Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-02-08 / 2. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1998. FEBRUÁR 22. Munkaerőpiacon a helyzet... változatlan? Kallódó emberek" 55 Amikor még Magyarországon a munka nem a határtalan szerencse, hanem becsület és dicsőség dolga volt, szállóigévé vált az a mondás, hogy inkább az unalom öljön meg bennünket, mint a munka... Nos, a rendszerváltozás alkalmával, amikor rövid idő alatt másfél millió munkahely szűnt meg, úgy tűnt, ez a jámbor óhaj végre meghallgatásra talál. Ámde más az elmélet és más a gyakorlat. Azóta kiderült, hogy a tartósan munkanélkülivé váló, főként 40-50 év feletti emberekkel mégsem az unalom fog előbb-utóbb végezni, hanem az állandósuló stressz és létbizonytalanság okozta egyéb kísérő jelenségek, az alkoholizmus, a depresszió stb. és ezek szövődményeiből kialakuló szervi megbetegedések. Hiszen köztudott dolog, hogy ha 40-50 év felett valaki munkanélkülivé lesz és pár hónapon belül nem tud elhelyezkedni vagy valamilyen vállalkozásba kezdeni, akkor az esetek többségében tartós munkanélkülivé válik. Ezekben az emberekben erősíti a feleslegesség érzését az a rutinszerűnek mondható, szinte általánosnak tekinthető munkáltatói gyakorlat, hogy ránézésre kiszuperálják őket és azok az álláshirdetések, amelyek 30,40, 45 éves korban maximálják a jelentkezők életkorát. (A magasság, testsúly, szem- és hajszín egyelőre még közömbös, bár az is igaz, hogy a jó megjelenés sokat nyom a latban.) Egy szekszárdi kft. összeszerelői munkára betanított munkást keres, 25 éves életkorig bezárólag. Előnyt jelent a fémipari gyakorlat, ha gépkocsija van, ha jár utána támogatás - sorolja az elvárásokat a munkaügyi központ ügyintézője. Aztán egy italárusító automatákat forgalmazó cég értékesítőket keres. 45 év alatti életkor előny... Pedig azt hinné az ember, hogy ebben a szakmában a tisztes, őszes halánték felér egy garancialevéllel. Tapasztalataim szerint a csupán csak néhány főt alkalmazó kisvállalkozók szókimondóbbak. Ha nem tudnám, hogy mennyien mennek tönkre közülük, akkor azt mondanám, hogy azért, mert nekik aztán tényleg nincs semmi vesztenivalójuk. - Nézze, uram! mondja egyikük. - Én a pénzemért, a saját rizikómra olyan embert alkalmazok, amilyet én akarok és addig alkalmazom, amíg én akarom. Most jött vissza betegszabadságról egyik alkalmazottam. Közöltem vele, ha ez még egyszer előfordul, akkor le is út, meg fel is út. Hát azért veszek én föl dolgozót, hogy én dolgozzak helyette és még a táppénzét is én fizessem? Ezek után fölkerestem Szekszárdon néhány nagyobb vállalatot. A Tolnatej elnök-vezérigazgatója - mivel náluk ilyen diszkriminatív dolog szóba se jöhet - eleinte nem is igazán értette, hogy a kor szerinti szelektálás lehetősége egyáltalán hogy jöhet szóba. Koller Ferenc vezérigazgató úr ilyenfajta hozzáállást más vállalatokról sem feltételez, hiszen a Munka Törvénykönyve egyértelműen tiltja, sőt eléggé súlyos pénzbírsággal is jár, ha bizonyítható a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés ténye. Ha ilyesminek a gyanúja fölmerül, akkor ennek az ellenkezőjét a munkáltatónak kell bebizonyítania. (Zárójelben jegyzem meg: annak ellenére, hogy sok munkáltatónak az álláshirdetései alapján nagy nehézséget okozna e gyanúnak az ellenkezőjét bebizonyítani, mégse gyakoriak az efféle perek. Én egyről se hallottam.) Jobbágy Gábor a BHG ASZ Kft. igazgatója a maga részéről nem híve az apartheid semmilyen megnyilvánulási formájának, náluk alapvetően a munkára való alkalmasság a mérce, igyekeznek megtalálni a megfelelő helyre a leginkább megfelelő embert. Mindemellett nagyon is tisztában van a 40, 50 év felettiek elhelyezkedési nehézségeivel, hogy súlyosabb szavakat ne használjunk... De ez szerinte össztársadalmi probléma, amit nem szabad a munkáltatók nyakába varrni. Annál ez sokkal súlyosabb és sokrétűbb, bonyolultabb probléma, kezdve azzal, hogy a fiatalabb generáció sok esetben sokkal képzettebb és így az új, a rohamosan változó új meg új kihívásokkal szemben versenyképesebb. Horvát Tibor a Prettl Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója elmondja, hogyjelenleg mintegy 500 főt foglalkoztatnak, amelyből 10-15%-ra tehető a pályakezdő fiatalok aránya, a dolgozók kb. 25°/o-a 40-50 év feletti. Ezek az adatok csak azok számára okozhatnak meglepetést, akik emlékeznek még a két évvel ezelőtti munkástoborzó hirdetésükre, amelyben - a takarítónőket kivéve - max. 45 éves életkort írtak elő. Azóta vezető- és szemléletváltás történt és nemcsak abban, hogy a takarítást külső cég végzi. Sajnos, ez az 500 fős létszám már csak 50 fővel fog növekedni. A leírtakból sokan úgy vélhd^l hogy Szekszárdon a 45 éven felüliek számára az elhelyezkedés nem reménytelen, hiszen 100 álláskeresőre továbbra is majdnem 5 álláslehetőségjut. Persze ebbe a száz főbe korhatár nélkül mindenki beletartozik, de hát az 1% esély is esély, csak tudni kell megragadni... Bálint György Lsgos Szekszárdi Szőlősgazdák Szövetkezetének szakboltja Hatvankét fajta palackos bor A borászok szerint nagy hiányt pótolt, hogy a hét elején megnyílt Szekszárd belvárosában (Széchenyi út 6l-es toronyház földszintjén, a régi borospincékkel szemben) az a borszaküzlet, melyben csak szekszárdi, palackozott borokat lehet vásárolni. A Szekszárdi Szőlősgazdák Szövetkezetét két évvel ezelőtt jegyezték be a Cégbíróságon, akkor arra szövetkezett egymással tíz termelő, hogy az értékesítésben és a beszerzésben nem csak egymást segítik, de a helyi kistermelőket is felkarolják. A szövetkezet első jelentős teljesítménye a borszaküzlet megnyitása volt. Már az első napon 62 fajta bort tudtak kínálni az érdeklődőknek. A termelő a nevét adja a borához, ezzel kitárulkozik a bort szerető emberek előtt, hiszen lehet dicsérni vagy éppen szidni érte, mondta a borszaküzlet megnyitóján Mauthner Vince, a szövetkezet elnöke. A palackok látványa is sokat mutat a boltba betérőknek, fuM szen mind egyedi tervezésű cír^® kével van díszítve. A nagyüzemi feldolgozók mellett (Aliscavin, Liszt-pincészet, Aranyfurt Tsz.) több jelentős borász is képviselteti magát (Vida, Sárosdi, Dúzsi, Takler, Karácsonyi, Grósz, Ribling, Mauthner, Bajnok, Dömse). A borszaküzlet egyben szakmai műhely is szeretne lenni, hiszen a borok árusítása mellett bemutatót, alkalmakhoz kötött kóstolót, borutak, szakmai programok szervezését, borok nagy tételben történő közvetítését, idegenforgalmi rendezvények szervezését, szakmai könyvek, újságok árusítását is magára vállalta. A Szekszárdi Szőlősgazdák Szövetkezete arra vállalkozott, hogy a történelmi borvidék nevét öregbíti, az itt termelt minőségi borokat propagálja. I á