Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-06-28 / 12. szám

1998. JÚNIUS 28. SZEKSZÁRDI 3 / Érdekli? Bemutatjuk! A beteg nagyrészt önmaga felelős a betegségéért Kovács József, az Aliscavin Rt. többségi tulajdonosával a beszélgetést azzal zártuk, hogy kérésére keressem föl dr. Gesztesi Tamást, a Tolna Megyei Kórház 1. számú belgyógyászati osztályának vezető főorvosát, aki egyben a megyei belgyógyász szakfőorvos. Kovács József úgy fogalmazott, hogy dr. Gesztesi Tamás beszéljen a szívről., majd huncuttul elmosolyodott, s így folytatta: „a szívvel kapcsolatban mindenről". íme beszélgettünk. Igaz nem mindenről, de sok mindenről. - Annyi, annyi magyar szólás-mondás kapcsolódik a szívhez, mint például „szívem minden szeretetével" vagy „megszakad a szívem", „a szívemhez kaptam"... és sorolhatnám. - Az emberi létnek egy központi szerve a szív. - Vagyis nem „a", hanem egy... - Pontosan, hiszem az embernél az agy szerepét nem vehetjük közömbösen, mert mindaz, ami az embert emberré teszi, az agyban fészkel. De a szív szerepe rendkívül fontos. - A szívvel kapcsolatos említett és nem említett mondások sokasága miből ered? - Abból, hogy az ember mindig a szívbe lokalizálta az érzelmeket, az agyba pedig az értelmet. A szólásmondások azt hangsúlyozzák, hogy a §v egy központi szerv. Amúgy 1628^rol tudjuk, hogy a keringés alapvető funkció a testben, a keringés fenntartója pedig a szív. - A szív ismerője, gyógyítója tud olyan mondást, ami találó? - „A megszakad a szívemö abból eredeztethető, hogy a rendkívül erős érzelmi szituációk okozhatnak ritmuszavart, infarktust, szívmegállást. Nem ritka, hogy valaki összeesik és meghal egy nagy és hirtelen érzelmi stressz-helyzetben. - Mondják, hogy megszakadt, vagy meghasadt valakinek a szíve. Ezt érthetjük a szó legszorosabb értelmében? - Ez így nem állja meg a helyét, az „ilyen" esetekben mindig infarktusos folyamatról van szó. Amit említett, azt az orvostudomány infarktusban lokalizálja. A „meghasadás" nem a folyamat jellegét, hanem a rendkívül erőteljes és hirtelen voltát fejezi ki, ami rendkívül nagy fájdalommal, hatalmas feszítő érzéssel jár, amire azt mondjuk: a megsemmisülés érzésével jár. Ez pedig az infarktus. - Kérem, hogy sorolja fel a legfontosabb statisztikai adatokat, amelyek a szív és érrendszeri betegségekről szólnak, amelyeket fontos és érdemes mindenkinek tudni. - Nézze, Magyarországon évente 140 ezer ember hal meg. Ebből 76 ezren szív- és érrendszeri betegségekben. A 76 ezerből 33 ezren kapnak infarktust, akiknek fele azonnal meghal. - A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését már gyermekkorban kell elkezdeni, azaz természetessé tenni a gyermek számára azokat a dolgokat, amelyek a prevenciót jelentik. - Pontosan. Az utóbbi évtizedekben elszaporodott kórok jó része úgynevezett civilizációs betegség. Azt szoktuk mondani, hogy nyolcvan százalékban egy beteg maga felel a haláláért, vagyis az életmódjára vezethető vissza. A húsz százalékról nem tehet, mert az genetikusan hozta magával. - Kérem, hogy szóljon az infarktus okairól. - Ma körülbelül 260 dolgot hoznak összefüggésbe az infarktussal. Én most a legfőbb rizikófaktorokat sorolom föl: a dohányzás, a magas vérnyomás, az anyagcsere bármilyen zavara, a mozgáshiány, az elhízottság... Kétségtelen, hogy ma a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere és a lipidanyagcsere zavarai a döntőek. Ám ezek korrigáihatók. A dohányzásról nem is beszélek, mert az korrigálható a legegyszerűbben: abba kell hagyni! - Hogyan tudja egy szülő úgy irányítani a gyermekét, hogy megelőzzék a szív és érrendszeri megbetegedéseket? <$>- A gyermeknél keresni kell ezeket a rizikófaktorokat. Ha a szülőnek korán volt infarktusa, ha a nagypapának cukorbetegsége volt, ha a nagymama lábát érelmeszesedés miatt ötven éves korában amputálták, akkor abban a családban valami gond van. S tudni kell, hogy a hajlam örökölhető. Következésképpen a gyereket rendszeresen meg kell vizsgáltatni célzatosan. Méretni kell a vérnyomását, vagy meg kell nézetni a vérzsírokat, vagy ha a leánygyermek olyan korba ér, ne a szájon át szedhető fogamzásgátlókat alkalmazza, miután azok is rizikófaktorok. Másképpen tudni kell azt, hogy milyen a gyermek rizikó-státusza. - Tehát nem akkor kell gondolkodni, amikor már baj van... - De nem ám. És az egész családban kéli gondolkodni. Ahogyan az autómat elviszem az ötezres, tízezres szervizbe, ugyanúgy rendszeresen meg kell nézetni a gyermekeket a halmozott rizikófaktorral rendelkező család esetében. -Az iskolákban bizonyos időközönként megmérik a gyermekek vérnyomását. - Ha ezt szakképzett személyzet csinálja és jól, akkor ez nagyon fontos dolog. Őszintén remélem, hogy hamarosan megszervezik a tervezett ifjúsági orvosi szolgálatot, amit a gyermekgyógyászatban felszabadult orvosokkal akarják betölteni. - Az ország gazdasági helyzete miként hat a megbetegedések arányára és az életkilátásokra ? - Az elmúlt evek törekvései nyomán javult a helyzet. A Magyarországon várható életkilátások több mint két évet, emelkedtek férfiaknál és nőknél egyaránt. Ez a rendszerváltozást követően tovább romlott, és 1995-96 körül fordult meg, elértük a 64,1 évet, ami 1920-nak felelt meg, azaz egy akkor született 64,1 év életkilátást várhatott. Jelenleg 66,8 körül vagyunk. Ha a trend így tart tovább, akkor a jelenlegi Ausztriát - ahol a férfiak életkilátása bőven a hetven fölött van, a nőké nyolcvan - tíz-tizenöt év alatt elérhetjük. - Mostanában a témakörben is sok szó esik a vállalkozókról. Mit tapasztal? _ - Ok egyre nagyobb számban keresik fel a kardiológusokat, hiszen náluk gyakran jelentkezik a feszültség, a szorongás, a félelem, mert nem biztos, hogy megtalálják a helyüket, mert kényszerpályán érzik magukat. - Mi a gyógymód? Rá lehet venni a vállalkozókat, hogy lassítsanak, hogy valóban vegyenek vissza a tempóból? - Volt már olyan vállalkozó, akit rá tudtam venni minderre, de a többség nagyon ellenáll. - Mi változna, ha a betegek hajlandóak, képesek lennének minden tekintetben betartani az ori'os - esetünkben a kardiológus - utasítását, megszívlelni a javaslatát? - Mint már említettem, hogy a beteg nyolcvan százalékban okozója a saját betegségének, így a válaszom az, ha a betegek mindent jól és az utasítás szerint csinálnának, valószínű, hogy az organikus szívbetegségek negyven-hatvan százaléka néhány év alatt kiküszübölhető lenne... de ez abszurd helyzet. Azért hozzáteszem, hogy ma már sok mindent megfogadnak a betegek, például változtatnak az életstílusukon, uszodába járnak, megpróbálnak szabadságra menni. Néhány évvel ezelőtt az osztályunk fiatal infarktusos betegeinek kilencven százaléka az utolsó öt évben nem volt szabadságon. Azt tapasztaltam, hogy e téren is történt változás, természetesen a körülményekkel együtt. De a kilencvenes évek elejéhez képest szerencsére már kevesebb olyan beteggel találkozom, aki nem mer táppénzre menni, mert attól tart, hogy elküldik a munkahelyéről. - Milyen gondok nehezítik ma a gyógyító munkát? - Ma a fő probléma a gyógyszerek árkérdése. Egyre több az olyan beteg, aki anyagiak híján nem tudja kiváltani a felírt gyógyszert. Éppen ezért kénytelenek vagyunk olykor szakmailag megalkudni, ami néha a gyógyulás rovására megy. Azt szoktam mondani, hogy lassan átmegyünk okleveles közgazdásszá. Nézze csak! Ilyen értéktáblázatok lógnak előttem a falon. A beteg kénytelen választani a hatékony és a kevésbé hatékony gyógyszer közül. Azért kéri az utóbbit, mert az olcsóbb. De ami a legszörnyűbb, hogy vannak, akik időt kérnek, mondván megbeszélik a hozzátartozókkal, talán ők besegítenek. Sajnos előfordul, hogy nemleges -válasszal jön vissza az idős beteg. - Főorvos úr kinek adja át a képzeletbeli stafétabotot? - Dr. Kovács Jenő állatorvosnak, aki 77 évesen teljes szellemi frissességnek örvend, kongresszusokon vesz részt, egyetemen tanít. Kérdésem: hogyan képes egy értelmiségi munkával megőrizni, vagy átmenteni magát? V. Hon'áth Mária