Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-27 / 10. szám

12 SZEKSZÁRDI 1998. MÁJUS 27. Etel és ital Ha megéheznek a fesztiválozók a szemet-lelket gyönyörködtető kulturális program nézésekor, vagy éppen az esti svábbálok remek hangulatában, akkor nem kell elő­venni a hazulról hozott ételcsoma­got - minek kitörrini vele a retikült vagy a zakó zsebét mert nincs rá szükség. Ugyanis a BM-klubot is üzemeltető Görönd Bt. felkészült a fesztiválozók fogadására. Füstölt főtt csülök tormával ­bőven van - házias ízesítésű sült hurka, illetve kolbász, sült csirke­comb, jóízű virsli mustárral állan­dóan lesz - tudtuk meg Horváth Mónikától - azonfelül zsíros ke­nyérrel, sós pereccel és pattogatott kukoricával is el lehet verni az éh­séget. Ha pedig megszomjaznak, akkor Spaten sörrel, Coca-Cola termékekkel olthatják a szomjukat. A sörcsarnokká „nemesedett" sportcsarnokban 4 csapolóhelyet rendeznek be, a csarnok előtti kert­helyiségben, a napernyők szom­szédságában pedig kettőt. Csúcs­időben 12 pincér tüsténkedik a placcon és kínálja a sört. Értesüléseink szerint a szekszár­di fesztivál az egyetlen olyan az or­szágban, ahol üvegkorsóban szol­gálják fel a sört. (Természetesen ez az állítás nem vonatkozik a kerthe­lyiségre, mert ott védekezni kell egyesek „gyűjtőszenvedélye" el­len.) Egészségükre váljék étel, ital, tánc! Májusi sörösbólé Hozzávalók: másfél liter világos sör, 2 citrom, 7 bodza­virág, 1 üveg pezsgő. Elkészítése: egy bólés­edénybe töltjük a sört, bele­tesszük a szár nélküli bodzavi­rágot - természetesen gondo­san megmossuk előtte -, le­fedjük és hűtőben tartjuk 5-6 órán keresztül. Négy óra eltel­te után hozzátesszük a kariká­ra szeletelt citromot, tálalás előtt pedig hideg pezsgővel felöntjük. Ez egy akkora adag, hogy férjuruk a csinos szomszéd­asszonyt is áthívhatja egy (két) italra. De csak akkor, ha nincs egyedül. Főnyeremény egy Cseh-kép! Cseh Gábor festőművész ismét gáláns volt, a Csónakok című olajfestményét ajánlotta fel a tombola főnyereményének. Ugye, ismerős a kép eredetije? Igen, jól emlékeznek, Paksról van szó. A 6-os útról sokszor szemügyre vehetik az arrajárók ezt a nyugodt öblöt a csónakokkal. Szóval lesz tombola ismét és száz magyar forintot kérnek darabjáért a csinos árusítóleányok. Kínálják majd a délutáni és az esti program alatt, vegyék, nyerje­nek. A festményen kívül még 2 személyes belföldi és külföldi utazásokat, sétarepü­lést Ocsény-Gemenc-Sió-torok-Szekszárd feletti útvonalon és 4 személyes csalá­di ebédeket, valamint sok-sok értékes nyereményt tudhatnak majd magukénak a szerencsések. Az sem lehet baj, ha nem tudják megvárni a sorsolást, hiszen a fel nem vett nyeremények tomboláinak sorszámát a fesztivált követő héten megírjuk a Tolna Megyei Extrában. Vásár és vidámpark Nincs pünkösdi fesztivál vásár, illetve vidámpark nélkül. A sportcsar­nok előtti téren a megyei kézművesek és egyéb árusítók portékáit,nézhe­tik, illetve vásárolhatják meg az érdeklődők, a parkolóban pedig hatalmas területet befogó vidámpark működik. Úgy, mint a korábbi esztendőkben: nappal és éjszaka is. Ha megfáradnak a forgatagban, akkor a kerthelyiség szolgáltatásait vehetik igénybe. Innivaló, harapnivaló lesz elegendő. Hangulat '97-ből A mellékletet írta és szerkesztette: Ékes László, a fesztivál sajtófőnöke. Aktuális A fesztiváliddyia sportcsar­nokba a rendezők állal kiadott és árusított belépőkkel lehet bejutni. Ezek - tegRgizetesen elférnek a tavalyitól és mindennap más-más színűek lesznek. Kéretik a belépőt a ruhára jól láthatóan kitűzni, mert csak úgy, illetve akkor érvényes. Az ára a tavalyihoz képest némileg változik: az idén 300 forint lesz. Ennyiért nézhatik meg a délutáni kulturális programot és szórakoz­hatnak a hajnalig tartq svábbálban. Ugyancsak folytatódj! a korábban bevált hagyomSnyflSz tudniillik, hogy belépéskor „megbélyegzik", majd utána djgrá«j|tj^fesztiválo­Kérjük, segítsék a lelkiismeretes rendezőket! akik az idén iparra tö­rekszenek, hogylBiztÖlfmk a nyu­godt, rendbontás nélküli szórak^ zást. ^ Állítólag még a múlt szá­zadban is alkalmazták a török időből származó szüzességi vizsgálatot, ami szerint „ha a leányasszony serpincébe lépve beköp az eijedő italba, s an­nak színe megtisztul, ártatlan­sága bizonyítást nyert". * A folyékony kenyér leg­szorgalmasabb mesterei a ko­lostorok lakói, a barátok és az apácák voltak. Nekik a keserű ital leginkább a böjti táplálé­kot jelentette kezdetben és csak később, amikor engedé­lyezték a kolostorok számára, hogy az általuk készített sajt­tal, borral, sörrel és egyéb élelmiszerrel kereskedjenek, akkor jelentett az egyháznak bevételt is. Tény, tény, tény! A zene szólt, jó háromnegyed ház­nyi nép volt már a sportcsarnokban. A karzaton beszélgettünk, iszogat­tunk, le-lenéztünk, figyeltük a páro­kat. Egyszer a karzat népének figyel­mét egy-két ismerős érkezte vonta el. Az egyik szolgálatos rendőr, Bozsér Gyuri volt az, és négylábú segítője. Miközben szeretettel üdvözölte őket a népség, valaki megszólalt: - Na most aztán a legnagyobb el­lenségünk sem mondhatja, hogy a kutyát sem érdekli a pünkösdi feszti­vál. Ebben maradtunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom