korlátait, nos ez az alaphelyzet bő egy éve változott. Ám az úgymond „nevekkel" teletűzdelt gárda ne m tudott a középmezőnybe felkapaszkodni. Az elnöki retorzió még a bajnokság befejezése előtt néhány fordulóval öt játékost penderített ki az öltözőből!... így a já­^A>sállomány jelentős változtatása elodázhatatlan volt. - Kétségtelen meleg volt a helyzet, de szponzoraink - noha nem azt a szereplést, helyezést ígértük - kitartottak - jegyezte meg a Ferropatent-Szekszárd ügyvezető elnöke, Horváth Ferenc. - A tét ettől kezdve többszörös. Többről van szó annál, hogy fel tudunk kapaszkodni a minimális célkitűzésként meghatározott nyolcadik helyre... - merthogy a kiemelt szponzorainkkal köttetett szerződéseink az év végén lejárnak, amelyeket szeretnénk megújítani. -Ami tekintettel az időközben bekövetkezett kormányváltásra, a vezetésnek egy olyan nehéz meccs, mintha a csapatnak a Békéscsabát vagy a Cerbonát kéne legyőznie - idegenben... - Jó a hasonlata, mert úgy szekszárdi minőségi kézilabdát csinálni, hogy a pénzek kétharmadát máshonnan előteremteni, ez a közhiedelemmel ellen­tétben nem csupán két telefon kérdése. - Tudom, hogy még sok minden képlékeny, de önöknek, akik a hátiérben dolgoznak, nagyobb esélyük van a maguk „Cerbona-meccsének" megnyerésére, mint a csapatnak a pályán? - Maradjunk annyiban: nekünk jobbak az esélyeink, mint a csapatnak, bár megjegyzem: hat jelentős szponzorunknál vezetőváltás történt a közel­múltban. - De ettől még ugye nem válik kötelező penzummá a Németh Helga fémjelezte, dobogóvárományos fehérváriak legyőzése? - A, dehogy! Továbbra is földön járunk: előzzünk meg a mezőnyből öt csapatot, akkor már senkinek sem fog fájni a feje. De én azért - ha összerázódik ez a gárda ­egy skalpban is reménykedem. Három évvel ezelőtt közel álltunk ehhez idehaza a DUNAFERR ellen és tavalyi csikócsapatunk pedig a Vasast szorongatta sokáig. Miért ne sikerülhetne ez az idén?!.. . Az átalakított-jó képességű jugókkal megerősített Ferropatent-Szekszárd új edzővel, a „jugó-magyar" Katona Sándorral vágott neki a bajnoki évnek. Túl vagyunk két fordulón, az eredmények és a látottak..., írhatnánk azt is, hogy biztatóak, de egyelőre fogalmazzunk úgy: aggodalomra nem adnak okot. -Tudom, mi az elvárás, a feladat, ezt teljesíthetőnek is érzem. De annyi minimális türelmi időt azért feltétlenül kérek, amíg ez a tavalyihoz képest új csapat összeáll. Ez időben nem jelenthet többet annál, amire megkapok egy már betegségéből szépen gyógyuló, formába lendült Pádárt és lövőposzton nem leszünk féloldalasak. - Nem érzi azt, hogy az irányítóposzt nem úgy megoldott, mint ahogy egy 6-8. helyek egyikére aspiráló csapat esetében lennie kellene? - Nem, mert az itt töltött idő után már mondhatom: vannak ezen a poszton, ha nem is kiemelkedő, de megfelelő kvalitásokkal rendelkező játéko­saink. Másrészt pedig egy kissé talán túlmisztifikáljuk ezt a posztot, pedig a változó, modern kézilabdában a csak irányító szerepe kisebb, ha úgy tetszik leértékelődik. - Mi lehet Katona Sándor eredményességének záloga? - Ha az az ötlet, szellemesség, gyűjtőszóval: kézilabdatudás, ami benne van a lányokban, kellő tartással, taktikai fegyelmezettséggel párosul. -A jugoszláv és a magyar stílus közös nevezőre hozható? Például a védekezésben egyfajta markáns kísérletet mára Kisvárda ellen is láthattunk a csapattól. - Ez az én leckém, ha úgy tetszik feladványom. Hogy tudjon egy magyar viszonylatban tényleg még nem általánossá váló 3-2-1-es védekezési formációt, úgy ahogy az a nagy könyvben meg van írva, megcsinálni a meccseken. Ha ez sikerül, a többi amit tervezek már könnyedebben, vagy ha úgy tetszik már magától jönne... Noha a múlt rendszerbeli sportban hangoztatott frázis: „az utánpótlás-nevelés a legjobb befektetés" már csak konkrét esetekben lehet igaz, de a szekszárdi klubot nem érheti különösebb vád, hogy elhanyagolja ezt a területet. Segíti anyagi és erkölcsi értelemben a kézilabdás utánpótlás nagy „vállalkozásának" felfogható UKSE-t, ugyanakkor a városkörnyéket átfésülő csoportokat indított a közelmúltban Bonyhádon, Mözsön és Decsen és továbbiakat is a valamiféle kézilabdás kötődéssel bíró, esetleg távolabbi tolnai településeken. Emellett a hazai menő gárdákat követve, ificsapatukat felnőttbajnokságban is szerepeltetik: az ifik az idén részt vesznek az NB Il-es bajnokságban is. - Már tavaly felvetette ennek lehetőségét az elnökség, de akkor ezt én még nem javasolva, korainak éreztem - mondja Taksonyi István, az ifik vezető edzője, akinek több játékosa már tudása, tehetsége alapján szerződést kapott az első csapattól, de ott még egyelőre nem teremhet számukra babér. ­Úgy gondolom, hogy az idő megérlelte, hogy a fiatalok egy az NB l-es ifinél összességében nehezebb bajnokságban is megmérkőzzenek, ami a képzésük­ben, a felnőtt játékossá válásukban nagyon sokat segíthet. No és a hetenkénti dupla meccs sem elhanyagolható tényező. - Noha ez a képzés eszköze, de lélektanilag cseppet sem mindegy, hogy miként szerepel a csapat, a negatív vagy a pozitív hatások túlsúlyban. - Nagy az elvárás: nincs helyezésben lefektetett eredményességi elvárás, elsőséget várnak tőlünk a klubnál. Nem ismerem a mezőnyt, de úgy érzem: van sanszunk arra, hogy feltétlenül a szűkebb élmezőnyben végezzünk. - A nagy csapatoknál van példa arra, hogy legjobb utánpótláskorú játékosaikat már az NB l/B-ben indítják, mert nekik már kevés az NB II... - Szeretnék a közeljövőben Szekszárdon egy ilyen szituációt megélni, hogy egy NB I/B-s tinicsapatot is edzhessek, irányíthassak. B. Gy. KATONA SÁNDOR vezető edző •HM TAKSONYI ISTVÁN edző EJjj HUNGÁRIA FS BIZTOSÍTÓ RT. az Allianz Csoport tagja GEMENC m SZERENCSEJATEK RT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom