Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-09-20 / 15. szám

1998. SZEPTEMBER 27. SZEKSZÁRDI 11 Bölcsesség a boldogságról, a sportról és a jogról ,.A boldogság tudomány: szeretni kötelességünket és abban keresni a magunk örömét". (Rean) „Nincs jobb eszköz az emberi természet megismeréséhez a sportnál". (Fleming) „A boldogsághoz való jog, az ember elidegeníthetetlen joga". ( VsitiszkijJ Dennis Rodman: Légy vad! A szerző, világszerte híres amerikai kosárlabdázó nemcsak briliáns játékával, hanem olykor extravagáns megjelenésével és különc viselkedésével is felhívja magára a figyelmet. Könyvében szó van: rendhagy ó életviteléről, nők iránti rajongásáról, férfiak iránti érdeklődéséről, halálról, életről. (50-es melletti könyv-pavilon.) Férfiakról, nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Vendégem a Gemenc presszóban dr. Sólyom Bódog Tolna Megye főügyész-helyettese. E felelősségteljes funkciót éppen két évtizede tölti be, s húsz éve, egy a hivatalától merőben eltérő tisztséget betölt: a szekszárdi női kosárlabdasport irányítója, illetve szolAója. ^HSeszélgetésünk apropója e kettős jubileum. - Egészen fiatalosan, idestova négy évtizede került a szomszéd Baranya megyéből Szekszárdra... - Máriakéménden, egy szép fekvésű kis faluban nevelkedtem. Szüleim földművesek voltak, nagyon szorgalmas emberek, s egyes gyermekként nagyon sokat kaptam tőlük. Elsősorban nem anyagiakra gondolok, hanem a törődésre, szeretetre. Édesanyám nagyszerű ember volt, imádtam őt, sok jót örököltem tőle, többek között mérhetetlen szorgalmat és kötelességtudatot. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem, s a jogi egyete^htt is Pécsett végeztem. A diplo^R! megszerzése után azonnal Szekszárdra kerültem a városi ügyészségre. - Mikor döntötte el, hogy ügyész lesz, s nem ügyvéd vagy bíró, esetleg más pályán kamatoztatja jogi végzettségét? - Az egyetemi évek alatt Veszprémben az ügyészségen voltam nyári gyakorlaton. Ott született meg bennem a döntés, melynek helyességét az eltelt évtizedek igazolták. Minden lépcsőfokot végigjártam, ami visszatekintve nagy hasznomra vált. Előző beosztásaimban, s két évtizede mint főügyészhelyettes, az ügyészség büntetőjogi szakmai irányítója, nyugodtan elmondhatom, hogy mindig a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint járhattam el, s ebben soha senki nem akadályozott. - A filmekben sokszor láthatjuk, hogy az ügyész a rossz, az ügyvéd a jó... - Az ügyésznek is az igazság felderítése a feladata. Sok minden másként van - szerencsére - mint a filmekben. „Inkább meneküljön meg kilenc bűnös, mint egy ártatlan bűnhődjön." Az ártatlanság védelme az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve. Megközelítőleg sem tudok számot mondani, hogy hány emberrel szemben jártam el 38 év alatt, de soha senkire nem haragudtam, soha nem emeltem fel a hangom. Ennek igazolása, hogy több esetben elítélt személyek a szabadulásuk után visszajöttek hozzám tanácsot kérni, hogyan vigyék tovább az életüket. - A bevezető két apropóról szól, azonban van itt egy harmadik is. Férfiemberek - szerencsére egyre több nő is - bátran vállalják fel a korukat, s éppen itt a beszélgetésünk harmadik apropója. Ön az idén hatvanéves... - A kort szerencsére nem érzem, s tudomásom szerint egészséges vagyok, tele ambícióval, s bár a négy évtized alatt Szekszárd lett az otthonom, az elkövetkezendő éveket nem úgy képzelem el mint hasonló korú ember. A szőlőművelés, a vadászat, a horgászat, a kártyázás, a pincézés nem vonz, nem vágyom rá, ellenben szeretnék még 10 évet a hivatásomban eltölteni. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek. Akkor is ezen a pályán maradtam, amikor többen elhagyták népszerűtlensége és rosszul fizetettsége miatt. Nálam nincs munkaidő kezdete és vége, a hivatásomban a hivatásomnak élek, s büszke vagyok arra, hogy olyan ügyész lehettem és vagyok, aki mindig az igazság keresésére törekedett. Tudom, hogy ezt az általam megvádoltak is érezték, nemhiába jöttek vissza sokan közülük tanácsért. - Húsz évvel ezelőtt szintén segítséget kértek Öntől, mondhatnánk úgy is sportszerűen... - Középiskolás és egyetemista koromban kosárlabdáztam - magasságomból is adódott e sportág iránti vonzódásom - igazolt játékos voltam. Aztán amikor Szekszárdra kerültem ez már csak a meccsekre járásban merült ki, így mindenki tudta rólam, hogy sportrajongó vagyok, s ezen belül is a kedvencem a kosárlabda. 20 éve felkértek a női kosárlabdasport irányítására, s 10 éve az önálló Szekszárdi Kosárlabda Sportklub elnöke vagyok, ami természetesen társadalmi funkció, érte soha anyagiakat nem fogadtam el. Számomra a sportvezetői tevékenység egy szolgálat. 1970-ben indult Sió Kupa szervezésében és irányításában 20 éve részt veszek. Ezen keresztül alig van európai ország, ahol ne lenne kapcsolatom, amit részben német nyelvtudásomnak bár tudnék még egy-két világnyelvet - köszönhetek, ugyanis óriási szerepe volt a kapcsolatok kialakításában. Az általam kezdeményezett sportkapcsolat Szekszárd városnak is testvérvárosi kapcsolatot eredményezett, sok szekszárdinak további baráti, üzleti lehetőséget biztosított. - A Szekszárdi Kosárlabda Sportklub az elmúlt évadban kitűnő eredményt ért el... - Az NB l-es bajnokság VIII. helyén végzett, ami az eddigi eredmények legjobbbika. Kis város, kis egyesület, kis pénz, nagy-nagy lelkesedós és még több kemény munka. Ebben az eredményben mindenkinek a munkája benne van, 20 éve szerepel a csapat a nemzeti bajnokság első osztályában. Az a véleményem, hogy a sport a legjobb reklámhordozó, s remélem, hogy a gazdaságban további jó változások történnek a közeljövőben, s ez a sport javára válik. - A beszélgetés alatt Ön hivatásáról és a sport iránti rajongásáról egyforma lelkesedéssel és szeretettel beszél. Boldog ember Ön dr. Sólyom Bódog? - Elégedett és boldog ember vagyok. Egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek. A hivatásom, amit szinte hobbiként űzök, az évtizedek alatt „rámragadt", a sportban kiteljesedhetek, úgy érzem azzal is jó ügyet szolgálok. Lányommal, aki gyógyszerészként gyönyörű hivatást választott és unokámmal, akit imádok teljes az életem. S ehhez a teljességhez is hozzátartozik az az érzés, ami végigkísérte az életemet, akár hivatásomról, akár a sportról van szó! „Az igazság megismerése és a tisztes helytállás mindenek felett áll!" - Köszönöm a beszélgetést, s kívánok Önnek ezen a rendkívüli hármas „születésnapon "jó egészséget, s mindkét „csapatának" sikereket!