Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-27 / 10. szám

1998. MÁJUS 27. SZEKSZÁRDI 15 Férfiakról, nemcsak férfiaknak Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Vendégem a Gemenc presszóban Ilyés Erik, az Ady Endre Szakközépiskola érettségiző diákja. Túl az írásbelin, a szóbeli előtt mi másról is beszélgethetnénk, mint a vizsgadrukkról, a „félelmetes" érettségi rejtelmeiről, a tanárokról, a lassan elmúló diákévek)ről. Beszélgetőtársamul azért választottam Eriket, mert kicsi gyermekkora óta ismerem, s kíváncsi voltam, hogy ő aki mindig játékos, kicsit renitens gyereknek számított, hogy veszi élete első nagy akadályát. - Erik! Ahogy mondani szokták jól kinőtted magad, s hihetetlen, hogy a pár évvel ezelőtti, angyalarcú kisfiúból szinte felnőtt lettél. Tudod, mi felnőttek hajlamosak vagyunk még mindig a kisgyermeket látni azokban, akiket szeretünk, s bizonyára így van ezzel minden szülő, úgy gondolom kiváltképpen a Te édesanyád... - Hát a másfél kilós születési súlyomhoz valóban megnőttem. A kórházi óvoda és az I. Számú Garay Altalános Iskola is segített abban, hogy . idáig eljussak, természetesen azért el' sősorban az édesanyám, aki egyedül nevelt fel mindent megadva, elsősorban a legfontosabbat, a szüntelen törődést és szeretetet. - Kicsi korodban mi volt a kedvenc időtöltésed? - Nagyon szerettem rajzolni, kiváltképpen autókat, repülőket, néha tájképet, sajnos kevés maradt meg ebből a rajzszeretetből, pedig az általánosban rajz szakra jártam, ma már csak néha és szórakozásképpen veszek elő papírt és ceruzát. - A sebességet a valóságban is szerelted, emlékszem még az édesanyád által retteget görkoris és biciklis korszakodra... - Hát nem csodálom most már így utólag, mert elég bátrak voltunk, de hát ez is elmúlt, nem is tudom mikor ültem utoljára bicajon. - A pályaválasztás, a középiskola kiválasztása nehéz volt? - Mint minden családban úgy gondolom, mi is sokat beszélgettünk otthon, hogy mi volna a legjobb - ha már tanulni kell - aztán döntöttünk. Akkor hirdette az 505-ös az ötéves képzést, hogy szakma és technikusi képzettséget lehet szerezni. Ez nagyon csábítóan hangzott, felvételiztem és felvettek. Ma már az indulásnál kidolgozott öt év meghoszszabbodni látszik, mert érettségi után két év szakmai tanulás és 2 év technikusi minősítő után kaphatja a kezébe az ember, a végbizonyítványát. - Négy éven túl, az érettségi kellős közepén vagy, hogy leltek az évek? - Az első két év lassan ment, a harmadik ha lehet még lassabban, a negyedik viszont repült. Igaz, hogy ez az év már végig az érettségiről szólt, mindennap ez volt a téma. Egyszer csak itt volt a nyakunkon és már az írásbelin is túl vagyok. - Mit érzel, hogy sikerült? - A német sikerült, a fizikát és a magyart is tudom, a matekot csak 28-án fogom megtudni. Most négy tantárgyból készülök szóbelire, ebből a német az egyedüli amitől nem félek. - Izgulós vagy? - Előtte igen, aztán amikor látom magam előtt a feladatot, akkor már megnyugszom, elmúlik a szorongás. Egyébként az írásbelit amikor megkaptam, akkor azt éreztem itt van, ezt kell megoldanom, változtatni nem leBölcsesség a ballagóknak Régi harcok, régi kopott könyvek, Derű, mosoly, néha fájó könnyek, Múlik minden, rohannak az évek Búcsút intünk múló diákévek." (Hemingway) het rajta, és a „rémálmokhoz" képest nem volt annyira szörnyű. A szóbelik június 11-12-én lesznek, szerencsére az első napon kerül rám sor, így másnap már „csak" a többiekért izgulhatok. Az izgulásról még annyit, hogy szerintem az érettségi mindenkit kikészít, egyáltalán nem fedi a négy év munkáját, a percnyi idegállapotot, a szerencsét is tükrözi, meg ahogy én is látom anyun, a legjobban a szülők készülnek ki. Azért jó érzés, hogy most még a legszigorúbb tanárokon is a segítőkészséget látjuk. - Sajnos amíg jobbat nem találnak ki, addig ez a felnőttéválás, ahogy ez a ballagási búcsúbeszédeken már szlogenként hangzik első fokmérője, s ahogy jól mondtad, változtatni nem lehet rajta. Bár most még nem érzed, mert van még miért izgulnod, meglátod ha túl leszel rajta, szinte jólesik majd ez a megmérettetés. (Remélem megbocsátja nekem minden érettségiző ezt a suta felnőtt szöveget.) - Hogyan tovább, maradsz az iskolában vagy más terveid vannak? - Inkább talán vágyam, ha jól sikerül az érettségi, szeretnék a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Informatikai Szakára jelentkezni, nagyon szeretem a számítógépet, azt a határtalan lehetőséget ami benne rejlik, azt, hogy mindent meg lehet oldani vele, s ha nem is pótolja a barátokat a legjobb időtöltésnek tartom. - Készülve a szóbelire, mivel lazítasz? - Elsősorban a számítógépbe „menekülök", teljesen megnyugtat, kikapcsol, s a biciklit felváltotta a motor. Nagy-nagy vágyam, hogy egyszer, sok év múlva, amikor már dolgozom, egy szép autóm vagy motorom legyen. - Sok barátod van, mi az amiről beszélgettek, ha összejön a társaság? - Az osztályban is nagyon jó a közösség, valahogy a negyedik év végére egész jól „összeértünk". Hétvégeken, ha elmegyünk szórakozni, - nem zenés helyekre, inkább ahol beszélgetni lehet a téma a továbbtanulás, a napi gondok, a lányok, de most hetek, sőt mondhatnám hónapok óta az érettségi. Ami még érdekes, hogy még ki sem léptünk az iskolából de már elkezdtük a nosztalgiázást, az emlékezést az előző évekre. - Milyen volt a ballagás, a szerenádozás? - Nagyon jó és szép hagyomány szerintem a szerenádozás, mi is voltunk méghozzá autóval, de jó előre megbeszéltük, hogy ki vezet, ő egy korty alkoholt sem ivott. A ballagásban az volt a legmeghatóbb, amikor végigjártuk a feldíszített osztályokat. Igazából azokban a pillanatokban éreztem, hogy eltelt a négy év, s hogy lezárul életemnek egy szakasza. Ha jól sikerül az érettségim, akkor azt hiszem még azt is hozzá fogom tenni, hogy az életemnek egy szép szakasza. - Távolabbi terveid? - Mindenképpen a számítógéppel függenek össze. Szeretnék majd egy olyan munkahelyet, ahol mindig új és újabb számítógépekkel ismerkedhetek meg, s miután izgat a világuk, szerelhetem őket. - Legközelebbi terveid? - Irodalomból valami jó kis elemzést kihúzni, történelemből pedig jó lenne egy magyar történelemről szóló tétel. Egyelőre ez foglalkoztat, másra nem tudok gondolni. - Erik! Köszönöm a beszélgetést! Szívből kívánom, hogy sikeresen érettségizz, hogy közeli és távoli céljaid, álmaid váljanak valóra. Örülök, hogy egy kellemes beszélgetés közben kiderült számomra, mint már annyiszor, hogy a kisgyerekek felnőnek, s sokszor a legrenitensebb gyerekekből lesznek a legkomolyabban gondolkodó felnőttek. Rajtad keresztül minden érettségizőnek jó tételhúzást, segítő érettségiztetőket, sok szerencsét kívánok. Titok Szekszárd városában 1998-ban 1 főiskolán, 9 középiskolában, 10 általános iskolában és 9 óvodában ballagtak. Eletük következő szakaszában jó egészséget, jó tanulást, sikeres felnőtté válást kívánunk.