Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-27 / 10. szám

1998. MÁJUS 27. SZEKSZÁRDI 3 / Érdekli? Bemutatjuk! A megfontoltabb és gyorsabb szavazásért... így fejeződött be sorozatunk legutóbbi fejezete: „Szeretném, ha dr. Farkas László, a megyei önkormányzat főjegyzője, a Tolna Megyei Területi Választási Iroda vezetője beszélne a '98-as választások tapasztalatairól, s arról, hogy technikailag milyen fejlődést lát a korábbiakhoz képest." Ez dr. Soós László, a Tolna Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a volt GYIVI - igazgatójának a kérése volt. A választások második fordulóját követő nap reggelén hivatalában beszélgettünk dr. Farkas Lászlóval. Ez •

^értelműen magyarázza az első kérst. Nagyon fáradt? - Nem. Ugyanis tegnap este már fél kilenckor otthon voltam. Az első forduló alkalmával éjjel háromkor értem haza. - Emlékszik az 1990-es és az 1994-es időpontokra is? - Négy évvel ezelőtt számunkra a választás első fordulója reggel öt óra körül fejeződött be, a második jóval hamarabb. A választások jellegéből adódik, hogy a második forduló alkalmával lényegében az oevk-k - országgyűlési egyéni választókerület - dolgoznak, a megyei választási bizottságnak jogorvoslati szerepe van, illetve felügyeljük az oevk-k tevékenységét. - Hánykor érkezett be tegnap este az Qlsó Tolna megyei eredmény? - Este kilenc óra után néhány perccel. Utána vártuk, hogy a jegyzőkönyveket is rögzítsék és ellenőriztük számítógépen a folyamatot. A második forduló eredményei azért születtek meg igen gyorsan, mert a számlálás igen egyszerű volt. Itt négy választókerületben két jelölt volt. A szavazólapokat három részre kellett bontani: először az érvényteleneket kellett kivenni, utána pedig a két jelöltét válogatták szét. Sem kifogás, sem észrevétel ezzel kapcsolatban nem volt. Az első fordulóban sem volt jellemző a probléma, legfeljebb összeragadt két szavazólap... szóval csupán apróbb technikai dolgokról volt szó. Nem tapasztaltunk bizalmatlanságot a szavazatszámláló bizottságokkal, vagy az apparátussal szemben. - Szerencsére már nem úgy zajlanak a választások mint nyolc évvel ezelőtt. - Akkor rengeteg probléma volt. Ugyanis sokan azt feltételezték, hogy mi csalni akarunk, pedig ahhoz semmi érdeke nem fűződött és fűződik az apparátusnak. Ráadásul ha ilyen előfordult volna, vagy előfordulna, az az állásunkba kerülne. - Kik alkotják a megyei választási irodát? - A megyei önkormányzati hivatal dolgozóiból és a TÁKISZ dolgozóiból tevődik össze. Az utóbbiak képezték a számítástechnikai blokkot, a jogi rész és a nyomtatványellátás pedig az önkormányzat munkatársaihoz tartozott. A főjegyző pedig a megyei választási iroda vezetője - hivatalból, azaz a választójogi törvény szerint. A teljesség kedvéért elmondom, hogy működik még a választóbizottság, amely részben választott, részben pedig a pártok által delegált tagokból áll. Ez a bizottság osztja ki a területi listás mandátumokat. A települések jegyzőinek és apparátusainak gazdasági elszámolását mi végezzük. Mi fizetjük a választókörökben működő választási bizottságok tagjainak tiszteletdíját, s a költségeiket. - Dr. Soós Lászlóval együtt sokakat érdekel a technikai fejlődés, amely a választásokat sem kerülte el szerencsére. - Nagyon nagy dolog, hogy most már minden egyéni választókerületben profi módon fel tudják dolgozni az adatokat, amelyek úgynevezett távadatfeldolgozási rendszerben mennek föl az országos választási központba. A végpont az öt város volt, ahol begépelték a megfelelő adatokat, s nyomban továbbították. A területi listák esetében pedig a TÁKISZ munkatársai voltak a továbbítók. - Hogyan történt mindez régebben? - A számítógépes feldolgozás 1990ben indult el, de akkor még eléggé gyermekcipőben járt. Volt a megyei tanácsnak - mert akkor még tanácsok voltak - egy számítógépes csoportja. Ok összesítették az adatokat, de sokkal nehézkesebben, mint ma. Megjegyzem, hogy csodás dolog, hogy az első fordulóban már éjfél körül tudtunk számos adatot. Az összehasonlításhoz tartozik, hogy korábban igen nagy volt a hibaszázalék, ami mára szinte megszűnt. - Mi a jövő útja? - Az, hogy minden településen rögzítik majd a szavazókörökböl beérkezett eredményeket, illetve jegyzőkönyveket. Ez megfelelő technikai és személyi feltételt igényel a helyi választási irodákban. így meggyorsulna a folyamat. Mert most még a településeken két módon történik az adatfeldolgozás: van az adatlap, amit a jegyzőkönyvvezető kitölt - ez tartalmilag azonos a jegyzőkönyvvel - és faxon továbbít az OEVK-nak. Ezt ott rögzítik, s ez alapján születnek meg az előzetes eredmények. A jegyzőkönyv - amit alá kell írniuk a szavazatszámláló bizottság tagjainak - adja a jogi eredményt. Azért hozzáteszem, hogy az előzetes és a jogi (hivatalos) eredménynek egyeznie kell. - Találtak-e olyan szavazócédulát, amelyre „üzenetet" írt a kitöltője? - Ilyeneket mindig találunk. Bár én nem néztem át a cédulákat, így konkrét példákat sem tudok mondani. Megjegyzem, ha a „szöveg" nem befolyásolja a szavazás eredményét, ha egyértelműen meg lehet állapítani a szavazó állampolgár szavazási szándékát, akkor a szavazólapot értékelheti a bizottság érvényesnek, de a legtöbb esetben ezeket érvénytelennek veszik. - Ha a szavazólapom aljára ráírtam volna, hogy például „a főjegyző öltönye elegáns"? - Ettől még érvényes lehet a szavazólap. De ez mérlegelési kérdés. Ilyen és más esetekben kell a szavazatszámláló bizottságnak döntenie: érinti-e a szavazólap érvényességét vagy nem. - Beszéljen azokról az időkről, amikor még nem voltak számítógépek. - Mint emlékezetes 1985-ben volt az első kettős jelölés, akkor kellett először igazából eldönteni, hogy az állampolgárok kire szavaztak. Előtte viszont egyes jelölés volt, ki kellett tenni az érvénytelen szavazólapokat, a többit meg össze kellett számolni. Visszatérve 1985-höz, akkor még Szekszárd városnál voltam vb-titkár, bizony reggel négykor születtek meg az eredmények, ugyanis akkor együtt volt az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása, ami nehezítette a dolgot, másrészt pedig az is, hogy egyfordulós választások voltak akkoriban. Mindent manuálisan számoltunk meg, a jegyzőkönyveket pedig futár vitte Budapestre. (A jegyzőkönyveket most is futár viszi, de attól függetlenül az eredményeket már tudjuk.) - A választójogi törvény elfogadása előtt figyelembe vették a legérintettebbek, a szakemberek, azaz az önök véleményét? - Különösebben nem. A törvénynyel kapcsolatos legnagyobb gondokat még ma is ott látom, hogy vannak benne olyan kérdések, mint a jóhiszemű joggyakorlás elve. Arról van szó, hogy a választási szabálytalanságoknak - a kampány vagy az előkészítés során igazi szankciójuk nincs. Szándékos csalás von maga után bűntetőjogi szankciót. De nem tudunk semmit tenni, amikor a pártok egymás plakátját leragasztják, vagy valaki megsérti a kampánycsendet. Mit lehet ezekkel kezdeni? Semmit! Ez nagy gond. Most is bebizonyosodott, hogy e tekintetben nehéz helyzetben vannak a választási bizottságok. Az is probléma, hogy a törvény nagyon megengedő. Például lehetetlen helyzetet teremtett az, hogy nincs meghatározva, meddig lehet a második forduló előtt visszalépniük a jelölteknek. Illetve megtehetik az utolsó percig. Ez a lakosságnak a tájékoztatáshoz való jogát is sérti... A másik ilyen állandó konfliktushelyzet, hogy az állam a választási szervekben dolgozókat dotálja, ugyanakkor a pártok képviselőit a pártok nem finanszírozzák. Még egy ebédre, vagy egy üdítőre sem kapnak pénzt. - Elsősorban min módosítana, ha erre lehetőséget kapna ? - A 2002-es választásokra biztosítanám a településeken a már említett személyi és tárgyi feltételeket, ami lehetővé tenné, hogy már ott lehessen rögzíteni a választás eredményét, s így igazán gyors lenne az eredmények megszületése. A másik: megteremteném a szavazatszámlálás nyilvánosságát, ehhez kulturált politikai háttér szükséges. Részt vettem egy számláláson Franciaországban. Egy nagy tanácsteremben voltunk, a lakosság némán figyelte az eredményeket. S még egy dolog: megfordítanám a szavazás gyakorlatát. A szavazólapokat kiküldeném az állampolgároknak, amit kitöltve hoznának vissza a szavazókörökbe, ahol lepecsételt borítékba - mert a boríték lenne az etalon - majd az urnába helyeznék. Gyorsabb és megfontoltabb lenne a szavazás. - Kit mutassunk be következő számunkban az olvasóknak? - Kovács Józsefet, az Aliscavin Rt. többségi tulajdonosát. Kíváncsi vagyok, hogy honnan ez a bor iránti nagy tisztelete? Illetve azt kérdezem, hogy a szekszárdi borért ennyit tenni, ennyit áldozni hogyan és miért éri meg neki, aki külföldről tért haza. V. Horváth Mária